Fogytán van a jó minőségű, hasznos kő, ezért kell bezárni néhány éven belül a gyergyóújfalvi kőbányát. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi tájépítész szakának hallgatói kutatási ösztöndíjjal megtervezhetik, mi legyen a kőbánya helyén, Hargita Megye Tanácsa egyesülete pedig támogatja ezt. Pár éven belül megszüntetik a kitermelést Románia egyik legnagyobb andezit- bányájában, a gyergyóújfalvi kőbányában, amelynek nagy múltja van a romániai iparban. Az innen kibányászott több mint százmillió tonna követ vasúti hálózatok és repülőterek építéséhez használták fel Románia-szerte. A bánya már 1930 óta biztosított munkát a község és a környező falvak lakóinak, ekkoriban hétszáz személy dolgozott a kitermelésben, napjainkra ez már húsz személyre csökkent. A kőbányát azért kell bezárni, mert fogytán van a jó minőségű, hasznos kő, tudtuk meg Egyed Józseftől, Gyergyóújfalu polgármesterétől. A kőbánya működése hasznos volt a közösség, a régió és Románia számára egyaránt. – A bányában a kitermelési idő körülbelül két-három év, utána pedig már a bezáráson kell gondolkodni. De a jövőben születhet egy olyan világraszóló történet ebből, ami lehet, hogy meghatározza a következő generáció lehetőségeit – tette hozzá a polgármester. Ezért is fontos már most a kőbánya jövőjén ötletelni, hiszen a különféle engedélyek kibocsátása több évig is tarthat. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke nagy turisztikai potenciált lát a gyergyói kőbányában, szerinte a terület helyet adhat majd kulturális eseményeknek, fesztiváloknak, de akár vendéglátóegységeknek is. – A kőbánya elhelyezkedése nagyon sok szempontból kedvező: nagyon látványos helyen terül el, vasúton is megközelíthető Vasláb irányából, ráadásul a megyei út a bánya fölött halad el. Ha összességében nézzük, akkor láthatjuk, hogy talán Európa egyik legnagyobb látványközpontját lehetne itt kialakítani – véli a megyei tanács elnöke. A gyergyói-medencei turizmus a megye idegenforgalmának közel 25 százalékát teszi ki. Több turisztikai kezdeményezés is van a térségben, a kőbánya mint természeti seb begyógyítása az egyik. Ebben szerepet vállalt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi tájépítész szaka is, a hallgatók kutatási ösztöndíjjal megtervezhetik, mi legyen a kőbánya helyén. Az egyetemmel együttműködésben a megyei tanács által létrehozott és fenntartott Hargita Megyéért Egyesület tájépítészeti javaslatok kidolgozásának támogatására ösztöndíjprogramot indítana. Mindezek mellett azonban bármilyen javaslatot meghallgatnak, és közös ötletbörzére buzdítanak mindenkit, hogy éljenek a beleszólási jogukkal, és mondják el véleményüket a kőbánya jövőbeni funkciójáról.

Korodi Szidónia