erős felhőzet
Hallomásból…
Egyre gyakrabban előfordul, hogy a kormánykoalíció egyes vezetői, a kormány egyes tagjai amolyan előre nem látható eseményként, történésként tálalnak bizonyos dolgokat, s azokat érvként használják fel adott intézkedések kilátásba helyezése, illetve meghozatala tekintetében. Igen naivnak kell lennie annak, aki elhiszi például azt, hogy a szociáldemokrata párt csúcsvezetése, személyesen Liviu Dragnea nem volt azzal tisztában, hogy a köznyelvben regadóként emlegetett környezetszennyezési illeték eltörlése igen szélesre fogja tárni a kaput a használt járművek beáramlása előtt, s annak nyomán pedig fokozódik a környezetszennyezés.
Azt is lehetett tudni, pontosabban kellett volna tudni, hogy bárminemű szelektálás nélkül fognak érkezni a jobb sorsa érdemes, környezetszennyezési szempontból akár veszélyesnek is minősíthető járgányok. Akkor, mármint az év elején minderről nem akartak tudomást szerezni. Amikor viszont minden várakozást felülmúlt ez az árvízszerű, szűnni nem akaró folyamat, akkor némileg meghökkentek, s kezdtek arra célozni, hogy a környezetvédelem érdekében indokolt és célszerű lenne valamilyen intézkedés foganatosítása.
Néhány hónappal ezelőtt az akkori környezetvédelmi miniszter olyasmit emlegetett, miszerint a nagyvárosokban (de nem csak) indokolt lenne adott fajta dugódíj bevezetése, s erre vonatkozóan meg is fogják teremteni a törvényes keretet. A fővárosban már konkrét elképzelések is körvonalazódtak ilyen rendszer bevezetésével kapcsolatosan. Majd lecsillapodtak a kedélyek.
Most viszont a jelek szerint a kormány, pontosabban a szaktárca figyelmének homlokterébe került, s értesüléseink szerint egy munkacsoport lázasan tevékenykedik az új rendszer bevezetése végett. Ilyen-olyan értesülések láttak napvilágot, s egyelőre annyit tudni, hogy másabb illetékről van szó, mint az eddigi forgalomba bejegyeztetési illetéktípus, sőt az sem kizárt, hogy lesz egy illeték, s majd éves adó is. Sok még a zűrzavar, mert például a pénzügyminisztérium illetékese szerint az új „megadózás” 2019. január 1-jétől válna hatályossá, a környezetvédelmi tárcától viszont olyan értesülések szivárogtak ki, hogy az már a jövő esztendőtől érvénybe lépne. Ez alkalommal nem kívánnánk boncolgatni az eddig felvázolt elképzeléseket, kilátásba helyezett intézkedéseket, csupán arra utalnánk, hogy nem kizárt, az eddiginél kevésbé átlátható rendszer kerül bevezetésre, olyan, amely esetleg többe fog kerülni (legalábbis az idő teltével) az autótulajdonosnak, mint a 2017-es esztendő előtti rendszer.
A pénzügyminiszter a minap azt állította, hogy ő csak „hallomásból” értesült az üzemanyagok kiskereskedelmi árainak újólagos megemeléséről, s tulajdonképpen a sajtóból. Hozzáfűzte, hogy ő nem szokott tankolni, nem is nagyon érdekli őt az árak alakulása, neki másabbak a szolgálati feladatai, ő a fiskalitásért felel. Meglepő az, hogy ő utólag és „másodkézből” értesült a szóban forgó drágulásról, mert abban megvolt a maga szerepe a jövedéki adó visszavezetésének, lévén hogy az ugyancsak árképzési tényező. A jövedéki adó szintjéről viszont az általa vezetett szaktárca mondta ki a végső szót, sőt úgy is fogalmazhatnánk, hogy személy szerint maga a miniszter, s akkor csak kellett volna számolni annak hatásmechanizmusával, nevezetesen azzal, hogy a különleges jövedéki adó visszavezetése „tuningolhatja-e” vagy sem az üzemanyagok árát. A minisztert ez nem érdekelte, nem érdekli, s most az árak alakulása tekintetében csak a hallomásra hagyatkozhat…
A kormányfő is gyakran úgy próbál hangjegyeket beazonosítani, hogy nincs előtte kotta. Előbb a különleges jövedéki adó visszavezetése kapcsán azt hangoztatta, hogy annak nem lesz árgerjesztő hatása, később azt, hogy ő nem hallott az áremelkedésekről, majd utólag azt, hogy az a kőolaj világpiaci árának elrugaszkodása nyomán következett be. Ez egy részigazság. A kormányfő esetében ezen már nem is kell csodálkoznunk, mert egyes dolgokat ő rendszerint nem jól hall: a világpiaci árelmozdulás szeptember 15. után következett be, márpedig országunkban az üzemanyagok aznap drágultak meg, amikor visszavezették a különleges jövedéki adót, nevezetesen szeptember 15-én. A ROBOR elrugaszkodásáról is úgymond utólag hallottak, legalábbis ez következtethető ki abból, hogy alig szeptember 29-én, a kormánypárt csúcsvezetésének ülésén reagáltak arra. Sajnos ez esetben is ilyen-olyan hallomásokon alapultak a pártvezetők megnyilvánulásai, legalábbis mi úgy érzékeltük az elhangzottakat.
Van viszont, amit nem akarnak semmiképp meghallani. Liviu Dragnea pártelnök a minap azt hangoztatta, hogy egyes televíziós műsorokban elhangzott tiltakozó hangvételű megnyilatkozások nyomán nem fognak lemondani ama kormányzati szándékról, miszerint a munkáltatók által fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulásokat, mármint fizetési kötelezettségeket átruházzák a munkavállalókra. Ezt az álláspontját megerősítette a múlt hét végén Tudose kormányfő is. Egy dolog, hogy mi hangzott el egyes televíziós műsorokban, de talán más az, ami mostanság történik országszerte: szinte napi rendszerességgel kerül sor a szakszervezetek által megszervezett tiltakozó akciókra, tüntetésekre. A kormánytagok is rákényszerültek a szakszervezetekkel való tárgyalásokra. Igaz, egyelőre érdembeli megegyezés nem született. Ezek szerint az érintettek szava nem sokat ér, s a kormány továbbra is „jót akar tenni” azoknak, akik ebből a „jóból” nem kérnek. Megtörténhet ez esetben is, hogy utólag bebizonyosodik: nem számoltak a következményekkel, s csak utólag „hallják” meg, hogy tulajdonképpen mi is történt…
Hecser Zoltán
_cm.JPG)