140 éve 1878. február 1-jén született Hajós Alfréd, Magyarország első olimpiai bajnoka. 1896-ban az első modern olimpiai játékokra Athén­ba, a 18 éves Hajóst dékánja nem akarta elengedni, mondván, hogy csak léha emberek sportolnak, amikor tanulniuk kellene. Az úszás győztesét eredményhirdetéskor németül kérdezte a görög király, „ugyan hol tanult meg ilyen jól úszni?”, Hajós zavarában vagy huncutságában annyit válaszolt: „A vízben, felség.” Építészmérnökként pályája első feladata a debreceni Aranyboka szálló átépítése volt. Az UTE stadion megtervezéséért a párizsi szellemi olimpián aranyérmes lett. A második világháború alatt zsidó származása miatt (eredeti neve Guttmann Arnold) bujkálnia kellett, amikor egy sporttársa, Halmossy Olivér segítette. Szüleivel szerény körülmények között élt, apja rakodómunkás volt a Dunai Hajózásnál. 13 éves volt, amikor apja beleesett a folyóba és megfulladt. Ekkor határozta el, hogy megtanul tökéletesen úszni. 15 évesen már úszóversenyeken vett részt, álnéven, hogy az anyja rá ne jöjjön. Építészként kora kiemelkedő középületeit tervezte, de ő volt a sportújságírás egyik úttörője, a Sport Világ című lap alapítója. 1906-ban ő lett a magyar labdarúgó-válogatott első szövetségi kapitánya. Ő tervezte meg a róla elnevezett Margit-szigeti Nemzeti Sportuszodát is, amely átadásakor Európa legnagyobb fedett uszodája volt. Méltán lehetünk rá büszkék. Kopacz Zoltán, Csíkszereda [box type="shadow" ]Fórum oldalunkon az írásokat, leveleket szerzőik előzetes hoz­zá­járulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, esetenként rövidítve jelentetjük meg. Az itt megjelent vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőségével.[/box]