Az rendjén van, hogy egy országnak védenie kell szuverenitását, határait és fel kell készülnie bármilyen veszély megelőzésére, illetve elhárítására. Alkotmányos kötelezettségről van szó, s az feltételezi a szükséges anyagi források megteremtését is. Így van ez Románia esetében is, arról nem is beszélve, hogy a NATO tagállama lévén, ebben a minőségében is hárulnak rá bizonyos kötelezettségek. Hadrendben az F16-osok... A NATO-tagállamok mindegyikének, ahogy azt többször is szorgalmazta Donald Trump amerikai elnök, évente a GDP 2%-át kell(ene) hadászati célokra fordítania. Ennek az elvárásnak egyelőre kevesen tettek eleget (köztük olyan fejlett nyugati országok sem, mint Németország), s valószínűsíthető, hogy a 2%-os szintet az elkövetkező 1-2 év során sem fogják elérni. Vannak azonban néhányan, köztük országunk is, amely már 2017-ben igen lelkiismeretesen eleget tett ennek az elvárásnak. (Egyébként a közép-európai országok katonai kiadásai nőttek a legiramosabban az utóbbi három esztendő során, s azok közül leginkább Lengyelországban.) Országunknak az utóbbi időben hadászati célokra irányuló költségvetési kiadásairól, különböző hadászati eszközök beszerzésére kötött szerződéseiről lapunk hasábjain a múlt esztendőben is írtunk. Most, hogy visszatérünk erre a kényes témára, azt azért tesszük, mert valamilyen okból kifolyólag az Orban Ludovic vezette kormány a három hónapos ténykedése során különös figyelmet fordított a honvédelemre, aminek bizonysága az is, hogy nem volt olyan kormányülés, amelyen ne hagyták volna jóvá bizonyos katonai létesítmények műszaki-gazdasági paramétereit. Másrészt pedig azért, mert január végén a honvédelmi miniszter hivatalos látogatást tett Portugáliában, s annak során tárgyalt a légierő felszerelésének a programjáról, illetve az annak keretében a vendéglátó országtól vásárolandó újabb F16-os vadászgépekről. Maradjunk ez utóbbinál: 2019 decemberében a két fél szerződést írt alá újabb öt F16 Fighting típusú sugárhajtású megvásárlásra, azzal egészítve ki azt a 12-t, amelyek beszerzésére ugyancsak Portugáliából 2014 és 2017 között került sor. Ezekről a sugárhajtású repülőgépekről megoszlanak a szakértői vélemények, kik igen korszerűnek és hatékonynak tartják, mások kevésbé, vannak, akik szerint olcsóbban is lehetett volna vásárolni hasonló „képességű” katonai repülőgépeket, mások szerint drágábbakat és performánsabbakat lett volna ajánlatos beszerezni. Megjegyeznénk azt is, hogy nem új repülőgépekről van szó, hanem másodkezesekről, s azok a decemberi szerződés értelmében ugyancsak korszerűsítésre fognak kerülni. Soványka állomány Jelenleg tehát 12 F16-os vadászgéppel rendelkezik a védelmi minisztérium, s azok szolgálatot teljesítenek a NATO keretében is. Amúgy azoknak 2018. december 1-én kellett volna szerepelniük a nagyközönség előtt, nevezetesen Románia nemzeti ünnepe alkalmából tartott díszszemlén átrepülve a bukaresti diadalív fölött. Erre nem került sor, mert állítólag nem tudtak felszállni a kifutópálya eljegesedése miatt. (Még jó, hogy díszszemléről volt szó, s nem egy légvédelmi beavatkozásról.) A múlt esztendőben viszont már ott voltak azon a december 1-i díszszemlén, s elrepültek a diadalív felett is. Azt is meg kell jegyezzük, hogy a 12 repülőgép közül egyesek nem teljesen bevetésképesek, mert nincsenek kellőképpen felfegyverezve és elegendő pilóta sem áll rendelkezésre a 12 gépnek egy és ugyanazon időben történő „repültetésére”. Idetartozik az is, hogy a már említett decemberi szerződés értelmében leszállítandó újabb 15 repülőgép hadrendbe állítása és a meglévők modernizálása egyes értesülések szerint akár 4-5 évet is igénybe vehet. És ha már a hazai légierőről esett szó, meg kell említenünk, hogy annak „leltára” eltörpül az 1989-es előtti évekhez képest, arról nem is beszélve, hogy az elmúlt 30 évben mi következett be a kelet-európai és a balkáni országok légierőinek a fejlesztése terén. Igaz, országunk légiereje nem csupán az F16-osokra alapoz, azon kívül még rendelkezik 18 darab szovjet gyártmányú MIG 21 LanceR-rel is, azok közül 17-et hangárokban állomásoztatnak, valószínűleg szétbontásra várva. Tehát Románia légiereje összesen 30 harci repülőgépből áll. A hadiszállítások és felderítés tekintetében a helyzet valamivel jobb: van két AN 30-as felderítő repülőgép, 7 C27J szállító repülőgép, 4 Hercules C130-as, és 4 AN26-os ugyancsak szállító repülőgép. (Ezek egyaránt használhatók személy- és teherszállításra.) A kiképzésre, a gyakorlatozásra rendelkezésre áll 22 darab IAR 99-es és 12 darab IAK 52-es repülőgép. A hadsereg helikopterállománya 63 darabot számlál, abból 6 gyakorlatozásra szolgáló IAR 316, 35 szállításra használható IAR 330 Puma és 22 IAR 330 Puma Socat hadászati helikopter. A légierők még rendelkeznek a temesvári bázison 11 RQ-Shadow 600 típusú drónnal is, pontosabban csak rendelkeztek, mert jelenleg csak 7 van, ugyanis 4 lezuhant, abból egy Romániában és három Irakban. Évek és programok Itt tartunk tehát most, márpedig a hazai hadászati légiflotta felfrissítésének, korszerűsítésének az ügye nem új keletű, az még 1991-ben terítékre került, amikor is országunk még három különböző típusú harci repülőgéppel rendelkezett: MIG 21, MIG 23 és MIG 29. Különböző elemzések nyomán olyan döntés született, miszerint a MIG 21-es típusúak korszerűsítésére kerül sor, amelyekből akkor a legtöbbel rendelkezett az ország, ugyanakkor azok voltak a legrégebbiek is. Az elképzelés szerint 100 repülőgép modernizálásáról lett volna szó, amelyeket átkereszteltek MIG 21 LanceR-re (Lancea Romaneasca). A korszerűsítés révén azoknak sajátos szerepköröket is szántak, s a különböző szerepkörhöz igazították volna magát a korszerűsítést is. A döntés 1991-ben született meg, de a szerződés megkötésére csak 1994-ben került sor az izraeli ELBIT System LTD-vel. Az izraeli cég megpróbálkozott a MIG 29-esek korszerűsítésével is, de az dugába dőlt, ugyanis nem rendelkeztek azok teljes dokumentációjával (mert az oroszok nem adták át), de Románia sem rendelkezett azokkal. Teltek az évek, s valami abból a programból megvalósult, de nem sok. 2006-ban egy újabb program indult útjára, a romániai légierők ellátmányára vonatkozóan, s annak keretében a MIG-eket kellett volna helyettesíteni a 2012-es esztendővel kezdődően. Akkor arra a következtetésre jutottak, hogy országunknak elegendő 48 többfunkciós harci repülőgép. A program azt feltételezte, hogy beszerzésre kerüljön 32 új harci repülőgép, majd egy második szakasz keretében, illetve 12 év múltán, még vásároljanak 12-t. Eltelt újabb 7 esztendő, s 2013-ban született meg az a döntés, hogy először használt repülőgépeket vásároljanak, nevezetesen 12 F16-ost Portugáliából. A későbbiek során pedig lépésről lépésre még beszerezzenek 36 harci repülőgépet. Elméletileg 3 több funkciós harci géptípus közül választhatott volna országunk: Eurofighter Typhoon, amelyet 2003-ban állítottak hadirendbe, és amellyel rendelkezik Németország, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia légiereje, a SAAB által gyártott IAS 39 Grippen, amelyet 1997-ben állítottak hadrendbe, s amellyel rendelkezik Svédország légiereje (egyébként azokból szerzett be harci repülőgépeket Magyarország légiereje korszerűsítése végett), F16 Falcon Fighting, amelyet 1978-ban állítottak hadrendbe. Végül is országunk nem vásárolt egyetlen új repülőgépet sem, s a használt harci gépek irányába mozdult el, amelyeket menet közben kellett, kell korszerűsíteni, s amelyek nem kis pénzt emésztenek fel az éves költségvetés 2%-át kitevő összegből.

Hecser Zoltán