Ha van sapka, ha nincs
Az ősz folyamán többféle munka zajlott Gyergyószentmiklós utcáin: több helyen készült új járda, volt, ahol útfelújítást kezdtek el, máshol a fűtéshálózatot bővítették. Értelemszerűen ezek miatt több kellemetlenséget kellett elviselniük a városlakóknak, helyenként nehezebb volt a gyalogosközlekedés, máshol az autósforgalom akadozott. Emiatt tettek is bőven megjegyzéseket a tisztelt lakók, akiknek többször is kérték a türelmét.
De miért lennének türelmesek, ha lehetnek idegesek is, s miért lennének elégedettek, ha lehet háborogni, elégedetlenkedni? Sajnos nálunk ez sokak hozzáállása (persze tisztelet a kivételnek, mert az is van). Meddig lesz így feltúrva a járda? Miért nem utat javítanak? Miért éppen azt az utat? Nem fog semennyit sem tartani! Pont októberben kell a munkát elkezdeni! – ilyen és ehhez hasonló kérdések, kijelentések hangzanak el. Úgy tűnik, nem tudunk örülni semminek. Évekig panaszkodtunk, hogy járhatatlanok a járdák, most pedig, amikor nagyon sok járda megújult, nem tetszik a piskótakő, a járdaszegély, vagy éppen máshol kellene elvezessen az a járda.
Tény, hogy nagyon sok hiányosság van a városban, de nem csak azzal van bajunk, hanem abban is megtaláljuk a hibát, amit végre rendbe tettek. Biztos vagyok benne, hogy az állandó negatív hangulat nem lendíti előre a közösség fejlődését. Sokszor már az az érzésem, hogy a jól ismert sapkás vicc nagyon illik ránk: megverjük a nyuszit, ha van sapka rajta, akkor azért, ha pedig nincs, akkor azért.
Lázár Hajnal

