A Kárpát-kanyar egyik gyep­ha­va­sára, a Grohotiș-hegy­ségbe túráztunk a Csík­széki Erdélyi Kárpát-Egye­sület szervezésében Nagy Attila vezetésével május 21-én. Ma­gas­he­gyi panorámás sétatúra – ez a megnevezés egyik túratársunktól származik, aki pontosan megfogalmazta a Grohotiș-hegység által nyújtott felejthetetlen élményt. Egyesületünknek korábban nem volt túrája a Grohotiș-hegységbe, de sejtettük, hogy valami készül, ugyanis túratársunk a legutóbbi Csukás-túránk alkalmával nem tartott velünk, hanem a szemközti hegyoldal felé vette az irányt, hogy előzetesen bejárja a terepet a jövőbeni túra előkészítéséhez. A Grohotiș-hegység megközelítése tehát ugyanazon az útvonalon történik, mint a Csukás-túrák alkalmával, a Csíkszereda–Bratocsa-hágó táv 126 km, innen indult ezúttal is a gyalogtúránk. A gyalogtúra útvonala: Bratocsa-hágó (1272 m) – Babeș-csúcs alatt – Bobu Mic (Kis-Kecskeláb-csúcs, 1752 m) – Grohotiș-csúcs (1766 m). Visszafelé ugyanezen az útvonalon jöttünk, azzal a különbséggel, hogy csapatunk egy része még kimászott a Babeș-gerincre (Lovak-havas csúcsára, 1684 m). Visszaérkezéskor 22 km-es távot és 800 m-es szintkülönbséget rögzítettek a mérőműszerek, ezt teljesítette az a 47 lelkes résztvevő, CsEKE-tagok és szimpatizánsok, aki beneveztek mai programunkra. A tényszerű statisztikai adatok mellett rengeteg élményt gyűjthetünk, új ismeretek birtokába jutunk, amelyek felkészült túravezetőinknek köszönhetően gazdagítanak bennünket. Nagy Attila részletes ismertetői nemcsak természetföldrajzi szempontból mutatnak be alaposan egy adott helyszínt, hanem történelmi vonatkozású tények világába is elkalauzolnak. A Grohitiș-túránk alkalmával, túravezetőnk segítségével mértani pontossággal azonosíthattuk a körülöttünk elhelyezkedő hegykoszorúkat, csúcsokat, földrajzi határokat, geológiai ismérveket. Túránk elején, az erdő közötti szakaszon a fák által nyújtott pozitív energiáról kaptunk megerősítést, amit jó volt hallani. Az erdő közötti részen másfél órát töltöttünk, felfelé és lefelé tartó szakaszok követték egymást, a tűlevelű és lombhullató fák között szépen besütött a napsugár, és kismadarak éneke töltötte be a teret. Az erdőhatárt elhagyva kezdődött egy helyenként kövekkel tűzdelt kopár rész, ahonnan egyre inkább kezdtek látszani a Csukás-hegység csodálatos sziklaformációi, a Teszla jellegzetes sziklás kúpocskája. Fennebb haladva megjelentek az áfonyacserjék, a borókák, kúszófenyők, a magashegyek jellemző növényei a környező oldalakon, berki szellőrózsák népes tábora virágzott, aranypimpók és vadárvácskák élénk színekben pompáztak. Még fennebb érve egyre kopárabb lett a táj, ugyanakkor egyre jobban kinyílt a panoráma körülöttünk, csodálhattuk a gyönyörű hegyeket minden irányba. Helyenként még hófoltok tarkították a gyephavas völgyeit, fehérségét a kárpáti sáfrányok lila szőnyege tette színesebbé. Tovább haladva egy kis tószemmel is találkoztunk, határhalmok maradványait érintettünk, ugyanis a piros sávval jelzett gerincösvény követi az egykori határ vonalát, így utunk során történelmi sétán is részt vehettünk. Ebédidőre meg is érkeztünk a gyephavas legmagasabb pontjára, a Grohotiș-csúcsra (1766 m). Miután sorra azonosítottuk a hegyek láncolatait a szélrózsa minden irányába, szélárnyékos helyet keresve letelepedtünk, hogy elfogyasszuk elemózsiánkat. Jólesett az ebéd utáni szieszta a ragyogó napsütésben. A csoportkép egy nagyobbacska szikla tetején készült. A visszafelé vezető úton, az egyik hónyelven haladva hirtelen különleges világba csöppentünk a kopár gyephavas kellős-közepén. Egy miniatűr Grand-kanyonhoz hasonlító hókanyonhoz érkeztünk, aminek több méter magas hófalai alatt eltörpült az ember, lábunk alatt, a hótömeg alján egy patak csobogott a völgy felé. A szemünk elé táruló látvány hihetetlen volt, a gyephavas „gleccserében” gyönyörködhettünk. A nap fénypontja még hátravolt, visszafelé jövet az 1684 m magas Lovak-havas csúcsára is kikapaszkodtak a bátrabbak. Itt is maradt még az egykori határgúlákból, a látvány pedig, amely a csúcsmászók ajándéka, kárpótolt minden fáradtságot. Annyi szépséget, különlegességet nyújtott a nap, hogy nehéz szavakat találni mindennek a rögzítésére.

Péterffy Ágnes-Katalin, Csíkszereda