Dr. Gál Réka: időben orvoshoz kell fordulni
Egyre gyakoribbak a gége daganatos megbetegedései, a sikeres kezelés és túlélés érdekében nagyon fontos felfigyelni a betegség korai jeleire. A legfontosabb pedig a megelőzés lenne, a dohányzás és alkoholfogyasztás mellőzése – figyelmeztet dr. Gál Réka. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház fiatal fül-orr-gégész szakorvosával bemutatkozása alkalmával erről, az inkább férfiakat érintő problémáról is beszélgettünk.
– Mióta dolgozik a csíkszeredai kórházban?
– Januártól dolgozom a csíkszeredai kórházban, mint fül-orr-gégész szakorvos. 2016-ban végeztem az orvosi egyetemet Marosvásárhelyen. A rezidensvizsgán a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházat választottam, majd a négyéves rezidensképzés után kezdtem el itt dolgozni.
– Honnan jött Csíkszeredába?
– A háromszéki Lisznyóról származom. Ötödik osztálytól Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumba jártam, ott is érettségiztem.
– Miért választotta a csíkszeredai kórházat?
– Orvosként mindenképpen Erdélyben, Székelyföldön szerettem volna elhelyezkedni, ezért a rezidensvizsgán vagy Kovászna, vagy Hargita megyei elhelyezkedési lehetőséget akartam választani. Abban az évben Csíkszeredában több lehetőség is volt, és mivel a fül-orr-gégészet az opcióim között volt, tudtam ezt választani. A kórház fül-orr-gégészeti osztályán befogadó közösséget találtam, nyitottak és segítőkészek, mind az orvosok, mind az asszisztensek. Teljesen jól érzem magam a városban és a kórházban is.
– Miért érdekelte a fül-orr-gégészet, mi tetszik ebben a szakágban?
– Lelkem mélyén mindig szerettem volna, mert gyermekkoromban több ilyen jellegű problémám volt, de kezdetben tartottam ennek a szakágnak a sebészeti részétől. Ám amikor láttam a csíkszeredai lehetőséget, úgy gondoltam, hogy ez számomra megfelelő lesz, és nem bántam meg, úgy érzem, megtaláltam a helyemet.
– A szakágon belül mi az, amire szakosodna, ami jobban felkeltette az érdeklődését?
– A fül-orr-gégészetben több terület kapcsolódik össze, ezért változatos a patológia, az egészségügyi problémák, amivel hozzánk fordulnak. Rezidensképzésem alatt sokszor találkoztam a gége onkológiai problémáinak sebészeti megoldásával, Marosvásárhelyen, a sürgősségi esetek ellátása mellett hangsúlyosan jelen voltak ezek az esetek. A gége patológiájával, a gége daganatos elváltozásainak sebészeti kezelésével szeretnék itt is hangsúlyosan foglalkozni.
– Mennyire gyakori a gége daganatos megbetegedése?
– Nagyon gyakori, főleg a cigarettázó, dohányzó személyeknél és az alkoholisták körében. Körükben magas számban jelenik meg ez a patológia.
– Melyek a tünetei a gége daganatos elváltozásának?
– Az első tünet a rekedtség. Ez általában megijeszti a betegeket, ezzel már rendszerint orvoshoz fordulnak. Az ad aggodalomra okot, akkor kell orvoshoz menni, ha ez a rekedtség hetekig, hónapokig fennáll. Tehát, ha a daganat a hangszalagot is érinti és rekedtséget idéz elő, akkor általában hamar felfedeződik a probléma. De abban az esetben, amikor a rákos folyamat az algaratban vagy a gége más részein jelentkezik, akkor nyelési nehezítettség, kisugárzó fülfájdalom, nyaki nyirokcsomó-megnagyobbodás jelezheti a kórt. A beteg félrenyel, nehezebben megy le az étel, de sokszor nem fordulnak ezzel orvoshoz. Ráadásul ez olyan probléma, amit csak ő érez, a családtagok nem érzékelik, hogy gond van, ezért, ezen típusú daganatokkal gyakran későbbi stádiumban jelentkeznek. Egy későbbi stádiumban a daganat légzési gondokat is okoz, ilyenkor már eléggé előrehaladott a probléma. Ha ezen tünetek valamelyike jelentkezik, akkor ajánlott fül-orr-gégészeti szakvizsgálatra jelentkezni.
– Kiket érint leginkább ez a megbetegedés?
– Általában férfiakat érint leginkább és a negyven-hatvan év közötti korcsoportot. Mivel az utóbbi időszakban jelentősen változott az életvitel, ezért már a nőknél is elég gyakran előfordul.
– Milyen vizsgálatra számítson az, aki ezzel a gonddal orvoshoz fordul?
– Egy egyszerű endoszkópos fibroszkópiával kezdjük, az endoszkópot az orron keresztül egészen a gégéig vezetjük, ez egy nem kellemetlen, teljesen egyszerű rutinvizsgálat a látható daganat diagnosztizálására. Ezt követően képalkotó eljárásokkal lehet a daganat kiterjedését meghatározni.
– Milyen lehetőségek vannak a diagnózis után?
– Vannak lehetőségek és esély a túlélésre, akkor is, ha rosszindulatú problémáról van szó. A kezelés általában sebészeti kezelést jelent, a gége eltávolítását. Ez nagy megrázkódtatás szokott jelenteni a betegek számára, nehezen veszik rá magukat a beavatkozásra, mert ezáltal a hangjukat elveszítik. Félnek ettől, hisz óriási változásról van szó, lelki traumát okoz az, hogy nem fognak tudni beszélni. Ha láttak már ilyen beteget, akkor félnek attól, hogy „cső lesz a nyakukban”, traheosztómát kapnak, ezért is nagyon sokan inkább az onkológiai kezelést választják, aminek viszont nem ennyire jók a túlélési esélyei. A sebészeti és az onkológiai kezelés együtt hatásos ebben a megbetegedésben. Abban az esetben ajánljuk csak az onkológiai kezelést, amikor a daganatot sikerült korai stádiumban felfedezni, vagy már annyira előrehaladott a folyamat, hogy a műtét nem kivitelezhető. Ugyanakkor vannak esetek, amikor a sebészeti beavatkozás is elegendő. Ha korán felfedezzük a daganatot, akkor esély van arra is, hogy ne kelljen a teljes gégét eltávolítani, így a beteg sem veszíti el a hangját.
– Megelőzésként milyen tanácsokat adna?
– A legfontosabb a cigaretta és a dohányzás elhagyása, az alkohol mellőzése. A megelőzés a legfontosabb. És az is elsődleges, hogy ha a betegek tünetet észlelnek, akkor menjenek el szakorvoshoz minél hamarabb, mert kezdeti stádiumban tágabbak a kezelési lehetőségek és jobbak a túlélési esélyek.
R. Kiss Edit