Fűtésdilemma

Az energiaválság megfontolt döntésekre kötelezi azokat, akiknek a költségek, számlák, tüzelőanyagok kifizetése vagy beszerzése miatt összébb kell húzniuk a nadrágszíjat. Noha a fűtésrendszerekből is nagy a kínálat a piacon, az innovatív megoldások mellett a régi, jól bevált módszerekre is érdemes figyelmet fordítani.

Pál Emil
Fűtésdilemma
Fotó: freepik.com

Téli időszakban vagy épp a következő időszakra készülve érdemes átgondolni, hogy milyen hatékonyságú a fűtésrendszerünk, mennyire szökik meg a lakás falain keresztül a hő, és hogy hosszú távon érdemes lenne-e egy munkásabb, ám kevésbé költséges fűtésrendszerbe fektetni, ha harminc köbméter száraz tüzelő mellett is elfog otthonunkban a didergés.

Borsos ár a kényelemért
Bár az öntvénykazánok nagy teret hódítottak az elmúlt húsz évben, napjainkra már az infrapaneles és az elektromos paneles fűtés is elterjedt, ami bár rendkívül pénztárcaterhelő (főként beszerelési és számlafizetési szempontból), az egyik legkényelmesebb és legkörnyezetbarátabb fűtési módszernek számít. Megkíméli az embereket a favágástól, a gázszámláktól, esetleges gázszivárgásoktól, valamint az időközönként kötelezően elvégzendő kazánállapot-felmérésektől. Csakhogy anyagilag eléggé megterhelő, mivel egy száz négyzetméteres alapterületű, emeletes ház kifűtése akár havi két‑háromezer lejbe is kerülhet a téli időszakban.


Hirdetés

A legelterjedtebb, de nem a legolcsóbb
Noha az elterjedtebb, központi fűtéseket mára digitálisan is kezelő kazánok hatásfokán sokat tudtak javítani, hátrányuk még mindig marad bőven. Elsőként érdemes megjegyezni, hogy ezek szakszerű elhelyezése nem a házak pincéiben, hanem egy, a lakástól független kazánházban javallott, az esetleges balesetek elkerülése végett. Ha ezt számításba vesszük, az amúgy jó hővezető fémszerkezetek felületi hőleadása egy olyan teret fűt, ahová csak szerszámokért vagy a tüzelő adagolásáért jár be az ember. Ugyancsak hátrányként említhető, hogy a kazánok sokkal több fát emésztenek fel hasonló teljesítmény eléréséhez, mint, példának okáért, egy víztartállyal ellátott füstjáratos kályha. Emellett előnynek számít, hogy hatalmas lakások kifűtését is képesek ellátni hatásfokuk és teljesítményük függvényében, ám mivel gyors hőleadók (ide számítva a fűtőtesteket is), nem tartják olyan hosszas ideig a meleget, mint egy hagyományos, füstjáratos cserépkályha vagy egy olyan, amibe vízköpenyt szereltek be. Itt ismét érdemes kiemelni a kényelmi szempontot, ugyanis a kazánok esetében nem kell a lakáson áthordani a tüzelőt, nem kell takarítani a füstjáratokat, kevesebb alkalommal kell kiseperni a kéményt, és nem a nappaliban terjed a füst, ha épp szerencsétlenül sikerül a tűzgyújtás.

freepik.com

A régi, jól bevált
Szerencsére nemcsak a költséges és nagyon költséges megoldások állnak rendelkezésünkre, hanem a régi, jól bevált, akár dekorációként is funkcionáló fűtőberendezéseket is választhatjuk. Ezeket sokan megutálták, majd ismét megszerették, kimentek divatból, aztán ismét visszatértek, hiszen hatékonyak, viszonylag olcsón kivitelezhetők, és pompás díszei lehetnek a lakásnak, ha központi helyre építik. Nem véletlen, hogy a régebb épült házakban többnyire cserépkályhákkal találkozhatunk. Bőven van hátrányuk ezeknek is, ám előnyeik az ínséges időkben többre értékelhetők a kellemetlenségeknél. Főként azt érdemes kiemelni, hogy a tégla, cserép és samott viszonylag rossz hővezető, így későre hűl ki a kályha, melegen tartva a körülötte levő teret. A füstjáratok elrendezésének köszönhetően lényeges mennyiségű energiát is spórol, hiszen a forró füst, ami egy kazán esetén rögtön a kéményben köt ki, a kályha teljes felületén hasznosul, gyorsabban kimelegítve azt. Hátránya már a víztartályában keresendő, mivel nagyobb a tartály hőtágulása a külső burkolathoz képest, ami a kályha életidejét jelentősen lerövidíti, így odafigyelést és rendszeres karbantartást igényel. Egy másik hátránya, hogy begyújtás után csak 40-60 perc után kezd fűteni a rendszer, amit követően három-négy órán át keringetni kell a vizet, mivel a hőcserélő idővel sérülhet, ha felforr benne a víz. A problémát egy puffertartály rendszerbe való beépítésével és egy szünetmentes keringetőrendszerrel lehet orvosolni, ami megakadályozza, hogy kilyukadjon a hőcserélő, netán kiégjen valahol a rendszer.
Mindezek mellett fontos megjegyezni, hogy ha módosítjuk a fűtésrendszert, a ház köbméterben megadott légterének függvényében kell kiszámolni a szükséges fűtésszükségletet. Ellenkező esetben vagy képtelen lesz kifűteni a lakást, vagy pazarolni fog a rendszer, ami szintén megterheli a pénztárcánkat.
 



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!