borús égbolt
Foltozás
A tél – s még koránt sincs vége a hideg évszaknak – szélsőséges hőmérsékleti értékeivel alaposan megdolgozta útjainkat. A burkolat romlása főként a településeken a legszámottevőbb, ugyanis míg az országutakat, illetve némely megyeiútszakaszt többnyire újraépítettek, új aszfaltburkolattal látták el, ez városainkban kevésbé történt meg. Ahol lehetett, kátyúztak, hidegaszfalttal tömték be a telente jelentkező gödröket, de összefüggő, alapjaitól a kopórétegig megújuló utunk nagyon kevés van. (S most nem az állandósult építőteleppé nemesedett csíkszeredai Zsögödi Nagy Imre utcáról van szó, hanem a többiről.)
Hosszú ideig nem volt pénz az utak karbantartásá-
ra, utána pedig a városok vezetékes infrastruktúráját kellett korszerűsíteni mindenhol, ugyanis elavult volt a víz- és gázhálózat (már ha létezett egyáltalán), csatornahálózat sem volt mindenhol, meg ahol volt, szét kellett választani az esővízcsatornát a szennyvízcsatornától, a föld alá kellett fektetni a villanyhálózatot és a különböző kommunikációs kábeleket. S még hosszan sorolhatnánk, hogy mi miatt nem volt érdemes komolyabb összeget fektetni a települések – főként a városok – úthálózatába, az városgazdák inkább azon voltak, hogy használható állapotban tartsák meg az útfelületeket. Ahol a vezetékes infrastruktúra cseréje, építése megtörtént, ott az utakat is teljesen újjáépítették, s ezek az útszakaszok jobban is dacoltak a tél rombolásával, mint kátyúzott, toldozott-foldozott társaik.
Udvarhelyi kollégáink arról számolnak be, hogy Székelyudvarhelyen nagy a baj, az idei tél alaposan megdolgozta az utak burkolatát, sőt: helyenként az alapját is. De hasonló a helyzet Csíkszeredában – s a két város neve tetszőlegesen behelyettesíthető a megye bármelyik városi településének nevével, de listát lehetne készíteni a vidéki települések megrongálódott útjairól is.
A nagy kérdés, hogy még mennyit tart a tél? A másik nagy kérdés, hogy mikor lesz az egyes településeknek költségvetése, s abból milyen összegeket lehet az utak karbantartására, netán újraépítésére fordítani? S a harmadik – de egyáltalán nem lényegtelen – kérdés: ha lesz is rá pénz, akad-e olyan vállalkozás, amelyik komolyan veszi az elnyert megbízás teljesítését, lesznek-e hozzá megfelelő gépi eszközei, minőségi és a mi időjárásviszonyainknak megfelelő anyaga, amiből dolgozzon, és lesz-e elegendő számú és megfelelő képzettséggel, tapasztalattal rendelkező munkatársa, akik lelkiismeretesen és szakértelemmel végeznek jó munkát?
Mert ha mindezekre – az időjárástól nem függő – kérdésekre nem tudnak a településvezetők kielégítő választ adni, marad minden a régiben: a sok, szakszerűtlenül, kispénzből végzett kátyúzás, toldozás-foldozás, ami csupán ideiglenesen kozmetikázza a bajt, de nem orvosolja. S a következő tél – akárcsak az idei, vagy az elmúlt telek is tették – alaposan megdolgozza útjainkat.
Sarány István
.jpg)
.jpg)
