Most, mintegy fél évvel a múlt esztendőben útjára indított azon közszférai bérkiigazítások tükrében, amelyekre sor került a közszféra egyes szektoraiban, elmondhatjuk, hogy a jó szándékon és egyes bérek tényleges megemelésén túl a központi és a helyi közigazgatás bérezési rendszerének a szálai ugyancsak összekuszálódtak, s azokat még kuszáltabbá tették a Grindeanu-kormány által az év elejétől eddigelé meghozott jogszabályok. A Cioloș-kormány közszférai bérkiigazítási intézkedései mindenképpen dicséretesnek ígérkeztek, de a gyakorlatba ültetés során már eleve megmutatkozott, hogy újabb és újabb gondok fognak jelentkezni. Most már azt is állíthatjuk, hogy a megelőző és a jelenlegi kormány jó szándékú és a maga nemében dicséretes intézkedései érdemben nem oldották meg a problémákat, s nem történt egyéb, mint folt hátán újabb és újabb foltozás. Amint már azt hírül adtuk, a múlt heti kormányülésen sebtében elfogadtak egy sürgősségi kormányrendeletet, melynek értelmében a tanügyi kisegítő személyzet, országos viszonylatban mintegy 53 000 fő bérszintje emelkedik meg. Az új bérrács szerint az azokat megillető bérszintek 1450 és 1947 lej között helyezkednek el. A kormányrendelet (amely egyébként lapzártáig még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben) előírásai e hónaptól már hatályossá válnak, így az érintett személyek a megemelt bérekben fognak részesülni. Ebben az összefüggésben utalni kell arra is, hogy tulajdonképpen egy korrekciós jellegű jogszabályozás a mostani, ugyanis egyes e kategóriába tartozó funkciók esetében már megelőzően is született egy jogszabály. A közszférai bérezés, illetve bérszintek kapcsán érdemes utalni arra is, hogy egy múlt hét végén napvilágot látott félhivatalos értesülés szerint az esztendő első hónapjában viszonylag jelentős arányú növekedés mutatkozott. Nevezetesen: januárban a közszférai szektorban országos szinten a személyzeti kiadások tíz százalékkal voltak nagyobbak, mint a megelőző esztendő azonos hónapjában. A minap az is felszínre került, hogy a helyhatósági intézményrendszerben foglalkoztatottak béreinek megemelése nyomán visszás jelenség következett be: számos esetben adott funkciókat betöltő egyes köztisztviselők, közalkalmazottak bérszintje meghaladta a tisztségviselőket (a polgármestereket, az alpolgármestereket, a megyei tanácselnököket, illetve alelnököket) megillető illetményeket. Ezt maga a kormánypárt elnöke, Liviu Dragnea is méltánytalannak találta, és egy múlt heti konferencián kijelentette, hogy mielőbb orvosolni kell ezt az ellentmondásos helyzetet. Ugyanakkor utólag az is kiderült, hogy a helyi közigazgatási hálózatba tartozó intézmények egyike-másikát nem érinti a már említett bérkiigazítás, s ilyenképpen azok alkalmazottai hátrányos helyzetbe kerültek. E vonatkozásban is megfogalmazódott egy kormányzati kiigazító jellegű szándék... Hecser Zoltán