A vasárnapi parlamenti választásokon való részvételre buzdít Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere. Meglátása szerint minél erősebb az RMDSZ szerepe Bukarestben, annál sikeresebb lehet a román–magyar kapcsolat. Többek között erről is kérdeztük a külügyminisztert. 

 

– Amikor a román–magyar kapcsolatokról beszélünk, azt szokták mondani, hogy az RMDSZ-nek híd szerepet kell betöltenie Románia és Magyarország között. Ön külügyminiszterként mit gondol erről? Egy erős képviselet hogyan tudná előmozdítani a következő években Románia és Magyarország viszonyát?

 

– Mi, magyarok jó román–magyar együttműködésben vagyunk érdekeltek. Ez érdeke az itt élő magyaroknak és a Magyarországon élő románoknak is. A román–magyar együttműködés szempontjából az itt élő magyar nemzeti közösségre mi egy komoly erőforrásként tekintünk. Ezért is gondolom azt, hogy Magyarország és Románia jövőbeni együttműködésének sikerességéhez nagyon nagy szükség van arra, hogy az RMDSZ hangsúlyosan legyen jelen Bukarestben a román törvényhozásban. Minél erősebb ott az RMDSZ, annál nagyobb esélye van annak, hogy a magyar–román kapcsolatok sikeresek legyenek az elkövetkező időszakban.

 

– Mit üzen a magyar politikai összefogás, miért kell összefogniuk a magyar embereknek most vasárnap?

 

– Megnézhetjük a magyar, etnikai alapon szerveződő pártokat a Kárpát-medencében, hogy melyik mennyire sikeres. A legjobb példa a Vajdaság, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – a magyarság egyértelmű és egyedüli képviselője – egy rendkívül erős pozíciót képvisel, tagja a szerb kormánynak, és be tudja tölteni a híd szerepet Magyarország és Szerbia között. De ott van az ellenpélda Felvidéken, ahol a magyar párt most már harmadik ciklusban sem jutott be a szlovák parlamentbe, mert legalább három párt versengett a magyarok szavazataiért. És ott van Kárpátalja esete is. Amikor világossá vált, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a képviselője az ottani magyarságnak, a kárpátaljai tanácsban meg tudták növelni a részvételüket. Tehát ha egységes a magyar érdekképviselet, akkor egy olyan eredmény születhet, amely az eddiginél is erősebb érdekképviselethez vezethet Bukarestben. Ahol egy pártban indultak a magyarok, ott sikert tudtunk elérni, ahol szerteszét ziláltuk magunkat, ott elmaradt a siker.

 

– Miniszter úr, Ön átesett a koronavírus-fertőzésen, és új lendülettel járja a világot. Mit üzenne azoknak, akik félnek elmenni szavazni a mostani járványhelyzetben?

 

– Meg kell értenünk, hogy félnek az emberek, hiszen egy világjárvány idején ki az, aki ne félne egy olyan vírustól, amellyel kapcsolatban még mindig több a kérdés, mint a válasz. Ugyanakkor azt is pontosan tudjuk, hogyan tehetünk meg mindent, hogy minimálisra csökkentsük a fertőzés lehetőségét. Hogyha az emberek betartják a szabályokat, akkor nyugodtan elmehetnek szavazni, tehát a maszk használata, a távolságtartás, ezek mind nagymértékben csökkentik a fertőzés lehetőségét. Ha tehát betartják a biztonsági előírásokat, akkor jó lelkiismerettel kérhetem az embereket, hogy menjenek szavazni.

– Térjünk vissza a román–magyar kapcsolatokhoz. Az RMDSZ a mezőgazdaság támogatását is kiemelt célként fogalmazta meg, erre rímel a magyar kormány gazdaságfejlesztési programja. A Pro Economica Alapítványon keresztül Székelyföldön több száz gazda jutott jelentős támogatáshoz. A programot a Partiumra is ki akarták terjeszteni, de ez a román fél miatt megakadt. Lesz ebben előrelépés?

 

– Az erdélyi gazdaságfejlesztési program egyértelmű sikertörténet. 2016-ban kezdtük, és azóta 6045 erdélyi kis-, közepes és nagyvállalkozást segítettünk ahhoz, hogy összesen 135 milliárd forintnyi fejlesztést hajtsanak vége. Ezekhez a magyar kormány 70 milliárd forintnyi támogatással járult hozzá. Sok száz új munkahely jött létre. A program sikeres, ezért folytatjuk, megnyitottunk egy újabb 6 és fél milliárd forintos támogatási keretet. Én mindig arról biztosítottam a kollégákat, hogy ez a program a román, az európai és a nemzetközi joggal is teljes mértékben harmóniában van. Ugyanakkor fontos, hogy egy konszenzus övezze ezt a programot, ezért várom azt, hogy a következő külügyminiszterrel egyeztethessek arról, hogyan tudjuk földrajzilag kiterjeszteni. Ezek a beruházások Románia területén valósulnak meg, a román költségvetést gazdagítják, itt származnak belőle adóbevételek. Ugyanakkor a gazdák megerősödnek, új gyárak épülnek, megújulnak ingatlanok, például Szatmárnémetiben folytatni fogjuk a Pannónia szálló felújítását. Én külgazdasági és külügyminiszterként mindig örülök, ha egy másik ország gazdasági szereplője vagy az állam Magyarországon fektet be. Jó lenne, ha a román barátaink is ezen a szemüvegen keresztül néznék ezt az ügyet. (x)