A felnőttképzési rendszerben már 2025-ben is csak a foglalkozási standardok érvényességének meghosszabbításával sikerült biztosítani a képzések folytonosságát, és 2026-ban ugyanez az átmeneti megoldás révén indíthatnak tanfolyamokat a felnőttoktatási intézmények. A szakemberek szerint azonban a helyzetet a határidő-tologatás nem, csak a standardok frissítése oldaná meg megnyugtatóan.

Ideiglenes hosszabbítások, tartós bizonytalanság

A Hargita megyei helyzet nem elszigetelt jelenség, hanem az országos probléma része. 

– A 2025-ös évet is egyéves hosszabbítással vittük végig, ami rengeteg bizonytalanságot és nehézséget okozott nekünk meg a felnőttképzésben dolgozóknak is. Hiába volt egy program 2025 decemberéig engedélyezve, ha közben lejárt a foglalkozási standardja, 2026-ban már nem lehetett volna indítani. Emiatt hosszabb, például féléves képzéseket sem lehetett elkezdeni: ha valaki például augusztusban kezdte volna, nem tudta volna kifuttatni a programot. Ez számunkra is komoly fejtörést okozott, hiszen nem alapozhattunk arra, hogy úgyis lesz újabb hosszabbítás. A jogszabály ugyanis egyértelműen kimondja, hogy ilyen hosszabbításra elvileg csak egyszer van lehetőség. Ehhez képest most már a másodiknál tartunk

– részletezte lapunk megkeresésére Egyed Katalin, a Hargita Megyei Kifizetési és Szociális Ellenőrzési Ügynökség ügyvezető igazgatója. Arra is rámutatott, hogy országos szinten miért halad nehézkesen a folyamat: több mint 380 foglalkozási standard kötelező frissítéséről van szó, és ez nemcsak szakmai munkát, hanem hosszadalmas jóváhagyási eljárást is igényel. A foglalkozási standardok módosításait több szinten kell véleményezni és jóváhagyni, ami önmagában is lassítja az előrehaladást. Emellett – szerinte – az is komoly gondot jelent, hogy kevés a megfelelően képzett szakember, aki részt tudna venni a standardok kidolgozásában, hiszen egy-egy dokumentum elkészítése összetett és időigényes feladat.

A helyzet feszültséget okoz a munkaerőpiacon: a Szakképzési Szolgáltatók Engedélyezési Bizottsága eredetileg úgy döntött, hogy 2025. december 31-től mintegy 380–384 foglalkozási standardot archivál, mert azokat az elmúlt években nem frissítették. Végül 2026-ra a standardok érvényességének meghosszabbításáról döntött a Munka-, Család-, Ifjúsági és Szociális Szolidaritásügyi Minisztérium, de ha év végéig nem frissítik a foglalkozási standardokat, az komoly következményekkel járhat: például az érintett szakmákban legalább hat hónapig nem lehet szakképzési tanfolyamokat szervezni. Ez idő alatt Románia több száz foglalkozásban maradhat újonnan képzett szakemberek nélkül. A Curierul Național gazdasági lap szerint különösen az agrárium és az élelmiszeripar kerülhet nehéz helyzetbe, miközben a képzést nyújtó intézmények az európai uniós források elvesztésétől és a már megszerzett engedélyek érvénytelenné válásától tarthatnak. 

De mik is azok a foglalkozási standardok?

A foglalkozási standardok azok a hivatalos szakmai dokumentumok, amelyek részletesen meghatározzák egy adott szakma esetében az elvárt kompetenciákat, készségeket, ismereteket és munkafeladatokat. Ezek képezik az alapját a felnőttképzési programok akkreditálásának, tartalmának és időtartamának. Ha egy standard hiányzik vagy elavult, az adott foglalkozásban jogilag nem vagy csak bizonytalan feltételekkel szervezhető képzés. A standardok frissítése ezért kulcsfontosságú a szakképzés, a munkaerőpiac és az uniós források felhasználása szempontjából is.
Romániában a foglalkozási standardok kidolgozása és frissítése a Munka-, Család-, Ifjúsági és Szociális Szolidaritásügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik, szakmai bizottságok és ágazati szakértők bevonásával. A módosításokat többszintű véleményezési és jóváhagyási eljárás előzi meg, ami jelentősen lassítja a folyamatot.

Hiányszakmák és a jövő kockázata

Hargita megyében összesen 21 foglalkozás standardjának frissítésére volna szükség. A listán szereplő szakmák között vannak: grafikus (DTP), targoncakezelő, kazánfűtő, vadőr, kézi csomagoló, méhész, lovas turisztikai idegenvezető, kézi szövő, súlyosan fogyatékkal élők személyi asszisztense, ápoló, speciális nevelő, pénztáros, gépi formázó, tűzoltósegéd, mesteroktató, közösségfejlesztési facilitátor, szociális gazdasági vállalkozó, személyiségfejlesztési tanácsadó, utazási ügynök, addiktológiai tanácsadó, valamint sí-, snowboard- és ha­vas­csúszósport-oktató.

Intézmények a káosz közepén

A csíkszeredai Kalot Egyesületnél a helyzet leginkább a számítógépes grafikus képzésben okoz zavart.

– A bizonytalanság elszomorít minket, hiszen jelentős anyagi ráfordítással és komoly szakmai munkával akkreditáltattunk képzéseket, majd azzal szembesültünk, hogy hiába van érvényes engedélyünk, nem tudjuk elindítani a tanfolyamokat. Előfordul, hogy decemberig azt mondják, nem indíthatjuk a képzést, majd december 30-án érkezik egy értesítés arról, hogy mégis lehet. Ez rendkívül dühítő helyzet. Egy hosszabb, több hónapos képzés esetében ez különösen súlyos probléma, hiszen így lehetetlen tervezni. Ráadásul vannak olyan képzéseink is, amelyeknél az akkreditáció hamarosan lejár

– mondta érdeklődésünkre Fejes Ildikó, az egyesület irodavezetője. 
Szatmári László, a Szakmai Személyzetképzési Egyesület (Asociația pentru Pregătire Personal de Specialitate) képviselője szintén arról számolt be, hogy bizonytalanság övezi a hosszabb időtartamú darus- és autódarus-képzéseiket. Azok esetében alaposan meg kell vizsgálniuk, hogy egyáltalán el tudják-e indítani a képzést, és beleférnek-e az időkeretbe, de mint mondta, a bürokrácia ezzel sem ér véget.

– Volt engedélyünk kötélpályakezelő-képzésre, mindenre, ami a libegőkhöz és a sípályák működtetéséhez kapcsolódik. Ám arról értesítettek, hogy ehhez a képzéshez nincs érvényes foglalkozási standard. Az említett képzésre általában négy évre adják ki az engedélyeket, és bár a foglalkozási standard érvényességét meghosszabbították, azt nem erősítették meg írásban, csak „suttogtak”, informálisan jelezték, hogy elindítható a képzés. A targoncakezelő- vagy kazángépészképzéseinket megtarthatjuk, ezekre léteznek egyértelmű leírások, a drótkötélpályás szakmára nem, legalábbis ezt állítják. Korábban „funicularist” néven szerepelt, most pedig „mecanic trolist”-ként, de ugyanaz. Szóval nagy a fejetlenség és a bürokrácia

– mondta Szatmári László.

Silló László, a csíkszeredai Fidelitas Egyesület vezetője megkeresésünkre arról beszélt, hogy három képzésüket érinti a bizonytalanság.

– Ezek közül az egyik a kórházisegédápoló-képzés, amelyet intézményünkben rendszeresen, nagy létszámmal szervezünk. Ennek az akkreditációja idén május–június környékén lejár, és jelenleg az a gond, hogy nem tudjuk újraakkreditálni, mivel a szükséges standardok hiányoznak. Továbbá van két olyan képzésünk is – például a speciális nevelői tanfolyam –, amelyekre szintén nagyon nagy a kereslet. Ez egy kilenc hónapos képzés, amely most még éppen belefér az év végéig. Óriási szükség van az ilyen szakemberekre. Már tavaly is sokan jelentkeztek, de akkor nem mertük elindítani a tanfolyamot, mert bizonytalan volt, hogy a standardot archiválják-e. Nem tudni, hogy az elkövetkező öt évben is mi várható, lesznek-e frissítések, milyen feltételekkel, vagy egyáltalán újraindíthatók lesznek-e ezek a képzéseink. Ez az átláthatatlanság és kiszámíthatatlanság minket is komolyan zavar

– összegzett Silló László. Hozzátette, hogy jelenleg azokra a tanfolyamokra összpontosítanak, amelyek újak, és amelyek még nem szerepelnek az archiválásra váró listán.

Amíg a foglalkozási standardok felülvizsgálata és frissítése nem történik meg, a megyei és országos képzések folytonossága továbbra is veszélyben van, ami az oktatást, a munkaerőpiacot és a hiányszakmák betöltését is érinti. A foglalkozási standardok hiánya vagy elavultsága ugyanakkor a szakiskolai képzéseket nem érinti – ezt érdeklődésünkre Kedves Mónika szakoktatásért felelős megyei tanfelügyelő is megerősítette lapunknak.