Minden nyáron, ahogy megszokhattuk, sorra érik egymást a fesztiválok. A hétvégén kettő is volt. Szentegyházán a III. Székelyföldi Motorostalálkozó és Rockfesztivál, míg Bonchidán az Electric Castle. Júliusban pedig jön a legnagyobb ismeretségnek örvendő esemény, a Tusványos. Amelyre idéntől fizetni kell. S erről szeretnék írni. A Nyári Szabadegyetem és Diáktábor történetében először fordul elő, hogy a délutáni rendezvényeket fizetés ellenében lehet megtekinteni. Merthogy a szervezők úgy döntöttek, hogy a Tusványos „több mint egy fesztivál”. Igen, valóban. Valamikor nem az volt, hanem, ami a nevében is van, „szabadegyetem” és „diáktábor”. Ennek mára kevés jelentősége van, hiszen a délelőtti előadások már nem vonzóak. Egy párat leszámítva, amelyet sikerül eltalálni, amelyekre sikerül megfelelő előadót meghívni. A magyar–magyar, illetve a magyar–román párbeszéd, amelyre hivatott volt a tábor, monológgá fajult. Nincs vita, nincsenek véleménykülönbségek, nincs amiről beszélni. Évről évre ugyanazok az előadók pufogtatják el megszokott frázisaikat. S bár a szervezők elmondása szerint nyitottak lennének más előadók meghívására is, ám azok nem jönnek. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy „ami nem megy, azt nem kell erőltetni”. A legegyszerűbb utat választották. A megújulás helyett és a valódi Tusványos visszaállítása helyett a fesztivál felé nyitottak. És azzal sem volna baj, hogy fizetni kell érte, de legalább a befolyt összeget felajánlanák jótékonysági célra, mint ahogyan teszik azt a motorosok a Székelyföldi Motorostalálkozó és Rockfesztiválon. Az ember így szívesebben fizetné ki azt a 15 lejt, és lehet, hogy egy ilyen tett jobban illene a Tusványos eredeti szellemiségéhez is. Darvas Attila