Hirdetés

Felszentelték a Szent Ilona-kápolnát Csíkajnádon

Ünnepélyes keretek között szentelték fel szombat délelőtt a csíkajnádi Szent Ilona-kápolnát, ahol az ünnepi szentmisét Kerekes László, a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke celebrálta. A liturgiát követően beszédet mondott Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, valamint Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnöke.

Létai Tibor
Becsült olvasási idő: 5 perc
Felszentelték a Szent Ilona-kápolnát Csíkajnádon
Felszentelték a kápolnát Fotó: Fodor Zsuzsi

A hálaadó szentmisére érkezők kora délelőtt az ajnádi templomtéren gyülekeztek, ahonnan a keresztalja közel egyórás sétával érkezett meg a Szent Ilona-dűlőn található kápolnához. A keresztaljával zarándokolt az újonnan épült szent hajlékhoz Soltész Miklós is. Az út során rózsafüzért imádkoztak.

A tetszetős és szívet gyönyörködtető Szent Ilona-kápolnánál összegyűlt hívősereget Tankó Szilveszter csíkszentmihályi plébános köszöntötte hangsúlyozva: lélekemelő a hegyre feljönni, Istennel beszélgetni, áldást kérni, javakat gyűjteni, amik megmaradnak az örökkévalóságnak.

Fodor Zsuzsi

A szentmisét Kerekes László segédpüspök celebrálta. Prédikációjában a többi között felhívta a figyelmet arra, hogy az Isten jelen van közöttünk, a kápolna és a szentek is Isten jelenlétére emlékeztetnek.

– A kápolna névadója, Szent Ilona példaszerű keresztény életet élt, ezért Krisztus-követésünk nem szabad álszent legyen. A kereszténységünk hitelessége az, amire sarkall Szent Ilona. Ragaszkodjunk értékeinkhez, szent helyeinkhez! – világított rá a segédpüspök.

Fodor Zsuzsi

A misét követően Soltész Miklós szólt a népes gyülekezethez. A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszélt Szent Ilona életéről, példamutatásairól, Jézus keresztje megtalálásának fontosságáról, amit neki tulajdonítanak.

– Mindenkinek feladata van, a hagyományt, amire oly nagy szükség van, erősíteni kell, hogy Székelyföldön megmaradjunk, és általában a kereszténység megmaradjon. Magyarország kormányára továbbra is lehet számítani, és számíthatnak Hargita megye vezetésére meg az itteni magyar vezetőkre is, de ahhoz, hogy megmaradjon a hit, a nyelv, a kereszténység és a magyarság, ahhoz mindenkinek a saját feladatát el kell végeznie, nem szabad másra várni. Ez a mostani összefogás erre adott példát nekünk – mondta az államtitkár.

Fodor Zsuzsi

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) politikusának beszéde után Borboly Csaba is megosztotta gondolatait a jelenlévőkkel. Hargita Megye Tanácsának elnöke rávilágított a székely rendtartó társadalom fontosságára, ahol figyeltek egymásra az emberek, a gyermekek számára jövőt biztosítottak, és a fiatalságot tiszteletben tartották. Ez a társadalom hasonlatos az ajnádihoz, ahol ugyancsak tisztelik a fiatalokat, és ahol tisztelik az ifjúságot, ott csodák történnek.

– Nem tudják tőlünk elvenni a földünket, nem tudnak innen minket eltaszítani. Azért szentelünk kápolnákat, és azért imádkozunk, hogy az utánunk jövő generációk számára is Székelyföld egy közös haza maradjon – nyomatékosította a megyeelnök.

Fodor Zsuzsi

Az ünnepi beszédeket követően Szőgyör Lóránd, a Szent István Szervezet elnöke és egyházgondnok, valamint Bogos Róbert projektfelelős számolt be a kápolnaépítés előzményeiről, munkafolyamatokról, köszönetet mondva mindenkinek, aki támogatta a szent hajlék létrejöttét, többek között Magyarország Kormányának, Hargita Megye Tanácsának, Csíkszentmihály önkormányzatának, a Gyulafehérvári Érsekségnek, a Csíkszentmihály–Ajnád közbirtokosságnak, helyi vállalkozóknak, híveknek.

Fodor Zsuzsi

Megtudtuk, hogy a Szent István Szervezet kezdeményezésére nyolcéves álom valósult meg a kápolna felépítésével. Nyolcéves kitartó munkafolyamat – tervezés, engedélyezés, építés – fejeződött be. Kápolnaépítő közösségként fogtak össze a falu lakói, egy cél érdekében dolgoztak, áldozatot vállaltak mind egyénileg, mind közösségileg. Idős emberek visszaemlékezéseiből lehetett tudni, hogy a Szent Ilona-dűlőn – már az 1700-as évek katonai térképein is így szerepelt – egykor kápolna volt. Geodéziás kutatással megállapították, hogy egy 5 × 5 méteres alap van a földben. Gál Sándor Szabolcs építész tervezte meg a kápolnát 15–16. századi stílusban. A beruházás teljes összege 630 ezer lej volt.

Az építtetők az új kápolnát hálából felajánlották azért, hogy az itt élők megmaradtak, újjáépítve házaikat és a közösséget. Mint ismert, Csíkszentmihály–Ajnád egyházközsége a történelem folyamán megannyiszor vérontás színtere volt, 1944 szeptemberében a betörő szovjet hadsereg égette fel a települést.

Az ünnepség végén a szervezők emléklapokat adtak át a neves meghívottaknak és mindazoknak, akik részt vállaltak a kápolna felépítésében. A rendezvény a himnuszok eléneklésével ért véget.



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!