A D-vitamin a csontrendszer építésében, védelmében betöltött szerepéről közismert, ennek, a napsütés révén a szervezetben termelődő vitaminnak azonban sokrétű hatása van. Melyek ezek a kevésbé ismert jótékony hatások, a felnőtt szervezet működésében milyen szerepe van ennek a vitaminnak, mit okozhat a hiánya és mikor szükséges a pótlása – többek között erről beszélgettünk a marosvásárhelyi, Csíkszeredában is rendelő dr. Kolcsár Melinda endokrinológus főorvossal. – Kisgyermekkorban szinte minden gyermek kap D-vitamint, de egyre többet hallani arról, hogy a nagyobb gyermekeknek és a felnőtteknek is szükséges e vitamin rendszeres pótlása. Miért annyira fontos ez a vitamin az emberi szervezet számára? – A D-vitamin zsírban oldódó vitamin, amelynek a csontrendszerre gyakorolt hatásai ismertebbek, de ennél sokkal több, szerteágazó és az egész szervezetet érintő hatása van. A D-vitamin sokoldalú hatásának érvényesü­lését a szervezetben szinte mindenütt előforduló D-vitamin-receptor teszi lehetővé. A D-vitamin csonterősítő hatása nemcsak csecsemő- és kisgyermekkorban, hanem nagyobb gyermekeknél és felnőttkorban is jelentős, hiszen ennek tulajdonítható a kalcium felszívódása a bélből, és lerakódása a csontokban. A vesék szintjén a kalcium- és foszfátegyensúly fenntartásában játszik szerepet, fokozva a foszfátok visszaszívódását. Egyéb hatásai közül kiemelendő, hogy fokozza az izomrostok aktivitását, elősegíti az immunkompetens sejtek (T-limfocita, makrofág, den­dritikus sejt) szaporodását és differenciálódását, csökkenti bizonyos rosszindulatú daganatsejtek burjánzását (például vastagbélrák, emlőrák, prosztatarák esetén), kedvezően befolyásolja a hasnyálmirigy inzulinelválasztását és bizonyos agyi területeken (hip­pokampusz) kivédi az idegsejtek pusztulását. Kísérletekkel alátámasztott kutatások kedvező eredményekről számoltak be azzal kapcsolatban is, hogy jótékony hatása van a vérnyomás alakulására és csökkentené a szívfal megvastagodását. Érdekes, hogy kifejezetten bőrvédő hatása is van ennek a vitaminnak és fenntartja a szőrtüszők, hajhagymák normál működését. Egyébként szinergista hatású (egymás hatását támogatja) az A-vitaminnal és az ösztrogénnel, aminek főleg a csontmineralizációban van szerepe. A megtermékenyítő képesség fenntartásában is szerepet tulajdonítanak a D-vitaminnak, és koraszülést megelőző hatásáról, illetve a veleszületett fejlődési rendellenességeket kivédő hatásáról is sok tanulmány született. – Konkrétan milyen problémákat okoz a hiánya felnőttkorban? – Felnőttkorban a D-vitamin-hiány a csontképződés zavarát okozza, aminek legsúlyosabb formáját oszteomalaciának nevezik. Ez deformált csontok és fokozott törékenység kialakulásával jár, de nem tévesztendő össze az oszteoporózissal (csontritkulással), ami elsősorban a kialakult ép csontok leépülését, a csontanyag elvesztését jelenti. A betegséget jelentős izomgyengeség is kíséri. D-vitamin-hiánnyal összefüggésbe hozható bizonyos daganatfajták kialakulása is, amelyek közül bizonyítékot nyert a vastagbélrák előfordulásának növekedése a D-vitamin-szintcsökkenéssel arányosan. A túl alacsony D-vitamin-szint ugyanakkor bizonyítottan növeli az autoimmun betegségek kockázatát (sclerosis multiplex, hörgőasztma, gyulladásos bélbetegségek, 1-es típusú cukorbetegség) és kedvezőtlenül hat a nemzőképességre. – Mikor kell felnőttkorban is pótolni? – Nem szükséges minden felnőttnek D-vitamint adni. Azon­ban tudni kell azt, hogy a D-vitamin hatásának érvényesülése több tényezőtől függ, ezek közé tartozik a napon való tartózkodás, a máj és a vese megfelelő működése. Mivel egyre csökken a szabadban és napon eltöltött órák száma, illetve az életkor előrehaladtával szinte törvényszerűen romlik a vesefunkció, a D-vitamin-szint meghatározása felnőttkorban tünetmentes esetben is indokolt azoknál, akiket veszélyeztet a D-vitamin-hiány kialakulása. Ilyenek a barna bőrűek, az elhízottak (a zsírban oldódó D-vitamin felhalmozódik a zsírszövetben és mintegy elszippantja azt a vérből), antiepileptikumot (carbamazepin, fenitoin) szedők, szteroid gyulladáscsökkentőket szedők. A kockázati csoportba tartoznak továbbá az egyes, csontritkulás ellen alkalmazott szereket szedők, a hosszas kórházi kezelésben részesülők, illetve akik nem napoznak vagy magas faktorú UV-védőkrémeket használnak. Bizonyos betegeknél, így csontritkulásos, felszívódási zavarokban szenvedőknél, súlycsökkenést célzó sebészeti beavatkozáson átesetteknél vagy például krónikus vesebetegeknél elengedhetetlen a D-vitamin-szint meghatározása. A legmegbízhatóbban a 25(OH)D-vitamin-szint tükrözi a D-vitamin-ellátottságot, ezt érdemes a kalciumszinttel egyszerre megméretni a vérből. – Mekkora adagot ajánlott szedni, ha szükség van a pótlásra? – A D-vitamin adagját is optimálisan a 25(OH)D-vitamin-szint alapján lehet meghatározni. A törésrizikót kivédi a 28–40 ng/mL vérszint, azonban ha ez a szint kisebb 4,4 ng/mL-nél, akkor jelentősen csökken a bélből a kalcium felszívódása is. Felnőttek és várandós nők egy napra javasolt D-vitamin adagja 1500–2000 NE (nemzetközi egység), elhízottak esetén pedig 2000–4000 NE. A maximálisan bevihető adag egy napra eső határa 4000 NE. A gyógyszerként adott D-vitamin pontos mennyisége, illetve az, hogy magát az előanyagként viselkedő D2-vitamint, illetve D3-vitamint vagy annak aktív formáit adjuk (alfakalcidol, kalcitriol) nemcsak a 25(OH) D-vitamin-szint, hanem a vesefunkció függvénye is. – Igaz, hogy az influenza leküzdésében is segít ez a vitamin? – A D-vitamin-hiány csökkenti a szerzett immunitást, ezért ilyen hiányállapotokban gyakoribb mindenfajta fertőzéses megbetegedés, nemcsak az influenza, hanem például a tuberkulózis is. Ezért a D-vitamin-szint rendezésével javul a szervezet védekezőképessége. Megelőzésképpen tartósan akkor érdemes szedni, ha az optimális 30 ng/mL szintet nem éri el a 25(OH) D-vitamin-szint. A vizsgálatok nem erősítették meg ugyanakkor azt, hogy a fertőzés heveny szakában adott D-vitamin-kiegészítés meggyorsítaná a gyógyulást. – A túladagolása mennyire reális veszély? – A túladagolás inkább elmeléti jelentőségű, mintsem reális veszély. Akkor jelentkeznek tünetek, ha a 25(OH) D-vitamin-szint meghaladja a 100 ng/mL-t, ami hosszú időn át szedett, napi 10 ezer NE D-vitamin adása esetén lép fel. Tünetei a hányinger, hányás, hasmenés, nagy mennyiségű vizelet, szomjazás és a magas kalciumszint miatt fellépő szív-érrendszeri elváltozások, mint magas vérnyomás, szívritmuszavar, egészen a szívmegállásig. A krónikus vesebetegek közül sokan azért félnek D-vitamint szedni, mert tévesen azt hiszik, hogy ez fokozza a vesekövesség kialakulását. Meg kell jegyeznem, nem bizonyított, hogy az optimális D-vitamin-szint elérésével nőne ennek a rizikója, az ellenkezője viszont igen, éspedig amiatt, hogy a túl alacsony D-vitamin-szint a parathormonszintet emelő hatása miatt növeli a foszfátok visszaszívódását, mobilizálja a kalciumot a csontokból, így valósan emelkedik a vesekövesség kialakulásának veszélye. – Táplálkozással mennyire lehet pótolni a D-vitamint? Milyen élelmiszerek tartalmazzák? – Szervezetünk a koleszterinből D3-vitamint állít elő napfény hatására, amelyet a májunk és vesénk aktivál. Télen D-vitamin-forrásunk lehet a táplálék is, azonban a növényi eredetű D2-vitamin csekély hatékonysággal bír, míg az állati eredetű D3-vitaminban gazdag élelmiszerekből rendszeresen kell fogyasztani ahhoz, hogy elegendő legyen. Egyes élelmiszerek D-vitamin-tartalma elég nagy, de ezeknek fogyasztása nem elterjedt a mi lakosságunk körében: például a vadon nevelkedett friss lazachús 100 grammja tartalmaz 1000 NE-t, de a tenyésztetté már csak 250 NE-t. Gazdag D-vitaminban a tőkehal mája és fiatal állatok mája általában. A nálunk elterjedt élelmiszerek közül, amelyek D-vitamin-forrást jelentenek, említésre érdemes a tojás, amelynek sárgája 20-40 NE-t tartalmaz és a tehéntej, valamint tejtermékek, amelyek 250 ml-ben körülbelül 100 NE D-vitamint tartalmaznak. Hatékony növényi D-vitamin-for­rásunk egyedül a gomba. R. Kiss Edit