erős felhőzet
kevés felhő
szórványos felhőzet
Fekete és zöld hétvégék
A választási kampány beszínezi az életünket. A maga egy hónapjával nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a ködös és egyre szürkülő télies hétköznapokban kiszínezze a környezetünket. Ilyenkor nemcsak a kampánybeszédek lesznek színesebbek a szóvirágoktól, de az utcák is. A reklámpannók a termékek leértékelése mellett a politikai alakulatok és jelöltek felértékelődését hirdetik. Ilyenkor a kék, a piros, a lila, a nemzeti színek kerülnek előtérbe. Színes választék a következő négy év szürke hétköznapjaira. A szokványos üzenetet néha egy-egy félresikerült reklámpannó-társítás új mondandóval, töltettel ruházza fel, alkalmanként nevetésre késztetve azokat, akik érzékelik a falragasz-finomságokat.
Egy jó ideje minálunk is meghonosodott a fekete péntek, hogy igazán autentikus legyen az árleszállítási láz, van, ahol egész hónapon át zuhannak az árak. Bányamélységekbe, ahol a koromsötétben már csak térdre ereszkedve lehet kitapintani az összezsugorodott árakat. A zsugorodást óriáshirdetőkön teszik láthatóvá a kereskedők. Így kerülnek kényszer-szomszédságba a vadászok: az ár- és szavazatvadászok.
Hónapokkal ezelőtt jött szembe velem egy újságcikk, majd a tartalom olvasása után több hasonló témájú film is, amiben az új társadalmi és politikai irányzat miértjeit ecsetelték. Az irányzatét, amely a fogyasztói társadalom megrögzött szokásait hivatott felülírni. Azóta tudom, hogy a nemnövekedésnek is vannak hívei, és már tíz éve bontogatja szárnyait az új életszemlélettel, filozófiával járó globális irányzat, új politikákat megfogalmazva. A dolog nagyon egyszerű: nem kell a tizedik cipő, a tizedik nadrág csak azért, hogy holnap a kukába kerüljön a korábban megvásárolt húsz darabbal együtt. Az idő pénz, és a fölösleges cikkek megvásárlására kidobott pénz az tulajdonképpen a saját időddel való felelőtlen gazdálkodás.
A fekete péntek a vásárlásról, a fogyasztásról szól. Arról, hogy most megveheted tizedéért a tizedik kütyüt, amivel lecseréled a tavaly vásárolt hasonlót. Tulajdonképpen szemétdombra termelünk, és ezzel a saját időnket dobjuk a szemétre.
Ha már az időnket nem sajnáljuk, a környezetünk miatt is szükség lenne a megfontoltságra. Még akkor is, ha az urbánus környezetben nem a természet, inkább a hirdető falragaszok adnak színt a hétköznapoknak. A globális felmelegedés az óperenciás tengeren túli kampány hangulatát forrósította, démonok meséjeként feltüntetve a tudomány állításait.
Közben saját háztartásunkban is gyártjuk a hulladékot, a fogyasztói társadalom melléktermékeit. A szelektív gyűjtésnek bár vannak csírái, ezen a téren még sok a tennivalónk itt a Székelyföldön. Hiába kötelezi törvény a termelőket arra, hogy gyűjtsenek újrahasznosításra, a kötelezettségüket pénzzel váltják ki. Emiatt az egész hulladékgazdálkodási rendszer összeomlására figyelmeztetett tegnap Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter is.
Az újrahasznosítható hulladék gyűjtése leginkább szokás és szervezés kérdése. A hétvégén éppen a Csíki Sör akciójának sikere bizonyította ezt. A háztartások mindegyikében van bőven hulladék, csak guberálni kell saját dolgaink között. Szelektálás után a mennyiséget látva már saját gátlástalanságától szégyelli magát az ember. Az üveg mellett talán más újrahasznosítható hulladék sem végezné a háztartási szemét között, ha a gyűjtés szervezett lenne, nemcsak egy-egy térségben, de egész Székelyföldön.
Daczó Dénes
.jpg)
 cm.jpg)