Mióta a sóbányát el­öntötte a víz, mintegy felére csökkent a Parajdi Wellness Központ látogatottsága, az idei mutatóik szerint pedig várhatóan 198 ezer lejes vesztességgel fogják zárni az évet, úgy, hogy karbantartási munkálatok miatt nagyjából egy hónapig be kell zárniuk. Bár ezeknek a munkálatoknak a költségét – mintegy 120 ezer lejt – fedezni tudják az előző évekből tartalékolt profitból, a létesítmény rövid és hosszú távú helyzete bizonytalan. 

Hiába kisebb a látogatószám, nehezen tudják a működési költségeket lefaragni, és önkormányzati tulajdonban lévő profitorientált vállalkozásként a létesítmény energiahatékonyságát növelő beruházásokra sem tudnak pályázni. Idén három alkalmazottat kellett leépíteniük. 

Vágási Levente, a wellness­köz­pont igazgatója szerint konkrét javaslataik vannak a fenn­tarthatóságra, bővítésre és fejlesztésre vonatkozóan, de nem tagadta: számukra is kérdéses, hogy az önkormányzat elé terjesztett stratégiából mit lehet majd kivitelezni.

Farkasszemet néznek a fenntarthatósággal

Vágási Levente szerint elsőként rövid távon kellene biztosítani a wellnessközpont kiadásainak fedezését, ennek kapcsán abban bízik, hogy a hatályos törvényi lehetőségeket figyelembe véve de minimis támogatást kaphatnak.  

– Forgalmunk ötvenszázalékos visszaesést mutat, 130-140 ezer vendég helyett 70 ezer választotta a központunk szolgáltatásait. Ez hatalmas visszaesés, így lépéseket kell foganatosítani ahhoz, hogy a wellnessközpont aktivitása fenntartható legyen. Megkerestük a módját annak, hogy a pénzügyi stabilitást miként lehetne biztosítani, és létezik egy de minimis támogatási lehetőség, ami hároméves intervallumra biztosítana legtöbb 300 ezer euró támogatást állami cégeknek – vázolta az igazgató. Mint elmondta, a wellness vezetőségének álláspontja az, hogy a következő évi költségvetést erre kellene alapozni

– ám az egyelőre nem tisztázott, hogy az önkormányzat hogyan fog efelől dönteni.

Bővítés, kültéri medencék, vendégszobák…

Az igazgató ugyanakkor tisztázta, hogy nem kérhetnek minden évben segítséget, így egy három nagyobb fázisra bontott fejlesztési és fenntarthatósági startégiát terjesztettek az önkormányzat elé, ami összesen 13,25 millió euró értékben irányoz elő kéréseket és javaslatokat a kezelőközpont fejlesztésére. A stratégia rövid, közép- és hosszú távon szükségesnek talált fejlesztéseket tartalmaz, melyeket 2034-ig valósítanának meg – csakhogy a sóvidéki község büdzséjét nézve ez horribilis összegnek látszik. A dokumentumban egyebek mellett egy 200-300 kilowatt teljesítményű napelemrendszer és a hozzá tartozó tárolókapacitás kiépítését, területvásárlást és kültéri medenceépítést, valamint vendégszobák kiépítését javasolják, továbbá egy új mélyfúrás kivitelezését, ami Vágási Levente szerint nagyobb hozamú, melegebb vizet biztosíthatna a medencék feltöltésére. A jelenlegi forrásnak napi 20 köbméter 33 Celsius-fokos hőmérsékletű víz a hozama.

Technikai leállás előtt

Ugyanakkor kezdeményezést indítottak el, amelyek a már megnevezettek mellett egyéb szolgáltatásokra is lehetőséget adnának: akkreditációs kérelmet adtak be az egészségügyi minisztériumhoz, hogy balneoterápiás kezelésekkel bővítsék a központ kínálatát, helyet biztosítottak egy étkezőfelületnek, aminek üzemeltetésével egy külső céget bíznának meg, illetve fizikoterápiás szolgáltatást is indítanának – ám ezek a törekvések is veszélybe kerülhetnek, ha a működési költségeket nem sikerül csökkenteni. 

A medencetér befogadóképessége 250 fő, de mivel átlag 30 ember használja, elkezdték a spórlást: három szaunából és a két gőzkabinból csak egy-egy üzemel, és ahol lehetett, mindenütt csökkentették a fogyasztást – ám Vágási szerint ezek az költségcsökkentő intézkedések sem bizonyulnak elegendőnek. 

– Most november 9–20. között lesz egy technikai leállásunk, ami alatt karbantartási munkálatokat végzünk el, ennek a költsége része a tervezett veszteségnek. A napokban elkezdtünk tárgyalni a támogatásról és a stratégiáról is, hiszen minden beruházás a tulajdonos zsebét terheli, a de minimis támogatásra vonatkozó kérelmet pedig a Versenytanácsnak is jóvá kell hagynia, ami előtt helyi tanácshatározat kell szülessen a kérelem jóváhagyásáról

– részletezte.

Konkrét döntések csak ezután lesznek

Megkeresésünkre Nyágrus László, Parajd község polgármestere a wellnessközpont helyzete kapcsán annyit mondott: megvizsgálják az összes lehetőséget, hogy milyen támogatásokat tudnak foganatosítani a létesítmény számára, ezekről pedig még a hét folyamán egyeztetni fognak a wellness vezetésével. A polgármester annyit biztosra kijelentett: tisztában vannak azzal, hogy a bánya elvesztését követően mekkora érték községüknek a wellnessközpont, és prioritásként kezelik, hogy a működési költségeket lefaragják.

– Számolunk azzal, hogy az energiahatékonyságot növelni kell, és erre beruházást kell eszközölnünk. Most azt kell megnéznünk, honnan tudunk forrást biztosítani arra, hogy egy napelemes rendszert telepíthessünk

– közölte az elöljáró, nem vetve el annak lehetőségét sem, hogy erre saját forrásból kell a községnek pénzt biztosítania. Az elöljárótól ugyanakkor megtudtuk, nehézséget okozhat az is, hogy a vezetőtanácsot tavasszal újra kell választani, melynek összetétele jelentősen megváltozhat a hatályos törvények előírásai szerint.

Miért jön ki nehezen a matek?

Mint arról korábban beszámoltunk, ahogy más községekben, Parajdon is fejtörést okoz a helyi vezetésnek, hogy az elkezdett beruházások önrészeit miként tudják előteremteni: legutóbb az alsósófalvi iskolafelújítás kapcsán írtunk arról, hogy a hárommillió lejes önrész felét a megyei tanácstól kapott visszaosztásból tudták fedezni, egy másik projektnél egymillió lejes többetköltség mutatkozott egy új transzformátor beszerzése és telepítése miatt, ami mellett más folyamatban lévő infrastrukturális fejlesztés is elindult a községben. A 200-300 kw-os napelemrendszer becsült megvalósítási értéke, amit a következő költségvetési év beruházási listájára vennének fel, 2,4 millió lej lenne, míg a 2034-ig tervezett beruházások megvalósítását további 68,9 millió lej költségre tervezték. Parajd község idei költségvetése közel 55 millió lej volt, melyből működésre 13,4 millió lejt szántak, a maradék 41 millió lejt a pályázati forrásokból lehívott pénzek és az önrészek teszik ki. A számokat nézve felmerül a kérdés: miről fognak lemondani, és sikerül-e úgy csökkenteni a wellness működési költségeit, hogy az ne vonjon magával újabb leépítéseket?