Ezer fából álló gyümölcsös

A Mintagazda programot 2014 óta sikeresen bonyolítja le Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesülete. Idén összesen huszonhét gazda vett részt a programban, tizenkét településről. Ennek részese volt a csíkszentgyörgyi András József is, aki a gyümölcsösében ezer darab fát nevelget napról napra.

Cilip-Szilágyi Dalma-Orsolya
Becsült olvasási idő: 10 perc
Ezer fából álló gyümölcsös
Fotó: András József archívuma

A Vidékfejlesztési Egyesület idén is elindította a Mintagazda programot, amelyben összesen huszonhét gazda vett részt. Az egyesülethez tartozó polgármesterek által jelölt gazdákat az elmúlt időszakban ellenőrizték, és pontozták őket.
A Mintagazda programban a kis és nagy gazdaságok is részt vettek. A programon belül minden évben szeretnének új gazdákat díjazni, így azokat a gazdaságokat, amelyek már elnyerték a Mintagazda címet, nem ellenőrizték.
– Nagyon sok esetben nagy fejlődésnek lehettünk szemtanúi. Számos gazda, akinél már előző években is jártunk ellenőrzésre, fejlesztette gazdaságát, új istállót épített, új fejőberendezést vásárolt – számolt be László Csongor, a vidékfejlesztési egyesület igazgatója.
Mint megtudtuk, a gazdák többpontos kritériumrendszernek kell hogy megfeleljenek: a szarvasmarha-, illetve juhtenyésztőknél figyelembe veszik a fajtisztaságot, azt, hogy törzskönyves állományt tartanak-e, értékelik a gazdaság rendezettségét. A növénytermesztésnél figyelembe veszik, hogy betartják-e a gazdák a vetésforgót, illetve hogy hány kultúrát használnak fel.
A huszonhét gazdaság közül a díjazottakat decemberben értékelik, amikor elismerésben és pénzbeni juttatásban is részesítik őket. 
– A program célja, hogy egyrészt a gazdák is közelebb kerüljenek a vidékfejlesztési egyesülethez, és mi is jobban megismerjük őket, lássuk és tudatosuljanak bennünk a hétköznapi problémáik. Minden ellenőrzés során több szakember látogat el a gazdaságokhoz, így a gazdák kérdéseket tehetnek fel, illetve mi is javaslatokat teszünk, ismertetjük azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek konkrétan azt a gazdaságot érintik – emelte ki László Csongor.
A Mintagazda program részese a csíkszentgyörgyi András József is, aki amellett, hogy fametszéssel foglalkozik, és akár mások kertjét is rendben tartja, ezer gyümölcsfát gondoz nap mint nap, amelyek a gondoskodását meg is hálálják.

András József
– Már egészen kiskoromban imádtam a gyümölcsöket. A napomat mindig gyümölcsevéssel indítottam. Amikor elköltöztünk a jelenlegi otthonunkba, nagyon sok gyümölcsfa volt már az udvaron, de nem igazán tetszett, hogy annyira összevissza vannak a koronái. Egyik szomszédom elkezdte metszeni őket, és ez az egész tevékenység nekem is nagyon megtetszett. Ezután felvásároltam egy területet itt a közelben, amelyet elkezdtem beültetni gyümölcsfával. Nem úgy termett a gyümölcs, ahogyan azt szerettem volna, ezért felkértem Ferencz Lehel kertészmérnök barátomat, hogy tartson nálunk metszési tanfolyamot, ahol nagyon sok alapdolgot megtanultunk. Az első negyven gyümölcsfámat 2014 tavaszán telepítettem a területre, amely természetesen időről időre csak bővült. A többi pedig ugyebár a belefektetett munka gyümölcse. Nagyon sokat kellett alakítgatnom a területet, azt el kellett kertelni, hogy különböző vadkárok lehetőleg ne érjék a gyümölcsöst. 2016-ban elvégeztem egy akkreditált tanfolyamot is, és azóta járok nagyon sok családhoz, ahol a fákat metszem, és törődöm velük – mondta el András József.
Jelenleg ezer darab gyümölcsfa található a kertben, de természetesen ez mindig csökken vagy növekszik, hisz vagy kirágja a pocok a gyökereket, vagy a cserebogár lárvái tesznek nagy kárt bennük. A gyümölcsösben 15 fajta szilva, 10 fajta körte, 2 fajta dió, 6 fajta cseresznye, 3 fajta meggy és körülbelül 30 fajta alma található meg. 
– Kifejezetten fontos a fametszés. Ez a termést is nagyban befolyásolja. Többféle koronatípus van, de nagyon fontos, hogy a korona legyen ritkítva, legyen az szellős. Metszeni mindenki tud, de egyáltalán nem mindegy annak a módja. Viszont fontos megjegyezni, hogy egy rossz metszés is jobb, mint ha egyáltalán nem törődnénk a fákkal. A feltörő vízhajtásokat mindig leszedjük, mert általában azok nem hoznak termést. A nagyon széteső ágakat rövidítjük, kurtítjuk, hogy az ág a gyümölcsöket bírja meg. Ha nincs tápanyag-utánpótlás, akkor az a termésen is meglátszik, egyik évben nem úgy hozza a gyümölcsöket, mint a másikban – tette hozzá a kertész. Hozzátette, hogy nem teszünk jót azzal a fáinknak, ha az udvaron mindent beton borít, és csak egy kis helyet hagyunk a fák gyökereinek, hisz a felszívó gyökerek nem a fák tövénél vannak. 

András József
– A gyümölcsök nagy népszerűségnek örvendenek, sok esetben már a szomszédságban elkelnek. A meggyből szoktunk befőtteket készíteni, az alma általában februárig mind eladódik, a körte pedig piacra sem jut. A szilvára iratkozni is szoktak, tehát elmondhatom, hogy az egészséges és friss gyümölcs mindig elkel – tette hozzá.
András Józsefet meglepetésként érte, hogy a Mintagazda programban részt vehet. Véleménye szerint nagyon jó kezdeményezés ez, hisz ezáltal motiválják a gazdákat, és ők még inkább érezhetik azt, hogy igenis értékes, amit nap mint nap tesznek egy gyümölcsösért, az állatokért vagy akár a földjeikért. 
A vadkárokat Józsefék sem tudták elkerülni, gondot okozott a medve, a nyúl meg a pocok is. 
– Ebbe is nagyon sok energiát fektettünk. Amikor járt a medve, akkor kimentünk a kutyákkal, zavartuk őket. Olyanra is volt példa, hogy öt héten át kint aludtam a gyümölcsösben. Most már be van kerítve a terület, villanypásztort is szereltem, így már szerencsére elkerül a medve. De ezt követték a pockok. Nagyon el vannak szaporodva, mivel a gyümölcsös körül nem nagyon van területgondozás, ezért semmi sem zavarja őket. Akár a tízéves fa gyökereit is tönkreteszi. A fák tövét szoktuk felásni és kapálni ősszel és tavasszal, ami részben segít ez ellen – vélekedett András József.

Hirdetés

Kövessen a Facebookon!