Eredményes és küzdelmes évnek látta 2019-et Tánczos Barna szenátor. Az elöljáró az országos költségvetésből Hargita megyének kialkudott támogatásokkal és az ingyenes telekkönyvezési programmal volt elégedett. Másrészt nehezményezte, hogy az úzvölgyi „csata” vesztésre áll. Az idei parlamenti választásokkal kapcsolatban egyelőre még sok a bizonytalanság. Minderről és még sok másról is részletesen elbeszélgettünk a szenátorral.

Fotó: László F. Csaba

– Ha csak egy vagy legfeljebb két bővített mondat állna rendelkezésére, hogy jellemezze a 2019-es évet, miről szólna? – Eredményes és küzdelmes – ezzel a két szóval jellemezhetnénk gyakorlatilag a 2019-es évet. Eredményes, intenzív politikai tárgyalásokkal teli évet tudhatunk magunk mögött. – Mire emlékszik vissza a legszívesebben a tavalyi évből? – Az volt az érdekessége, hogy két költségvetési vita zajlott le ebben az évben. Az első január–februárban, a második november–decemberben. Ritka az ilyen év, amikor ennyire besűrűsödnek az események. Költségvetés szempontjából – ha azt nézzük, hogy Bukarestből mennyi pénzt osztottak le a megyei és helyi önkormányzatoknak – kimondottan eredményes évet tudhat maga mögött Hargita megye. A két RMDSZ-frakció (szerk. megj. képviselőházi és szenátusi) tárgyaló csapata, az elnök úr vezetésével olyan megállapodást tudott kötni év elején a szociáldemokrata párttal, amely több tízmillió lej többletfinanszírozást jelentett a megyének. Az év folyamán számos olyan új önkormányzati programot finanszírozott az állam, amelynek közvetlenül az önkormányzatok részesültek támogatásban, például a PNDL (vidékfejlesztési alap) keretében. Az év végén a költségvetés kiegészítésével és a 2020-as év költségvetésének elfogadásával ismét több tízmillió lejes többlettámogatás jött a megyébe. Nagyságrendileg ezek az összegek – ha a már kifizetett, illetve a megállapodásokban rögzített összegeket összeadjuk – meghaladják a százmillió lejt. A pénzügyi és költségvetési bizottság tagjaként úgy gondolom, ez volt a kiemelt feladatom, hogy ezeket a tárgyalásokat lebonyolítsam. A törvényhozást illetően is eredményes évet zártunk, hiszen a kataszteri törvénybe beemelt új módosításokkal több hónapos, éves előkészítési munka érett be, amelynek látszanak is a konkrét eredményei. Úgy tudtuk módosítani a kataszteri törvényt, hogy – mondhatom – dübörög Hargita megyében az ingyenes telekkönyvezési program. Most úgy látom, még egy-két apró módosítás kivételével adott a lehetőség jogszabályilag és finanszírozási szempontból is ahhoz, hogy nagyon jól haladjon ez a program. – Említette, hogy nemcsak eredményes, de küzdelmes is volt a tavalyi év. Mit ért ezalatt? – A küzdelem kifejezést elsősorban a politikai csatározásokra értettem. Van egy kétségkívül győztes csatánk: az európai parlamenti választásokon közel félmillió szavazatot tudott begyűjteni az RMDSZ. Ez óriási siker. Nagyon nagy volt az esélye az ötszázalékos bejutási küszöb alatt való maradásnak, mert jelentős mértékben megemelkedett az általános részvételi arány a külföldön élők szavazatainak köszönhetően. Így még nehezebb volt megszerezni a voksok öt százalékát, de sikerült. Ez az összefogásnak, a jó mozgósításnak és az erdélyi magyarság tudatos választási részvételének köszönhető. Mindannyian tudjuk, hogy Románia folyamatosan fals képet próbál meg kifelé mutatni arról, hogy hogyan működik a kisebbségvédelmi politika. Folyamatosan azt hangoztatják, hogy itt minden rendben van és példaértékű a romániai kisebbségvédelmi rendszer. Ezt nekünk kötelességünk Európa-szerte megcáfolni. Erre a legjobb eszközünk az európai parlamenti képviselet. Szintén kiváló eszközünk a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója), amelynek Vincze Loránt kollégánk az elnöke. Ez a harc azért folytatódhat, mert sikerült ezt a közel félmillió szavazatot megszerezni. A másik harcunk az Úz-völgyében zajlott. A szó szoros értelmében sajnos. Ez jelen pillanatban számunkra vesztésre áll. Még mindig bízunk abban, hogy közösen a magyar kormánnyal, a honvédelmi minisztériummal meg tudjuk győzni a román felet arról, hogy 2020-ban konkrét lépéseket is tegyenek annak érdekében, hogy visszaállítsuk az eredeti állapotot. Továbba abban, hogy a sírgyalázást, a temetőrongálást és az engedély nélküli építkezést vissza tudjuk fordítani. Ez hihetetlenül nehéz küzdelem, rengeteg bűnügyi eljárás van folyamatban. Bízom benne, hogy az elkövetkező egy-két hétben megkapom a válaszokat azokra a kérdésekre, amelyeket a főügyésznek és a belügyminiszternek tettem fel az év első napjaiban. Leltárkészítésre kértem mindkét intézmény vezetőjét, hogy pontosan lássuk, hány bűnvádi eljárás zajlik, hány feljelentés érkezett és hogy akadnak-e olyan vádlottjai az ügynek, akiket már bíróság elé állítottak. – A román–magyar viszony korántsem nevezhető felhőtlennek, elég, ha az úzvölgyi eseményeket felidézzük. Ráadásul mindennek a tetejében idén van a trianoni békediktátum századik évfordulója. A magyar kormány a nemzeti összetartozás évének nyilvánította a 2020-as évet. A szélsőségesen nacionalista nézeteket vallók részéről valószínűleg több provokációra lehet számítani emiatt. Milyen következményekkel járhat mindez a bukaresti parlamentben? – Valóban próbálják egyesek meglovagolni ezt a történelmi pillanatot, én abban bízok, hogy semmiképp sem lesz rosszabb a helyzet, mint a 2018-as centenáriumi év alkalmával. A centenáriumi év nem jelentett végső soron akkora konfliktust a román és magyar közösség között, amelyre egyesek számítottak. Ezért gondolom, hogy idén sem lesz sokkal rosszabb a helyzet. Ennek ellenére mi a parlamentben arra kell figyelnünk, hogy például a Titus Corlățean-féle magyarellenes tervezeteket meg tudjuk akadályozni. Ennek nagy esélye van. Arra kell figyelnünk, hogy ne adjunk helyet és lehetőséget a sértéseknek, ne érezze egy pillanatra se úgy a magyarság, hogy bárki bármikor belé rúghat. A provokációra semmi esetre sem provokációval, hanem bölcsen, megfontoltan kell tudjunk válaszolni. – Érzékelhető különbség a román politikusok hivatalos nyilatkozatai és a parlamenti folyosón elmondott személyes véleménye között? – Ég és föld. Idestova 15 éve dolgozok kormányban vagy a parlamentben román politikusok, a román állami adminisztrációban dolgozók között. Esetenként ég és föld a különbség a között, amit mondanak, nyilatkoznak egy-egy televíziós vitán és a között, amit egy szakbizottsági vitán megbeszélünk. Természetesen kialakulnak jó baráti viszonyok is. Akadnak olyan román nemzetiségű kollégák, akikkel passzol a szó és akikkel tudunk őszinte, baráti hangnemben beszélni. Évek múlva is úgy érezzük, hogy régi haverok találtak egymásra. De akadnak olyanok is, akiknek a zsigeri magyarellenességüket ismerve tudjuk, hogy a mosoly sohasem őszinte. Vannak, akik teljesen közömbösek és egyszerű kollégaként kezelnek. Egy szó mint száz, nem az folyik a folysókon, a szakmai bizottságokban vagy a közös külföldi kiszállásokon egy esti sörözésnél, ami a tévében vagy az újságban látszik. A román politikusok viszonya egy-egy RMDSZ-es képviselő vagy szenátor iránt olyan, ahogy mi viszonyulunk hozzájuk emberként. Ez a kulcsa a hosszú és eredményes munkának, a jó kollegialitásnak, hogy úgy kezeljük őket, ahogyan mi elvárjuk a hozzánk való viszonyulásukat. – 2020 igazi választási év, ismét helyhatósági és parlamenti választások lesznek. Mire lehet számítani Hargita megyében a helyhatósági választásokon? – Most indult el a tisztújítás, az RMDSZ készül a megmérettetésre. Helyhatósági szempontból az a legfontosabb, hogy minden településen megerősítsük a szervezetünket, hogy olyan jelöltjeink legyenek, akik bírják a közösség bizalmát, bizonyítottak már és maximalizálni tudják a közösség támogatását az önkormányzati választásokon. Természetes a megyei tanács vezetőségét is megválasztják majd. Hargita megyében komplex jelöltállítási eljárás van. Három területi szervezet, a csíki, a gyergyói és udvarhelyi kell közös döntést hozzon, hogyan fog kinézni az a vezetői csapat, amellyel a választásoknak „nekimegyünk” majd. Úgy gondolom, a megye teljesítménye nem rossz, de lehetne sokkal jobb. A jelenlegi helyzetet kihasználva Hargita megyének is sokkal hatékonyabbnak kell lennie, hogy egyrészt a lemaradásokat behozza, másrészt, hogy vezető szerepet tudjon betölteni a régióban egy-két olyan gazdasági ágazatban, amely jellemző a megyére. Semmiképp nem maradhat el az eddigi tevékenység józan és őszinte elemzése. – A parlamenti választásokon, mint minden alkalommal, az 5 százalékos bejutási küszöb megugrása az RMDSZ feladata. Nehezebb lesz ezzel idén megbirkózni? – A parlamenti válaszokra nem tudom, hogyan készüljünk, hiszen még nem tudjuk, mikor lesznek. Szinte teljesen kiszámíthatatlan, hogy lesz-e előrehozott választás vagy nem. A szándék komoly a liberálisok részéről, az államfővel folytatott nyílt tárgyalásaik azt bizonyítják, hogy erre készülnek. Ez egy picit felboríthatja előzetes számításainkat, és megtörténhet, hogy felgyorsulnak az események a következő hetekben. A mi célunk az, hogy Hargita megyéből minden egyes parlamenti helyet megszerezzünk. Volt már példa, hogy néhány mandátum erejéig a szociáldemokraták meg tudtak egy-egy képviselőhelyet szerezni. Ismét az a legfontosabb feladata az RMDSZ-nek, hogy csak annak a magyar listának legyen parlamenti képviselője, amelyen várhatóan rajta lesznek az MPP-s jelöltek is. Az elmúlt néhány évben bebizonyosodott, lehet úgy is jól együttműködni, hogy különböző szervezeteknek vagyunk a tagjai. Nem kell senki az identitását feladja. Egy józan, racionális megállapodás csak segíteni tud a magyar ügyön az idén is. Az ötszázalékos küszöb megugrása nem lesz nehezebb, mint máskor. Elképzelhető, hogy magasabb lesz a részvétel, mint egyik-másik parlamenti választáson az elmúlt 10-20 évben, de az európai parlamenti választásokon is bebizonyítottuk, hogy óriási erőforrásaink vannak még. Biztos vagyok benne, hogy idén is meg fogjuk ugrani ezt az akadályt. Soha nem volt könnyű, de ehhez szokott az elmúlt évtizedekben, évszázadokban az erdélyi magyarság: a nehéz feladatokhoz és a teljesítéshez.

Kiss Előd-Gergely