Rendkívüli év volt 2019. Elsősorban Ferenc pápa látogatása miatt, amelynek Csíkszereda hosszú távon is érezni fogja hatásait és amelyet isteni ajándéknak nevezett Ráduly Róbert Kálmán polgármester. Az elöljáró elsősorban a megyeszékhely kulturális kínálatának mennyiségi és minőségi javulásával elégedett. Ugyanez nem mondható el a beruházások üteméről, amelyeket az építőipart sújtó munkaerőhiány hátráltat. Ráadásul jövőre önkormányzati és parlamenti választások is lesznek. Mindezekről részletesen faggattuk a polgármestert.

Fotó: László F. Csaba

– Egy éve, a centenáriuminak nevezett év végén a 16 millió lejt hiányolta, amennyivel az állam megrövidítette Csíkszereda költségvetését. Mennyire volt tetten érhető a város számára, hogy véget ért a centenárium körüli közéleti hisztéria? – Számomra a centenáriumi év legkülönlegesebb pillanata az volt, amikor az FK Csíkszereda kiütötte a Bukaresti Dinamót a Románia-kupából. Csattanós válasz volt, hogy száz év után is képes még egy székely kisváros csapata az egykori belügyi alakulatot orrba vágni. A korábbi kormányzat a 16 millió lejt 2019-ben is elvette tőlünk, nemcsak 2018-ban. De az új kormányzat az év végén jóváhagyott egy húszmillió lejes kompenzációt, és reméljük, nem gondolja meg magát. Azt mondhatjuk, hogy ami a kormánnyal való éves elszámolásunkat, mérlegünket illeti, döntetlenre jött ki, mert amit a korábbi kormányzat elorzott a várostól – legalábbis 2019-re számolva –, azt az új kormányzat visszaadta. Ami a helyi közpénzügyek kérdését illeti, ez talán-talán visszatérést jelent az előző gyakorlathoz, ahol nem a megyei önkormányzatok, hanem a települések lesznek újra a kedvezményezettek. – Tavaly több szerződést is aláírt a város az országos vidékfejlesztési alappal (PNDL), köztük a Kalász negyed felújításáról szólót. Szemmel láthatóan látványosan haladt a beruházás, mikorra várható, hogy befejezik, illetve összességében mennyire elégedett a központi költségvetésből érkező támogatások mértékével? – A PNDL egy másik kompenzáció volt arra, hogy elvontak tőlünk forrásokat, az országos vidékfejlesztési programon keresztül ezek egy részét visszaszerezhettük. Ez a gyakorlatban két jelentős és néhány kisebb beruházást jelentett. Zsögödön néhány kisebb utca felújítását is betuszkoltuk ebbe a programba. Ezeken már túl vagyunk. Meg lehet nézni. A Kalász negyed felújítása, sajnos nem haladt úgy, ahogy mi terveztük. Nem a kivitelezővel szerződésben rögzített ütemterv szerint haladt a munka, hanem annál sokkal lassabban. Ennek az a tisztességes magyarázata, hogy ugyanaz a kivitelező, amely fele részben vállalta a Kalász negyed korszerűsítését, egyben elvállata a Fészek (Nest, a korábbi Csíki Plaza – szerk. megj.) körüli terület rendezését az egykori traktorgyár szomszédságában. Egyszerűen túlvállalták magukat, ezért a Kalász negyed felújítását nem tudták befejezni. Ha ez nem történik meg, akkor most arról beszélhetnénk, hogy nemcsak a terelőutat adtuk át – ami a legfontosabb beruházás anyagi szempontból 2019-ben –, hanem a Kalász negyedi munkáltokat is tisztességgel elvégezték, tokkal, vonóval. Kivéve a lakónegyednek azt a fertályát, ahol az eddigi sima parkolóhelyek helyére a városháza parkolóházat akar építeni. – A kormányzati pénzeken túl Budapestről is érkezik anyagi támogatás a városba... – A város nem szokott magyar kormányzati támogatásban részesülni, a város intézményei ellenben rendkívül nagy mértékben. Egy olyan önkormányzati összefogással megvalósuló eseményről tudok – ez a Székelyföld kerékpáros körversenye –, amelyet nemcsak Hargita és Kovászna megye önkormányzatai, valamint öt megyei jogú város – Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön kívül még Gyer­gyószentmiklós, Székely­udvar­hely és Kézdivásárhely – támogatott anyagilag, hanem – három éve – a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül a magyar állami költségvetés is hozzájárult. Ezzel párhuzamosan nem hallgathatjuk el azt a tényt, hogy a kulturális intézményeink pályázati úton hozzáférhetnek magyarországi forrásokhoz. Akár alanyi jogon is kaphatnak támogatást, ahogy az például a színház esetében történt a tavaly. A Futball Klub Csíkszereda, a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia intézményrendszerét is alapvetően – a város mellett – a magyar kormány támogatja anyagilag és szakmailag is. – Tavaly több beruházás műszaki dokumentációját és néhány finanszírozási szerződést is aláírtak. Sikerült annyi uniós pénzt elkölteni, amennyit szerettek volna, vagy ezúttal is keresztbe tett az építőipart sújtó munkaerőhiány? – A kérdésben sajnos a válasz is benne van. Folyamatosan formális, megszokott és kevésbé formális, sőt formabontó módszerekkel is igyekszünk megszólítani és ide­csalogatni a potenciális kivitelezőket, hiszen jól látható, hogy túlkereslet van az építőipari piacon. Már alapszinten így van ez akkor is, ha nem áll rendelkezésre jelentős mennyiségű európai uniós forrás. Alapesetben is a megbomlott egyensúlyú piacra újabb és újabb kereslet érkezik, így krónikusan egyensúlytalan piaci helyzetről beszélhetünk. Ez nemhogy 2019-hez képes javulna némileg 2020-ra, azaz nem számíthatunk arra, hogy nő az építőipari cégek kínálata, hanem ellenkezőleg, a keresleti oldal lesz még nagyobb és válik egyre kritikusabbá. Ezért van az, hogy például az iskolafelújítási programban – 11 csíkszeredai iskola részese ennek – megszólítottuk az oktatási intézmények menedzsmentjét és a tantestületeket is, és szeretnénk, ha a szülői bizottságok, helyi közösség is bekapcsolódnának a kivitelezővadászatba, -keresésbe, -meggyőzésbe. Mindegy, milyen igét használunk, a lényeg, hogy révbe érjünk. Mi, a városháza visszafogottan tudunk ebben a tekintetben tevékenykedni, mert mi vagyunk a beruházók. Mi bonyolítjuk le a közbeszerzést, és ilyenkor nem feltétlenül fér össze, hogy a polgármester vagy valamelyik alpolgármester koslasson körbe az országban és keresse a kivitelezőcégeket. Ellenben a tantestület, az iskolaigazgató, az iskola szülői közössége minden további nélkül, teljesen erkölcsös módon megteheti ezt. Ily módon révbe lehet érni, de ha bárki kérdez, általában szkeptikus vagyok az európai uniós források nagy mértékű lehívásának tényleges megvalósultával kapcsolatban. – Megoldódni látszik a Csíki Pláza ügye, a helyére épült Nest bevásárlóközpont tavasszal nyithat. Mennyiben változtathatja meg a város életét ez a beruházás? – Nagyon jelentős mértékben. Kezdjük azzal, hogy ez a beruházás a városnak nagyon nem hiányzott. Itt nem a városházára gondolok, amelynek bevételtöbblete lesz az ingatlanadóból, hanem arra, hogy ma a városban van egy adott vásárlóerő, amely igaz ugyan, hogy jelentősen növekedett az elmúlt három évben – tény és való, hogy az országban jelentős, az infláció mértékénél nagyobb bér- és nyugdíjnövekedésre került sor, azaz reál vásárlóerő-növekedéséről beszélhetünk –, de ezt a vásárlóerőt a helyi kereskedelem hellyel-közzel ki is szolgálta. A bevásárlóközponttal jelentősen megnő a kínálat, reális esélye van annak, hogy a város jelenlegi kereskedőinek egy része nagyon meg fogja érezni. Így átrendeződik a helyi piac, egész egyszerűen azért, mert a térség lakosságának egy része az új bevásárlóközpontban fogja elkölteni a pénzét. Az itt működő cégek, kereskedők elviszik majd innen a pénzt, nem hozzák, ahogy ez sajnos a kereskedelemnek amúgy is jellemzője. Ez az egyik lehetséges negatív hatása, fejleménye lehet a Fészeknek. A másik pedig a forgalom kérdése. Ma nem kell a teljes Alcsík és Felcsík átjusson Csíkszeredának – amúgy a vasúttal párhuzamos – fő közúti közlekedési tengelyén a város egyik végéből a másikba. De azzal, hogy a Fészek bevásárlóközpont működőképes lesz, nyilvánvaló, hogy a vásárlóközönség – Felcsík, Alcsík, Szentegyháza irányából, de akár még a gyimesiek is – át kell verekedje magát valamilyen útvonalon a városon, és el kell jussanak a bevásárlóközpontba. Ez pedig a város ma sem teljesen egyszerű és könnyed közlekedési gondjait még inkább negatívan fogja befolyásolni. – Az elmúlt években az általános városrendezési terv (PUG) hiánya okozott gondot a városnak, urbanisztikai szempontból hol tartanak? – Az általános városrendezési terv megvan. Nagyon komoly dokumentum. Most nagyjából ott tart a városháza, különösen az a része, amely ennek az urbanisztikai tervnek a felügyeletével foglalkozik, hogy megbarátkozzon a városrendezési terv rendkívül szerteágazó, bonyolultnak tűnő elvárásaival. Attól, hogy van általános városrendezési terv, még nagyon sok kérdés nem vált automatikusan megoldhatóvá. Nagyon sok helyen nem lehet továbbra sem építkezni. Mert az általános városrendezési terv a városban nagyon sok helyen a helyi, övezeti városrendezési tervek (PUZ) kidolgozásától teszi függővé építkezést. Az általános városrendezési terv szigorú elvárásokat támaszt az övezeti városrendezési tervekkel szemben, például meghatározza, hogy nem négy-öt hektáros, hanem negyven-ötven-nyolcvan hektáros övezeti terveket kell készíteni. Gyakorlatilag ez ugyanolyan időigényes, bonyolult folyamat, mint magának az általános városrendezési tervnek az elkészítse. Ha engem kérdez, szerintem egy ilyen 40-80 hektáros övezeti városrendezési terv elkészítése két évbe kerül. A városban néhány olyan helyen, ahol az övezeti városrendezési terv már korábban elkészült, lehetővé teszi, hogy a megmaradt telkeken lehessen építkezni. De a város belterületének nagy részén, amennyiben nincs övezeti rendezési terv, nem lehet építkezni. – A város kulturális életéről korábban is elégedetten nyilatkozott, idén van oka panaszra? – A város kulturális intézményrendszere az előnyére alakult át az elmúlt 2-3 évben. Az egyik jelentős intézménynél menedzserváltás volt, ami alapvető szemléletváltással járt együtt. Volt versenyvizsga a város másik két kulturális intézményénél is, ahol a korábbi menedzserek maradtak, de feszesebb elvárási keretnek kell megfelelnie a tevékenységüknek. Ez látszik. Nemcsak növekedett a kulturális élet intenzitása, hanem megítélésem szerint a kulturális kínálat minősége is emelkedett az utóbbi évekhez képest. Ugyanakkor ami rendkívül megsüvegelendő, hogy megmaradt az emeltebb szintű tevékenységek mellett az a természetes rugalmasság és nyitottság, ami nem feltétlenül volt jellemző korábban. A legfrissebb példa erre az Olajos Béla festőművész kiállítása. Ugyan nem szerepelt a Csíki Székely Múzeum éves tevékenységi tervében, de a Szakács Zsuzsanna tanárnő – az ő édesapja volt Olajos Béla – kezdeményezte kiállítást a városháza és a múzeum felkarolta és helyet, teret biztosított ennek a rendkívül magas szintű művészi munkának. Most megcsodálhatja bárki. Gyorsan hozzátehetnénk azt is, hogy volt azért itt egy komoly operett- és operahét a Kolozsvári Állami Magyar Opera szereplésével. Nemcsak az intézményeink kulturális kisugárzása javult érzésem szerint, hanem a kulturális kínálat is bővült. Idén talán még a mozivetítések száma is nagyobb volt, mint a korábbi években. Tehát azt mondhatjuk, hogy a klasszikus értelemben vett művészeti ágazatok közül ma egyik sem hiányzik. Mindenik hangsúlyosan jelen van városunkban a szimfonikus zenétől kezdve, a színházi és múzeumi világtól a filmművészetig. – Idén a városban járt Ferenc pápa. Ki lehet jelenteni, hogy a városra irányuló nemzetközi figyelemnek köszönhetően szintet lépett Csíkszereda? – Tény, hogy isteni ajándék volt érzelmi tekintetben is az évszázadok óta itt konokul kitartó katolikus közösségnek. Ugyanakkor, ha kicsit más értelemben is – ha szabad ilyet tennie egy keresztény embernek – értékeljük ezt az eseményt, akkor olyan mérvű figyelem irányult Csíksomlyóra, Csíkszeredára nemcsak itt az országban, hanem általában, különösen az európai katolikus világban, amelynek már láthattuk is a gyümölcsét. Például rendszeresen olasz csoportok érkeznek ide zarándokként, az olasz vagy mondhatni katolikus vallási turizmusnak egyik stációja lett – legalábbis idén – Csíksomlyó. Mindezt úgy, hogy legalább egy éjszakát itt töltöttek a látogatók, ennek nyilvánvalóan van kisugárzása. Az, hogy szintet lépett-e a város, nem tudom, hogy ebben a formában le lehet-e egyszerűsíteni, de az biztos, hogy változott. Hogy összességében ez a változás jó vagy rossz volt, a Nyeregben történt változásokhoz tudnám hasonlítani. A szentatyai látogatás jelentősen átformálta a Nyerget, ugye egy pluszfödés került a Hármashalom-oltár elé, némileg bővült a színpadrésze. De a természetben is új, a Nyeregbe vezető útvonal alakult ki. Számomra a legnagyobb hozadéka az új út volt, amelyet régóta terveztünk, amely a mindenkori pünkösdi búcsú biztonsági szempontjából is jelentős előrelépés. Szintén fontos hozadéka volt a Szent Antal-kápolnához vezető egykori út, amely még látszott, de most a pápalátogatás alkalmával helyreállt. Ugyanakkor azt is elmondjuk a nagy öröm mellett, hogy úgy, ahogy ezek a beavatkozások a korábbi természeti harmóniát megváltoztatták – mondhatjuk megsínylette egy kicsikét a Nyereg, ez a szentély, a pápalátogatás előkészítését –, úgy az előkészítési munkálatok során a szervezők és az állam közötti kemény harc, küzdelem ugyanilyen nyomokat hagyott nagyon sokunknak a lelkében. Reméljük, ezeket a sebeket az idő majd begyógyítja mindannyiunkban. – Városfejlesztés terén melyek a legfontosabb megvalósítások 2019-ban, és melyek a prioritást élvező feladatok 2020-ban? – Ez mindig szubjektív lista. Számomra a legfontosabb az elkerülő útnak az átadása volt. A gyimesi utat összekötöttük a Brassói út tengelyének meghosszabbításával, és létrejött egy olyan útvonal, amelyen perceket lehet nyerni a városon áthaladva, illetve Felcsík és a Gyimesek felől sokkal egyszerűbben elérhető a vasútállomás környéke, mint bármikor korábban. Ezt a fajta útépítő törekvést, a huszárvágásszerű mentesítő utak építését folytatni kell jövőre is. Talán ez a város legfontosabb új kihívása. Hogy kapcsolódjak a jövőhöz is: beszéltünk korábban a Fészekről és ha megnézzük, csak a városon keresztül átverekedve lehet oda eljutni gépkocsival. A következő nagy feladata a városnak, hogy azt a térséget, azaz a Mindszent–Fitód térséget – mert ott jön be a megyei út a városba – összekösse ezzel az előbb említett elkerülő úttal. Azért, hogy úgy lehessen eljutni akár Udvarhelyszékről, akár Felcsíkról vagy a Gyimesekből a Kalász negyedi temető környékére, hogy ne kelljen az embernek átverekednie magát a városközponton és az amúgy is forgalmas városrészeken. – 2020 választási év lesz, országgyűlési és önkormányzati választást is tartanak. Ennek tükrében milyen mértékű költségvetési támogatásra számíthat Csíkszereda? – A választási év és a költségvetés között mikor van összefüggés, mikor nincs. Esetünkben történt egy kormányváltás, ami úgy tűnik, hogy az idén, illetve tavaly tapasztalt állapotokhoz képest kecsegtetőbb pénzügyi helyzetet tud teremtetni 2020-ra. Legalábbis az a költségvetés, amelyre a minap felelősséget vállalt a kormány – és amellyel szemben alkotmánybírósági keresetet nyújtott be a korábbi kormányzat, a mostani ellenzék, és emiatt kétséges a kimenetele – egyértelműen közelebb hozza 2020 pénzügyi helyzetét 2016-hoz, vagy 2017-hez, amikor még nem vette el a kormány az évi 16 milliónkat. Ez lényeges elmozdulás. Ennek a nem a helyhatósági, hanem a parlamenti választásokhoz van köze. Mi most azt mondhatjuk, hogy konjunkturálisan kedvezményezett helyzetbe kerültünk. Hiszen az a mostani kormányzat célja, hogy minél hamarabb parlamenti választások legyenek, hogy minél nagyobb támogatottságot szerezzenek és lehetőleg önállóan vagy csak kevés más párt támogatásával vezessék az országot. Számunkra egyébként – az anyagi források kérdését leszámítva – 2020 semmiben sem különbözik a korábbi évektől. Mi soha nem abban gondolkodtunk – 2004 óta vezetem a várost egy kényszermegszakítástól eltekintve –, hogy mikor jönnek a választások, és akkor valamit másképp kellene tenni. A kiszámítható, folyamatos, fenntartható építkezésnek, fejlesztésnek vagyunk a hívei és a higgadt, felelős jövőtervezéssel indítjuk a 2020-as esztendőt is. Ezt megítélésünk szerint csak így lehet, így szabad, így érdemes. – Megpályázza ismét a polgármesteri tisztséget? – Erről már beszéltem sokszor. Nekem ez – különösen a 2015-ös fejlemények és az azóta történt meghurcoltatásom tükrében – becsületbeli kérdés. Nekem addig kell maradnom, amíg innen ki nem ütnek. Legalábbis, hogyha rajtam múlik a dolog. Hiszen amikor a román állam, a szekusvilág egyértelműen megüzeni, hogy „neked itt nincs mit keresni”, az azt jelenti, hogy valamit nagyon jól csináltál, és ezt folytatni kell.

Kiss Előd-Gergely