Év végi főhajtás
Idén is megrendezik Székelyudvarhelyen az elhunyt labdarúgók emlékmérkőzését, amely immár huszonkét éves múltra tekint vissza. Kedd délután a Rákóczi Centerben az öregfiúk, barátok és szurkolók közösen hajtanak fejet azok előtt, akik egykor az udvarhelyi futball sikereinek részesei voltak, ma pedig már az „örök labdarúgópályákon” játszanak tovább.
Kedd délután ismét összegyűlnek a székelyudvarhelyi öregfiúk, a barátok és a labdarúgás iránt elkötelezett szurkolók, hogy közösen emlékezzenek meg azokról, akik egykor az udvarhelyi futball sikereinek részesei voltak, de ma már az „örök labdarúgópályákon” rúgják a labdát. A hagyományos év végi emlékmérkőzésnek idén a Rákóczi Center ad otthont.
Az esemény immár huszonkét éves múltra tekint vissza, hiszen 2003 óta – a járvány miatti kihagyást leszámítva – minden esztendőben megrendezik. Az első találkozóra Nemes Sándor tragikus halálát követően került sor, Chiratcu Petre kezdeményezésére, azóta pedig generációkon átívelő hagyománnyá nőtte ki magát az emlékezés és a baráti foci.
– Huszonkét év elég hosszú idő, főleg ha azt nézzük, hogy egy labdarúgónak legfeljebb 10–15 év jut arra, hogy megmutassa, mit tud a pályán
– fogalmazott érdeklődésünkre Mihály Imre volt labdarúgó, későbbi klubelnök, az esemény egyik szervezője. Mint mondta, a futball ugyanakkor nem ér véget az aktív pályafutással: megfelelő felkészültséggel, edzőként vagy klubvezetőként a pálya széléről is sokat lehet tenni a sportágért.
Az idő múlásával azonban egyre hosszabb az emlékezés listája. – Ahogy telnek az évek, sajnos egyre többen költöznek az örök labdarúgópályákra. Ma már egy teljes csapatra való volt labdarúgó emléke és munkássága előtt tisztelgünk – még a cserejátékosokra is futja – tette hozzá Mihály Imre.
A holnapi program 15 órakor kezdődik, ekkor gyülekeznek a résztvevők a Rákóczi Centerben. A szervezők nemcsak az egykori játékosokat várják: a lelátón ott a helye mindazoknak, akik egykor szurkolóként követték az udvarhelyi csapatokat, és együtt élhették át azokat az örömöket, amelyeket ezek a labdarúgók szereztek a közösségnek.
A hagyományokhoz híven az emlékmérkőzést megelőzően megkoszorúzzák az utóbbi időszakban elhunyt, a székelyudvarhelyi labdarúgás meghatározó személyiségeinek sírját, majd a pályán is csendes főhajtással adóznak emléküknek. Ezután következik a barátságos találkozó, amelynek eredménye ezúttal is másodlagos: a lényeg az együttlét, az emlékezés és a közös múlt felidézése.

