Több mint két évvel ezelőtt született meg a kártya alapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló európai parlamenti és Európa tanácsi 2015/751-es rendelet. Annak előírásait, ahogy az ilyen esetekben lenni szokott, minden egyes tagállamnak gyakorlatba kellett, kell ültetnie. Voltak olyanok, akik még 2015-ben megtették, de olyanok is, akik azzal késlekedtek. A minap országunkban is elfogadásra került egy azzal, mármint a gyakorlatba ültetéssel kapcsolatos kormányhatározat. A Hivatalos Közlöny szeptember 30-i számában jelent meg ama 2016/677-es kormányhatározat, amely révén jóváhagyták a szóban forgó uniós rendelet alkalmazására vonatkozó intézkedéseket, s amely előírásai október 30-tól válnak majd hatályossá. Az Európai Parlament által a tavaly elfogadott rendelet többek között azt tartotta szem előtt, hogy szükséges az elektronikus fizetések integrált piacának megfelelő működése és kiteljesítése érdekében megszüntetni a különbségeket a belföldi és a határon átnyúló fizetések között. Ez tulajdonképpen az ügyfelek, azaz a fogyasztók érdekeit is szolgálja, ugyanakkor szükségeltetik egy olyan jogszabály is, amely érvényesül a pénzforgalmi szolgáltatók és az ügyfelek közötti kapcsolatban. Továbbá szabályozni kell a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékait is. Ebben az összefüggésben utalhatunk arra, hogy a mostani kormányhatározat egyrészt kijelöli azt a hatóságot, amely felügyeli az uniós rendelkezés előírásai alkalmazásának tiszteltben tartását, másrészt pedig meghatározza azokat a büntetéstételeket, amelyek alkalmazandók a szabálysértések esetén. Vegyük számba, hogy miről is van szó. Az uniós rendelet értelmében a pénzforgalmi szolgáltatóval való szerződéses megállapodás megkötésekor a fogyasztó kérheti, hogy egy ugyanazon kártya alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközön két vagy több különböző fizetési márka szerepeljen, feltéve, hogy a pénzforgalmi szolgáltató kínál ilyen szolgáltatást. Ez utóbbinak a szerződés aláírása előtt egyértelmű és tárgyilagos tájékoztatást kell nyújtania a fogyasztó számára valamennyi rendelkezésre álló fizetési márkáról, valamint azok jellemzőiről, a funkcionális jellemzőket, a költségeket és a biztonságot is ideértve. Nos, amennyiben nem tesz eleget a fentebbi kötelezettségének, akkor a pénzforgalmi szolgáltató (legyen az kereskedelmi bank vagy más pénzintézet) szabálysértést követ el, s az Országos Fogyasztóvédelmi Szakhatóság (ANPC) 4000 lejtől 8000 lejig terjedő bírsággal sújthatja. Amennyiben a már említett tájékoztatási kötelezettség megszegéséről van szó, akkor a büntetéstétel 5000 lejtől 10 000 lejig terjed. Hogy miért a fogyasztóvédelemre hárul a szabálysértés megállapítása és a bírság kirovása, arra egyszerű a magyarázat: a most megjelent kormányhatározat értelmében az Országos Fogyasztóvédelmi Szakhatóság hivatott felügyelni és ellenőrizni az uniós rendelkezés hazai gyakorlatba ültetését, illetve annak előírásai tiszteletben tartását. Átállás… Annak idején a bankok, a pénzforgalmi szolgáltatók azt hangoztatták, hogy az uniós rendelet egyik-másik előírásának gyakorlatba ültetése időigényes lehet, számukra pluszkiadásokat is jelenthet annak okán, hogy bizonyos technikai átalakításokra, átállásokra lesz majd szükség. A kormányhatározat számolt ezzel az igénnyel, s éppen ezért tolta ki a gyakorlatba ültetés határidejét 30 nappal a kormányhatározat megjelenésének időpontjától számítva. Ebben az összefüggésben utalhatunk arra, amit előír az Európai Parlament szóban forgó, 2015/751-es rendelete: a fizetésikártya-rendszerek, a kibocsátó, az elfogadó, a feldolgozó és az egyéb műszaki szolgáltatók nem illeszthetnek be a készpénz-helyettesítő fizetési eszközbe vagy az értékesítés helyén használt berendezésbe olyan automatikus mechanizmusokat, szoftvereket vagy eszközöket, amelyek a több kártyamárkát feltüntető készpénz-helyettesítő fizetési eszközök használatakor korlátozzák a fizető fél, illetve a kedvezményezett választási lehetőségét a fizetési márka, a fizetési alkalmazás vagy mindkettő tekintetében. Amennyiben ezt az előírást nem tartják tiszteletben, akkor a kormányhatározat értelmében 4000 lejtől 8000 lejig terjedő bírság róható ki. Az uniós rendeletnek van egy cikkelye, amely előírja a kártyaelfogadás szabályait. Nos, annak egyik bekezdése értelmében azok a kedvezményezettek, akik úgy döntenek, hogy nem fogadják el egy fizetésikártya-rendszer valamennyi kártyáját vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközét, kötelesek erről világosan és félreérthetetlen módon tájékoztatni a fogyasztókat (azaz az ügyfeleket, illetve a bankkártya-tulajdonosokat). Ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell a fogyasztókat a fizetésikártya-rendszer más kártyáinak és készpénz-helyettesítő fizetési eszközeinek elfogadásáról is. Ezt az információt jól látható helyen fel kell tüntetni az üzletben, illetve a pénztárnál. (Azért emleget a rendelet szövege üzletet, mert a kedvezményezettek tulajdonképpen a kártyaelfogadók, illetve azok, akik „haszonélvezői” az adott kifizetésnek.) Amennyiben ezt az előírást nem tartják be, akkor ugyancsak szabálysértés következik be, amely okán 5000 lejtől 10 000 lejig terjedő pénzbüntetés róható ki. Van kötelezettségük a kártyakibocsátóknak is: azok kötelesek biztosítani, hogy az általuk kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközök elektronikusan – és az újonnan kibocsátott kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközök esetén vizuálisan is – azonosíthatók legyenek, és így a kedvezményezettek és a fizető felek egyértelműen azonosítani tudják, hogy a fizető fél milyen márkájú és kategóriájú előre fizetett kártyával, betéti kártyával, hitelkártyával vagy üzleti kártyával kíván fizetni. Ezeknek az előírásoknak a be nem tartása esetén a fogyasztóvédelmi szerveknek 4000 lejtől 8000 lejig, illetve 5000 lejtől 10 000 lejig terjedő bírsággal kell sújtaniuk a kártyakibocsátókat. Hecser Zoltán