A népszámláson való részvételre buzdítanak a Hargita Népe által megkérdezett jeles közéleti személyiségek. Akad köztük csíkszeredai élsportoló, székelyudvarhelyi vállalkozó és gyergyószentmiklósi kulturális intézményvezető is. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a közösségünk jövője a tét. Fontosnak nevezték, hogy bármikor, bárhol büszkén beszélhessünk magyarul, olyan lehetőséget látnak a cenzuson való részvételben, amelyből előnyünk származik gazdasági és kulturális életünkben egyaránt. A népszámlálás világhálós önkitöltős szakasza május 15-én ér véget. A Népszámlás.ro legfrissebb közleménye szerint Hargita megye országos szinten a második helyen áll a megyék rangsorában, eddig ugyanis megyénk lakosságának majdnem fele regisztráltatta magát. A közleményükben arról is beszámoltak, hogy a nagy érdeklődés miatt néha akadozik a népszámlálás online platformja, ugyanakkor mindenkit arra kérnek, hogy ha elakadnak, ne adják fel a kitöltést, legyen türelmük kivárni, amíg a rendszerben megoldódnak a fennakadások. Lapunk munkatársai ismert Hargita megyei közéleti személyiségeket kérdeztek arról, fontosnak tartják-e, hogy részt vegyenek a népszámláláson. A válaszuk: egybehangzó igen. Adorján Attila, csíkszeredai születésű jégkorongozó, a Csíkszeredai Sportklub kapusa a sporton keresztül tapasztalta meg közösségünk identitástudatának erejét. – Kultúránk és közösségünk alapja az anyanyelvünk. Fontos, hogy bárhol és bármikor büszkén beszélhessünk magyarul, ezt azzal tudjuk biztosítani, ha a népszámláláson keresztül megmutatjuk, hogy erős a közösségünk és kitartunk a tradícióink (kultúránk) mellett. A jégcsarnok mindig az a helyszín volt, ahol közösségünk megmutatta, milyen erős az identitástudatunk Székelyföldön. Töltsük ki a népszámlálási kérdőívet, és tegyünk érte, hogy kultúránknak legyen jövője nemcsak a jégkorongban, hanem az élet minden területén. Továbbá nekünk, fiataloknak még fontosabb a részvállalásunk azáltal, hogy segítünk kitölteni a kérdőívet idősebb rokonainknak és mindenkinek, aki segítségünkre szorul ez ügyben – nyilatkozta a Hargita Népének Adorján Attila. Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium alapítója és vezetője szerint kötelességünk kitölteni a népszámlálási kérdőíveket, ráadásul előnyünk is származik belőle. – Sokan vagyunk, de nem elég, ha csak mi tudunk róla, ez egy olyan lehetőség, amely meghatározza az elkövetkezendő években a közéletünket. Anyanyelvünk használatával az ország törvényeit betartva tudjuk élni a mindennapjainkat, de a törvény csak akkor alkalmazható, ha van hozzá alap, azaz kellenek a százalékok és számok ehhez. Töltsük ki minél többen a népszámlálási kérdőíveket, hiszen ez állampolgári kötelesség, és kitöltés után állampolgári előnyünk származik belőle – mutatott rá Fazakas Szabolcs. Szakács-Paál István, a székelyudvarhelyi Harghita Business Center igazgatója abban reménykedik, hogy az általános demográfiai csökkenés közepette akár nagyobb súlyra is szert tehet arányait tekintve az erdélyi magyar közösség. – Gazdasági, egészségügyi és oktatási döntések meghozatalához is elengedhetetlen adatforrás a népszámlálás. Azt gondolom, hogy közösségünk számára ez az esemény minden esetben létkérdés, de 2022-ben, amikorra valószínűsíthető, hogy az ország lakossága jelentős mértékben csökkent, ez akár egy lehetőség is lehet. Lehetőség arra, hogy nagyobb erőt, súlyt és ezáltal akár gazdagságot is hozzunk közösségünknek. Ne elégedjünk meg azzal, hogy mi magunk részt veszünk a népszámláláson, hanem erősítsük egymást, ne hagyjunk egy ismerőst se megszámlálatlanul. Ha így teszünk, akkor biztosan lesznek a kórházakban magyar orvosok, az iskolákban magyar tanárok, erősödnek kisebbségi jogaink és lesznek erős, példamutató magyar vállalkozóink Romániában – fejtette ki Szakács-Paál István. Kolozsi Borsos Gábor, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház színésze szerint kulturális életünk minőségére is kihatással lesz a népszámlálás eredménye. – A népszámlálás fontossága az élet minden területére kiterjed: az adatokon túl az ország jelenlegi népességének gazdasági, munkaerőpiaci helyzetét, életkörülményeit is vizsgálja. Ezért a most születő adatok egy sor politikai-gazdasági-szociológiai döntés kiindulópontjai lesznek, amelyek az elkövetkező években meghatározzák mindennapjainkat. Meglátásom szerint a feldolgozott adatok a színház működését is segíteni fogják, hiszen a város, a térség lakosságának száma és összetétele kiindulópontot adhat jövőbeli előadásaink jellegét, tematikáját illetően is. A népszámlálás a színház szempontjából kicsit olyan, mintha egyszerre találkozna az összes néző – fogalmazott a Hargita Népe megkeresésére Kolozsi Borsos Gábor.

Tudósítottak: Adorján Zsófia, Asztalos Ágnes, Boncina-Székely Szidónia