Megrajzolt erdélyi értékeink címet viseli a Kelemen Albert épített örökségünket megjelenítő rajzaiból válogatott kiállítás, amely október 20-ig látogatható Székelyudvarhelyen, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontban (1918. December 1. utca 9. szám, II. emelet). A tárlatot a Kulturális Örökség Napok tiszteletére szervezte a forrásközpont és Hargita Megye Tanácsa. A művészt és a tárlat anyagát Kovács Árpád művészettörténész méltatja. Kelemen Albert korábbi kiállításain szereplő munkáinak központi szereplője az ember volt. Most azonban a figurális műveket felváltotta egy új tematika, hiszen az utóbbi években az erdélyi épített örökség került érdeklődése és művészi kifejezése középpontjába. Ez az új alkotói korszak azonban nem előzmények nélküli, hiszen Kelemen Albert képzett művészettörténész, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen sajátította el a különböző korstílusok jellemzőit és ismerte meg az európai kultúra, valamint Erdély gazdag emlékanyagát. Ezen ismereteit kapcsolta össze képzőművészi elhivatottságával, azzal a céllal, hogy megrajzolja erdélyi értékeinket, így Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyergyó­szent­miklós, Székelykeresztúr környékéről, illetve Erdély más településeiről vonultatva fel a reprezentatív épületeket, történelmi emlékeket, templomokat, palotákat, kúriákat, részletesen is ismertetve azok építészeti elemeit. A megrajzolt épületek kiválasztása nem történt véletlenszerűen, az erdélyi épített örökségünk legszebb szegmensét képviselő kastélyok, várak, kúriák, vagyis a reprezentatív világi építészeti emlékek mellett a különböző korok egyházi épületegyüttesei is láthatóak ezen a kiállításon. Az épületek és látványtérképek megrajzolásakor természetesen nem maradhattak ki Kelemen Albert szülővárosa Székelyudvarhely jellegzetes, a város arculatát meghatározó épületegyüttesei sem, mint a Székelytámadt vár, a Haberstumpf-villa, a Szent Miklós-hegyi római katolikus templom, a református templom, a ferences templom, vagy az unitárius templom. Kelemen Albertnek az udvarhelyi Vármegyeházáról (ma polgármesteri hivatal) készült képét 2012. március elején a Haáz Rezső Múzeum Képtárában nyílt Termés című csoportos tárlaton is láthattuk. Kelemen Albert egyik kedvenc épülete az egykori vármegyeháza, melyet gyerekkorában sokszor megcsodált, a főtéren lakva mindennap rácsodálkozhatott a 19. század végi gyönyörű eklektikus épületre. Az épületet a gyermekkor emlékei, a szülők, nagyszülők jelenléte lengi körül, de ott van a bivaly húzta borvizesszekér, amely azóta már eltűnt, mint ahogy a mobra motorkerékpár fölött is eljárt az idő. Udvarhelynek és környékének bemutatása után következett Csíkszereda és környéke, utána pedig aszerint válogatott a megrajzolandó épületek között, hogy melyik helységhez kötődik valamilyen élménye, emléke. A bethlenszentmiklósi kastélyt például egy őszi kirándulás alkalmával látogatta meg, így került a kastély elé az ott látott bivalycsordából két bivaly, ezzel pedig egy sajátos erdélyi hangulat tükröződik az épületet szemlélve. Ami a technikát illeti, a rajzok nagy része tusrajz, ezzel a technikával készítette el Udvarhely és Csíkszereda (Pototzky Péter háza, az egykori Vigadó, a Bochor-ház, az egykori Vármegyeháza, az egykori Igazságügyi palota, a Mikó-vár) egyes műemlékeit, valamint a két város nagyméretű látványtérképeit is. Csombord, Tövis és Gyulafehérvár látványtérképei akvarellfestékkel készültek, de annak a száraz, rajzosabb kivitelezésével. Gyergyószentmiklós látványtérképe barna tussal készült. Székelyderzs, Csíksomlyó, Bögöz, valamint a csíkszeredai épületrészek és a csíkszeredai Pototzky Péter-féle ház rajzait színes tussal színezte ki. A színes tus használata fontos az olyan épületeknél, ahol ezt a téma megkövetelte, pl. amikor a művész valamelyik freskórészletet reprodukálta. Kelemen Albert képszerkesztési módszerére jellemző tehát, hogy sok esetben nem elégedik meg az ábrázolt műemlék látványának visszaadásával, hanem kiemeli a fontosabb részleteket. Erre jó példa az udvarhelyi templomok főbejáratainak, a Mikó-vár külső kaputornyának kiemelése, a keresdi kastély mellett kiemelt Bethlen-címer, a székelyderzsi, valamint a bögözi templomok freskói, vagy a csíksomlyói kegytemplomot ábrázoló képén a Mária-szobor és Salvator-kápolna kiragadása, vagy a marosszentimrei templom elfalazott egykori ajtaja. Olyan művekkel is találkozunk, amelyeken egy képfelületen, egy kompozícióba szerkesztve köszönnek vissza egy település ikonikus épületei. Erre jó példa Gyergyószentmiklós, vagy Székelykeresztúr, a Gyárfás-kúria, a római katolikus templom, a Zeyk Domokos Technológiai Középiskola, valamint a Berde Mózes Unitárius Gimnázium látványával. Ugyancsak itt említeném az alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeumról készült tusrajzot, amelyen az épületeket nagyon narratívan körbeveszik a gyűjtemény ikonikus darabjai: a régi gépek, kályhák, gramofon, különböző traktorok. Más esetekben éppen a részletekből építkezik, ilyen a csíkrákosi templomtorony festett alakzataiból összeálló kompozíció, vagy Csíkszereda esete a sok szép épületdísszel. Ez a színes tus jól tükrözi, amint – Kelemen Albert művészettörténész szemmel – magabiztosan és nagyon precízen, igényesen és hitelesen rajzolta meg a csíkszeredai házak jellegzetes épületplasztikáit, a különböző stílusjegyekre utaló büsztöket, kariatidákat, angyalfejeket. Ennek egyik előzményeként tekinthetünk a 4 évvel ezelőtt, ugyancsak a Hagyományőrzési Forrásközpontban rendezett kiállításán szereplő Kolozsvár Gipszarcai című színes tusrajzra. Érdekes színfoltja a kiállításnak a Székelytámadt várról készült rajz, amelyen nagyon élethűen elevenedik meg a belső és külső várban zajló élet. Ennek rekonstruálása nehéz lehetett, ugyanis nem rendelkezünk ezt megörökítő korabeli ábrázolásokkal Udvarhelyen, csak jóval a vár pusztulása után készített fantáziarajzot Haáz Rezső is. Tibori Szabó Zoltán, a Minerva Művelődési Egyesület elnöke Kelemen Albert 2016 augusztusi, kolozsvári kiállításán jegyezte meg, hogy az erdélyi műemlékek megrajzolásával és ezáltal a megörökítésével Kelemen Albert olyan jelentős erdélyi művészek nyomdokaiba lépett, mint Kós Károly, Debreczeni László, Varga Nándor Lajos, Köpeczi Sebestyén József, Vámszer Géza vagy ifjabb Cseh Gusztáv.