Hirdetés

Építsünk fából

Szakmai fórumot tartottak tegnap Csíkszeredában építészek, tervezők és lakberendezők részvételével. A közel ötven meghívott megfogalmazta, miben segíthet Hargita Megye Tanácsa és Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége az ágazatban rejlő potenciál kiaknázása érdekében.

Vlaicu Lajos
Becsült olvasási idő: 8 perc
Építsünk fából
Építsünk fából elnevezésű szakmai konferencia zajlott. Több szakterület folytatott párbeszédet Fotó: László F. Csaba

Építészek, tervezők és lakásberendezők részvételével zajlott tegnap a Megyeháza Márványtermében a Fenntartható Építési Fórum, a szakemberek a fából való építkezés ma is aktuális, izgalmas lehetőségeiről és kihívásairól beszélgettek. Munkájuk során követendő szempont a fenntarthatóság, az energiatakarékosság és a fa egyediségének hangsúlyozása.
Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója a fórum megnyitóján ismertette a teljes tegnapi programot és annak célját. 

– Szakmai fórumot szerveztünk, amelyen a fafeldolgozás jelenkori kihívásairól és a felmerülő kérdésekről tudnak beszélni a szakértők. Pár évvel ezelőtt a fejlesztési ügynökség felhatalmazást kapott a megyében az erdőgazdálkodás korszerűsítésére, első körben gazdasági szempontok alapján közelítettük meg a témát. Kiderült, hogy a fafeldolgozás Hargita megyében hatalmas gazdasági erővel bír, és egyre gyakrabban kell foglalkozni a témával

– mondta az intézményvezető.


Hirdetés


Elekes Mózes erdőmérnök, a fejlesztési ügynökség munkatársa nemzetközi példákkal szemléltette a fafeldolgozás lehetőségeit. A meghívottak között voltak tervezők, építészek, kis- és nagyvállalkozók, valamint a közbirtokosságok, építkezési vállalkozások és Hargita Megye Főépítészi Hivatala, oktatási intézmények képviselői.

– Az építsünk fából szakmai fórum szervezése fontos, mivel Európa-szinten egyre többen építkeznek fából. A fa karbonlábnyoma minimális, Hargita megyének az erdős területe összesen 264 100 hektár, 2022-ben hozzávetőlegesen másfél millió köbméter faanyagot termeltek ki, ebből kiindulva, megyénk fontos gazdasági szereplőjévé tud válni

– mondta Elekes Mózes.
Hozzátette: Románia és ezen belül Hargita megye egyaránt fel kell zárkózzon a nemzetközi piachoz. 

Az erdőgazdálkodás a klíma elleni harc zászlóshajója

Melles Előd erdőmérnök szerint az erdőgazdálkodás a klímaváltozás ellen folytatott harc egyik főpillére. Mint mondta, fontos, hogy minél több fát ültessenek.

– Az építőiparban lehet a műanyagot és a betont fával helyettesíteni – jegyezte meg –, nem elég felismerni a fa felhasználásában rejlő lehetőségeket, hanem népszerűsíteni is kell azt. 

Fülöp Otília megyei főépítész szerint a fa újrahasznosítása előtérbe kell kerüljön, az erdőt ne irtsuk, de legyen térségünkben felelős erdőgazdálkodás, fontos tudni, a megfelelő építőanyagként szolgáló fákat mikor kell kivágni. 

– A székely tudása, hogyan építsen fából, egyedülálló, ezt kellene hasznosítani, és a fiatalok itthon maradását, illetve a faházak építését szorgalmazni, mert az építőanyagoknak is van ökológiai lábnyoma. Sőt, a fa Hargita megyében, azaz helyben történő feldolgozása is kiemelt jelentőségű

– hívta fel a figyelmet. 

László F. Csaba

A fa jelenti a jövőt

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kifejtette: ahány szakember, annyi szempont, az Építsünk fából restart program, hasonlóan a Székely termék restartjához. 

– A megyei tanács szorgalmazza a fából készült épületek építését, az Atyhán épült iskola egyik remek példája ennek. Igyekszünk nemzetközi példákat is figyelembe venni, de nem elegendő, növelni kell a fafelhasználási kedvet, és jogszabály-módosításokra is szükség van

– mondta a megyeelnök.
Kiemelte: az építkezésekben az energiahatékonyság is szempont, de ez nem zárja ki a fa építőanyagként való felhasználását, főleg középületeknél. Mint mondta, az Európai Unió egyre nagyobb hangsúlyt fektet erre, s vélhetően 2028-tól a fából való építkezés szélesebb körben elterjed.

– Valószínűleg az uniós támogatások is ezt fogják szorgalmazni. Vannak jó példák a fából való építkezésekre, tehát Hargita megyében nem a nulláról indulunk. Ezelőtt tizennégy évvel korainak számított a téma, most már időszerű

– hívta fel a figyelmet Borboly. 

Identitáserősítő havilap

– Az építési kultúra kialakítását segíti a Hargita Népe Kiadó gondozásában megjelenő Porta havilap – hangsúlyozta a megyeelnök. – Az élő építészeti katalógus mellett típustervek elkészítése is szerepel a megyei tanács jövőbeli tervei között. A levágott fából lehetőleg helyben minél nagyobb hasznot húzni

– fűzte hozzá.
Kádár Rezső szerint a fafeldolgozókról kialakult negatív képen is változtatni kellene a faipari szereplők segítségével, meg kell változtatni a közvélekedést, miszerint a fából meg lehet gazdagodni. Megjegyezte, építkezési szokásainkon is változtatnunk kell, minél több fát kell felhasználnunk természetes építőanyagként, ebben is a faipari szereplők népszerűsítési akciója vezethet eredményre, hiszen egyes országokban kevesebb erdőállományt birtokolnak, mégis többnyire fából építkeznek. 
Köllő Miklós műépítész szerint a faipari inasiskolák hiánya gondot jelent, nincs vagy kevés a megfelelő faipari szakember, nincs utánpótlás.

– Inasiskolákat kell létrehozni, a tanfelügyelőséggel való egyeztetés után

– hangsúlyozta. 
Mint mondta, szükséges – megyei, majd székelyföldi – faipari stratégiát kidolgozni, ki mit, mennyit termel ki, kinek mennyit mennyiért értékesít, mikor hova szállít.
Köllő Miklós szerint vidékünkön rengeteg régi házat lehetne továbbgondolni újak építése helyett. A hazai építészet másodvonalában eléggé markánsan megjelenik Székelyföld, de igazából nincs együttműködés az építészek és a kivitelezők között. A műépítész úgy látja, építészeti kutatóközpontot kellene létesíteni, akár egy klaszter megalakítása révén, amely véleményezné a terveket, és a problémákra megoldást javasolna. Emellett népfőiskolai képzések szükségesek a szemléletváltáshoz, vélte a szakember.
Az előadásokat kötetlen beszélgetések követték, a szakemberek által felvetett problémákat járták körül az építészszakma jelen lévő képviselői, polgármesterek, vállalkozók. A felek egyetértettek abban, hogy szükség van a szakma hangsúlyosabb jelenlétére, valamint a szabványrendszer megváltoztatására. Megfogalmazódott annak az igénye is, hogy még szervezzenek hasonló találkozókat.
 



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!