Köztudott, hogy az elmúlt esztendőben a jelenlegi kormánykoalíció, illetve az egymást váltó két kormány „jeleskedett” a sürgősségi kormányrendeletek meghozatalában. Annak ellenére, hogy a kormánypárt, annak elnöke, Liviu Dragnea határozottan megígérte: lemondanak erről a szerintük is helytelen gyakorlatról. Az igaz, hogy a jelenlegi kormánykoalíció nem állított fel rekordot a sürgősségi kormányrendeletek száma tekintetében, de „igyekezetben” nem volt hiány, s minden jel arra mutat, hogy az idén sem lesz, ugyanis az eddig elfogadottak száma 105 körül van (2017-ben 117 volt). A legnagyobb gond talán nem is azok száma, hanem azoknak az utóélete, illetve hatásmechanizmusa. Miről is van szó? Amennyiben egy sürgősségi kormányrendelet törvény általi szentesítésére viszonylag hosszú idő elteltével kerül sor olyan körülmények között, hogy azt a honatyák igen „alkotó módon” módosítják és egészítik ki, akkor abból komoly bonyodalmak származhatnak: ideig-óráig egy jogszabály volt érvényben, majd azt követően ugyanebben a témakörben egy másik, azaz előbb egy sürgősségi kormányrendelet, majd pedig az azt szentesítő törvény. Nos, ilyen szempontból a múlt esztendőben elfogadott sürgősségi kormányrendeletek túlnyomó többsége úgymond bizonytalan helyzetben találtatik. Félhivatalos értesülések szerint ugyanis a képviselőházban az elmúlt esztendő során 37 olyan törvénytervezet benyújtására került sor, amelyek az esztendőben elfogadott sürgősségi kormányrendeletek jóváhagyására vonatkozott, s azok közül 31 esetében került sor megszavazásra. Nehéz lenne fontossági sorrendet felállítani, de a tavaly elfogadott sürgősségi kormányrendeletek közül a hatásmechanizmus tekintetében úgymond horderejűnek bizonyult a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási kötelezettségeknek a munkavállalókra való áthelyezésére vonatkozó 2017/79-es sürgősségi kormányrendelet. (Egyébként a legnagyobb érdeklődést és visszhangot is ez a jogszabály váltotta ki a 2017-es esztendő során, s annak utórezgései mindmáig sem ültek el.) Nagy ára lehet Az egyik legtekintélyesebb adószakértő, a KPMG Románia tanácsadó cég ügyvezetője, Ramona Jurubita (a felvételen) véleménye szerint a szóban forgó sürgősségi kormányrendeletnek a jelenlegi helyzete úgymond szokatlan, és talán az is megtörténhet, hogy az majd törvény általi szentesítését követően az Alkotmánybíróságnál fog kikötni. Nos, a bizonytalan sors, illetve az említett pesszimista forgatókönyv a szakértő szerint a potenciális befektetők egyike-másikában is aggályokat váltott ki, azaz kivárásra rendezkedtek be. Nézzük meg, mi is történt ezzel a sürgősségi kormányrendelettel. 2017. december 4-én viszonylag operatív módon elfogadták a szenátusban, majd december 7-én bekerült a képviselőház törvényhozási folyamatába. Az érdekelt 7 szakbizottságból 6 véleményezése időben megszületett, de a jogi szakbizottság néma maradt. (Egyébként az egyik szakbizottság a törvénytervezetet kedvezőtlenül véleményezte.) A költségvetési-pénzügyi szakbizottság pedig a jelentése benyújtásával maradt adós, holott annak határideje még 2017. december 17-én lejárt. Tehát egyelőre most egy év múltán sem tudni, hogy mi is lesz a törvényalkotás szempontjából ennek a nagy horderejű sürgősségi kormányrendeletnek a végleges sorsa. Amúgy már a szenátusban is egy lényeges módosításon esett át, igaz, nem a társadalombiztosítási hozzájárulásokkal kapcsolatosan, hanem a nyereségadó tekintetében. (Emlékeztetnénk, hogy a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet nem csupán a társadalombiztosítási hozzájárulási kötelezettségekkel kapcsolatos jogszabályozási előírásokat tartalmaz.) Valószínűsíthető, hogy az idén a kormányrendeletet jóváhagyó törvény nemigen kerülhet megszavazásra, hisz december 20-án véget ér a mostani parlamenti ülésszak, arról nem is beszélve, hogy most egyre inkább előtérbe kerül a jövő esztendei költségvetés kérdésköre. Így pedig marad a hezitálás, amelyről a szakértő okkal úgy vélekedik, hogy elbizonytalaníthatja a befektetőket is. Hecser Zoltán