Amint az már ismeretes, a kormány múlt pénteki ülésén jóváhagyták a 2018-as esztendei állami költségvetés, illetve az állami társadalombiztosítási költségvetés második kiigazítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeleteket. Mindkettő (az előbbire vonatkozóan a 2018/101-es, az utóbbira vonatkozóan pedig a 2018/102-es) a Hivatalos Közlöny tegnapi számában jelent meg és hatályossá is vált. Igazság szerint fúrcsálandó lehetne, hogy az év vége előtt 35 nappal válik esedékessé két ilyen jogszabály hatályba léptetése (arról nem is beszélve, hogy az állami költségvetésre vonatkozó igen szerteágazó, illetve ágas-bogas), de a hazai joggyakorlat már hozzászoktatott a „belenyugváshoz”. És még egy megjegyzés: jobb helyeken ilyenkor nem az adott év költségvetésével szoktak bíbelődni, hanem az elkövetkező esztendő költségvetéseinek a jóváhagyásán fáradoznak… [caption id="attachment_80602" align="aligncenter" width="1000"] Dãncilã kormányfő szerint pozitív a kiigazítás... Kérdés: mitől és miért?[/caption] A szeptember eleji első költségvetés-kiigazításnál már tudni lehetett, hogy lesz egy második is, lévén, hogy azt hivatalosan bejelentették. Amúgy ez is egy hazai sajátosság, mert az Unió tagállamainak túlnyomó többségében nemigen „dívik” a többszöri költségvetés-kiigazítás, esetleg csak egy. Ami pedig a mostaninak az időpontját illeti, nehezen képzelhető el, hogy normális körülmények között lehetőségük lenne azoknak a hitelutalványozóknak a pénzek elköltésére, akik jelentősebb mérvű pótlólagos kiutalásban részesültek. Lehet viszont, hogy esetenként a pluszpénzek bizonyos adósságok, tartozások törlesztésére, illetve lyukak betömésére fordítandók. Egyébként az állami költségvetés kiigazítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet futólagos áttekintéséből is az derül ki, hogy esetenként csökkentik a beruházásokra előirányzott pénzalapokat, s a különbözetet átirányítják bizonyos eszközök és felszerelések beszerzésére. Így történt ez például az egészségügy minisztérium esetében, amikor csökkentették a kórházi beruházások finanszírozására előirányzott költségvetési alapokat. Más: az első kiigazításnál a szállításügyi minisztérium 170 millió lejes pótlólagos kiutalásban részesült, most viszont attól elvettek 1,1 milliárd lejt. Bizonyára annak okán, hogy már eleve, azaz szeptemberben feleslegesnek tűnhetett az a plusz 1 milliárd lej, hisz mindenki tudatában van annak, hogy az infrastrukturális beruházások kivitelezése igen lassan haladt, halad, és ezelőtt nem egészen három hónappal semmi előjele nem mutatkozott az „ütemgyorsítás” lehetőségének… Mitől is „pozitív”? Viorica Dăncilă kormányfő a november 23-i kormányülésen azt hangoztatta, hogy „egy pozitív költségvetés-kiigazítás” az, amelyet jóvá fognak hagyni, és annak a legfőbb célja a GDP-arányos 2,97%-os költségvetési hiányba való beilleszkedés. Emlékeztetnénk: úgy általában a kormányprogram, illetve a 2018-as esztendei költségvetés alapvető célkitűzése a szóban forgó hiányba való beilleszkedés, másrészt pedig az elmúlt hónapok során mindig azt hangoztatták, nyomatékolták, hogy semminemű veszély nem leselkedik a szóban forgó hiánycél tiszteletben tartása tekintetében, s minden lehetőség adott az abba való beilleszkedésre. Akkor miért kellett most egy hónappal az év zárása előtt újólag fő célként „kijelölni” a 2,97%-os költségvetési hiányt? Felvetődik egy másik kérdés is: mitől, illetve pozitív előjelű ez a mostani (de nemcsak) költségvetés-kiigazítás? Egyes tekintélyes külföldi és hazai közgazdászok szerint pozitív költségvetés-kiigazításról akkor lehet szó, amikor a törvénnyel jóváhagyott éves költségvetési bevételek a végrehajtás során nagyobbak lesznek, mint az előirányzottak, s ennek okán indokolttá válik a pozitív előjelű kiigazítás. Amennyiben viszont a kiadások alakulása veszélyezteti a hiánycél tiszteletben tartását, akkor negatív előjelű költségvetés-kiigazításról lehet szó. Nos, a mostani költségvetés-kiigazítás tekintetében az nehezíti meg az eligazodást, hogy a kormány, a pénzügyminisztérium nemigen hoz nyilvánosságra a költségvetés végrehajtására vonatkozóan olyan adatokat, amelyekből kiderülne például a jövedelmi adóból vagy az áfából származó bevételek alakulása az úgynevezett inkasszálási programhoz képest. Ám a pénzügyminisztérium havi helyzetjelentésében csupán az szerepel, hogy a megelőző év azonos időszakához miként alakultak a költségvetési bevételek, illetve kiadások. Egyébként a tegnap hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet megindokolási szövegrészében is igen felületesen utalnak az idei költségvetés 9 hónapi végrehajtására vonatkozó helyzetjelentésre, valamint arra, hogy pótlólagos alapokra van szükség bizonyos soron következő, illetve esedékes kifizetések finanszírozása végett. Sajnos olyan kifizetési kötelezettségekről van szó, amelyeket előre lehetett látni, amelyekről tudni lehetett, hogy be fognak következni, de „kiegyensúlyozási” ismérvek mentén a kiadási oldalon „szűkítettek”. Ilyen körülmények között pedig a pénzügyminisztérium, a kormány már-már örvendhet annak, hogy egyes fő hitelutalványozóknak nem sikerült elkölteniük a rendelkezésükre álló pénzösszegeket, s ilyenképpen most pótlólagosan pénzt lehet kiutalni például a jövő hónapban esedékes szolgálati nyugdíjak kifizetésére. És adósságtörlesztésre is: a pénzügyminisztérium az úgynevezett „általános akciók” címen azért részesült 2,2 milliárd lejes pótlólagos kiutalásban, hogy fedezni lehessen az állam által felvett banki kölcsönökre fizetendő kamatokat is. (Körülbelül 1 milliárd lejről van szó.) Amúgy 2017-ben az állam által felvett kölcsönök után fizetendő kamatokkal kapcsolatos költségek 10,4 milliárd lejt tettek ki, az idén pedig előreláthatólag elérik a 12 milliárd lejt. Annak idején, amikor felvették a kölcsönöket, az megjelent a bevételi oldalon és segített a kiadások fedezésében, most viszont a kiadások terén jelent, jelenthet problémát a kamatfizetés. Meg kell említenünk azt is, hogy a spórlásnak nincs, amiért örvendeni, mert annak közvetett értelemben az ország lakossága látja a kárát, például annak okán, hogy nem kerültek átadásra újabb autópálya-szakaszok vagy közérdekű létesítmények, nem javult kellő mértékben az egészségügyi szolgáltatások minősége, illetve azok nem váltak a lakosság számára hozzáférhetőbbeké stb. Visszatérve a mostani költségvetés-kiigazításra és szem előtt tartva nemzetközi szaktekintélyeknek a pozitív kiigazítással kapcsolatos álláspontját azt kockáztatnánk meg, hogy az nem nevezhető sem „pozitívnak”, sem pedig „negatívnak”. Amolyan ide-oda taszigálásnak lehetünk tanúi az egyik fő hitelutalványozótól a másikhoz utaltak át pénzösszegeket vagy esetenként egyik fejezettől a másikhoz, illetve fejezetnél csökkentettek, a másiknál viszont megemeltek. Sarokszámok Nem áll szándékunkban és lehetőségünk sincs arra, hogy részletesen ismertessük a szóban forgó „teszek-veszeket”. Utalnánk azonban néhány sarokszámra. A 2018/101-es sürgősségi kormányrendelet értelmében a 2018-as esztendei állami költségvetés bevételeit megemelték 831,4 millió lejjel, a kiadásait pedig 4018,9 millió lejjel, a hiányt pedig 958,2 millió lejjel. Érdekes módon a gazdasági növekedést felülvizsgálták, s annak arányát 5,5%-ról 4,5%-ra csökkentették, de ugyanakkor a névleges GDP az év eleji 907,9 milliárd lejről „megemelődött” 949,6 milliárd lejre. Honnan „taszítottak el” költségvetési pénzalapokat? A szállításügyi minisztériumtól 1,1 milliárd lejt, a kutatásügyi minisztériumtól 228,9 millió lejt, a tanügy-minisztériumtól 198 millió lejt, a művelődésügyi minisztériumtól 778,6 millió lejt, a távközlési minisztériumtól 166 millió lejt, az erdőgazdálkodási és vízügyi minisztériumtól 95,9 millió lejt, a környezetvédelmi minisztériumtól 71,6 millió lejt, a mezőgazdasági minisztériumtól 49 millió lejt, a közpénzügyi minisztériumtól pedig 128,5 millió lejt. Hova „taszítottak” pótlólagos pénzösszegeket? A munkaügyi minisztériumnak 787 millió lejt, az egészségügyi minisztériumnak 211,5 millió lejt, az igazságügy-minisztériumnak 138,5 millió lejt, az régiófejlesztési minisztériumnak 85,2 millió lejt, a belügyminisztériumnak 70,6 millió lejt, az állami társadalombiztosítási költségvetésnek 45 millió lejt (szubvencióként), munkanélküliségi segélyalapnak 82,6 millió lejt (szubvencióként). Továbbá úgynevezett általános opciókra bekerült pótlólagosan a közpénzügyi minisztérium költségvetésébe 2,7 milliárd lej. (Ez utóbbi pénzösszegből 1 milliárd lej, amint már említettük a kamatok kifizetésére szolgál, 671,6 millió lej az Európai Unió költségvetéséhez való hozzájárulás és 700 millió lej a kormány rendelkezésére álló költségvetési tartalékalapban „landolt”.) A helyi költségvetésekről A sürgősségi kormányrendelet szövege, illetve annak előírásai nemigen terjednek ki a helyi költségvetések kérdéskörére. Egyetlen szakasz, a 26-os tartalmaz a helyi költségvetésekkel kapcsolatos előírásokat. Annak értelmében a helyi költségvetések kiegyensúlyozására szánt, az áfából számfejtett összegeket 521 591 ezer lejjel csökkentik. Erre a következők szerint kerül sor: az áfából számfejtett és a községi, városi, valamint municípiumi decentralizált költségek finanszírozá­sára kiutalt összeget megemelték 8210 ezer lejjel (ez a pótlólagos kiutalás pedig annak az étkeztetési kísérleti programnak a fedezésére szolgál, amelyet az ország 50 egyetem előtti iskolai egységében vezettek be); az első költségvetés-kiigazításra vonatkozó 2018/78-as sürgősségi kormányrendelet alapján az áfából számfejtett és a helyi költségvetések kiegyensúlyozására biztosított összeget 529 801 lejjel csökkentik, lévén hogy a területi-közigazgatási egységek arra nem tartottak igényt. A szóban forgó szakaszban van egy olyan előírás is, amely értelmében a megyei szintű decentralizált költségek finanszírozása során esetlegesen megtakarított összegeket fel lehet használni másabb költségkategóriák finanszírozására is. A sürgősségi kormányrendelet 3-as számú melléklete tartalmazza annak a 8210 ezer lejnek a megyékre való leosztását, amely az iskolai étkeztetési kísérleti program fedezésére szolgál. Nos, abból az összegből Hargita megye 77 000 lejben részesül. (Mint ismeretes, megyénk ebben a programban a székelyudvarhelyi Marin Preda Líceum révén vesz részt.) Társadalombiztosítási költségvetés Amint már arra utaltunk, a 2018/102-es sürgősségi kormányrendelet révén újólag kiigazították a 2018-as esztendei állami társadalombiztosítási költségve­tést is. Annak értelmében a köz­nyugdíjrendszer társadalombiztosítási költségvetésének bevételeit 395 737 ezer lejjel megemelték, a költségeit pedig 37 935 ezer lejjel. Ilyenképpen annak többlete 358 002 lej lesz. Hecser Zoltán