A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság a teljes strandszezonban vizsgálta a fürdőzésre használt létesítmények, illetve természetes fürdőhelyek vizének minőségét. A három nyári hónapot felölelő vizsgálatoknak tegnap készült el a végeleges kimutatása. Az eredményekből kiderült, hogy Hargita megyében nincs jelentős gond a fürdővizek minőségével. A működtetők mulasztása miatt egy alkalommal sem vetettek ki pénzbírságot, csupán figyelmeztetést adtak. [caption id="attachment_34703" align="aligncenter" width="1400"] Kilenc strandot és két tavat ellenőriztek. Jól vizsgáztak Fotó: László Róbert[/caption] A közegészségügyi igazgatóság megyeszinten összesen 18 fürdőzésre alkalmas helyszínen vett vízmintát, hét egy-egy fürdőmedencét üzemeltető vendéglátóipari egységnél, kilenc strandon és két tónál – tudtuk meg Vass Elődtől, a közegészségügyi igazgatóság alelnökétől. – Hargita megyében két természetben található fürdőhelyként elismert tó van: a zetelaki víztározó, valamint a Szent Anna-tó. Mindkét helyszínre június elejétől augusztus végéig kéthetente szálltak ki a laboratóriumban dolgozó munkatársak és vettek vízmintát. Minden egyes esetben a biztonságos határértéken belül volt a víz szennyezettsége – ismertette lapunkkal Vass Előd. A tavakat a fürdőszezon vége után, vagyis augusztus lejártával már nem ellenőrzik. A közegészségügyi igazgatóság ellenőrzése során a víz minőségét több szempontból vizsgálja: a baktériumok előfordulásának gyakoriságát, valamint a vízbe kevert fertőtlenítőszerek határértéken belüli, valamint megfelelő módon való alkalmazását. A víz mellett az öltözők, valamint a medencék környékének higiéniai állapotát is megfigyelik. Utóbbiakkal kapcsolatban nem találtak rendellenességet idén nyáron. A nyár folyamán a 16 mesterséges fürdőhelyen összesen 23 alkalommal vettek mintát, és három esetben – két strandon és egy medencében – találtak rendellenességeket. Két fürdőhely vizében a megengedettnél nagyobb mennyiségben volt enterococcus, valamint escherichia coli (ismertebb nevén E. coli) baktérium, amelyek elsősorban húgyúti fertőzéseket okozhatnak. A fürdőhelyek működtetői a közegészségügyi igazgatóság felhívására a fertőzött vizet leengedték, a medencéket pedig megtisztították. A következő ellenőrzés alkalmával már nem találtak rendellenességet ezeken a helyszíneken. Egy fürdőhelyen az alkalmazottak tudatlanságuk miatt nem megfelelő módon használták a fertőtlenítőszereket. A fürdőhelyre nem róttak ki pénzbírságot, csupán figyelmeztetést kaptak. Az Egészségügyi Minisztérium által meghatározott szabályok szerint a medencék vizét klórral, brómmal vagy ózonnal fertőtleníthetik, a klór és a bróm használata a legelterjedtebb. A klórból fedett medencékben 0,5-1 milligrammot használnak literenként, míg a szabadtéri fürdőzőkben az 1,5 milligrammos mennyiség is megengedett. Brómból 2-2,5 mg literenkénti adagot használhatnak a medence vagy strand működtetői. Ahhoz, hogy a bróm kifejtse fertőtlenítő hatását, a víz PH-értékének enyhén lúgos, azaz a 7,8–8-as közötti tartományban kell lennie. A fertőtlenítés mellett a vizet természetesen megfelelő időközönként cserélni kell. A strandokon a szabályozás értelmében kliensenként naponta legkevesebb 30 liter tiszta vizet kell a medencébe engedni. Márk Boglárka