Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint a szakszervezetek vasárnap este, a kormánnyal való egyeztetés után azt javasolták a szülőknek, hogy az általános sztrájk ideje alatt ne küldjék iskolába gyerekeiket.

– Vannak iskolák, amelyeknek minden alkalmazottja sztrájkol, és nem lesz, aki felügyelje a gyerekeket. Azt javasoljuk a szülőknek, hogy tartsák otthon a gyerekeket, de az iskolák nem zárnak be. Ez legyen nagyon világos: nem teszünk lakatot az iskolákra. Azokban a tanintézetekben, ahol vannak olyan tanárok, akik nem csatlakoztak a sztrájkhoz, felügyelni fogják a gyerekeket, ha azok mégis mennek iskolába – jelentette ki Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke.

A Victoria-palotában lezajlott egyeztetésen a kormány ösztönző bérpótlékokat ajánlott a kezdő tanároknak és a hátrányos helyzetű térségekben működő iskolákban rendes tanári állást betöltő pedagógusoknak, ugyanakkor fenntartotta a tanügyi kisegítő személyzet béremelésére vonatkozó korábbi ígéreteit. A tárgyalások folytatódnak a kormány és a szakszervezeti képviselők között, utóbbiak szerint azonban a kabinetnek „nagyon világos és határozott ajánlatokat kell tennie a megvalósítások ütemterve és az összegek tekintetében”.

Kocs Ilona, a Hargita megyei Tanügyi Szabad Szakszervezetek felelőse közleményben jelezte a sztrájkot szerkesztőségünknek. Mint írta, a tiltakozás okai a következők:

• mert a 2017-ben kiadott 153-as bérkiigazítási törvényt csak az oktatásban nem alkalmazták;
• szabály kell az infláció pótlására;
• ki kell fizetni a pótórákat a nem didaktikai személyzetnek;
• a munkafeltételeken javítani kell;
• amit a törvény előír, itt is tartsák be;
• az időközönként szükséges beruházást ne odázzák évekig;
• anomáliák megszüntetése, nincs semmi, amivel megfelelő légkört lehetne teremteni / ha egy pedagógussal van baj, azt is orvosolni kell, ezért van a fegyelmi bizottság;
• az EDUSAL helyett legyen egy saját fizetéskiszámító informatikaprogramunk.

„Az elmúlt években az oktatás szintje nem nőtt, sőt. Ennek sokféle oka van. Régen a papra és a tanítóra, tanárra felnéztek. Az orvoshoz tisztelettel fordultak. A rendőr kiemelt személy volt. A jó szakembert értékelték, Nem a diplomát, amit most pénzért is lehet szerezni. Fejlődtünk? Nem. Ott sem vagyunk, ahol voltunk. Az iskolában dolgozókat nem sértegették, nem alázták, gyalázták. Kell a takarító személyzet, mert piszokban élni nem egészséges. De nem mindegy, hogy például valahol 30 felnőtt után végzi vagy 200-300 gyerek után mossa fel a folyosókat szünetek után és fertőtleníti az illemhelyeket.  A kisegítő is fontos személyzet, mert a munkájukat Ők ismerik, tudják. Kimutatások, fizetési jegyzékek, ösztöndíjak, kérések, kérdések tisztázása naponta szülőnek, gyereknek. Stb. A pedagógus becsülettel végezte a gyerekek tanítását, és folytatta, kiegészítette az otthoni nevelésüket, de nem merült ki ennyivel a munkája. Délutáni foglalkozás, kirándulás. Valaha 20-30 gyerekkel felmentem a Hargitára, most kettővel nem mernék, szereptanítás,  felkészülés, gyakori törvény- és tananyag-módosítás, családlátogatás... nem sorolom tovább, és most is ez van. Azt akarta, hogy ne munkakerülő, felelőtlen, hanem másokat tisztelő becsületes emberré váljon a neki megfelelő szakmában. Ne becsüljön le másokat, fizikai és szellemi hibákban szenvedőket ne gúnyoljon, mert Ő is azzá válhatott volna, vagy válhat. Sajnos ez rossz irányba változott, és egyre jobban romlik. Nem lehet tanítani, fegyelemben, mert nincs. Nem lehet fegyelmezni, mert kötelesség nincs, sem tisztelet, csak jog. A tananyagok mennyisége csak nőtt, ezzel a tanulásra fordított idő igen nagy lett. A tanév szerkezete mindegyre módosult. Természetesen a távoktatás is negatív eredményekkel járt mind a tanítás, mind a közösségi nevelés terén. Mindezekért a pedagógusokat okolják, pedig nem az ő hibájuk.  A Covidot sem Ők találták ki. Mások érdeke lehetett.

Ma-holnap nem is lesz rájuk szükség, mert az internet fogja helyettesíteni. Már most is az tanítja: szétverni, kilőni, összetörni, visszafeleselni, durvulni stb. Csak sajnálni lehet a jövő nemzedékét, ha az iskola, óvoda  egyetem nem kerül vissza méltó helyére. És tudom, hogy sok olyan gyerek, szülő és tanügyi alkalmazott ezt szeretné. Legyen így, mielőtt helyrehozhatatlanná válna”

– írja a közleményben Kocs Ilona. 

Erdős Nándor gyergyószentmiklósi pedagógus a következőket írta: „A következő napokban a pedagógusok sztrájkra készülnek. Az országos döntés értelmében, hétfőtől meghatározatlan ideig nincs TANÍTÁS, GYEREKFELÜGYELET! Tudjátok, hogy mindent megteszünk a gyerekekért, teljes szívvel dolgozunk azért, hogy a lelküket a magasba emeljük, és tudásban, bölcsességben gyarapodjanak. A mostani sztrájkkal kapcsolatos kiesések számunkra is nehezek, mert tudjuk, hogy benneteket ez hogy érint. Mégis meg kell tennünk ezt a lépést, mert

úgy érezzük, hogy a munkánkat nem veszik komolyan, nem értékelik kellőképpen, sem a minisztériumban, sem a parlamentben, sem az Elnöki Hivatalban.

Az említett hivatalok illetékeseivel decemberben egy egészséges párbeszédet kezdeményeztünk, amelyet rendszeresen megismételtünk. Az azóta eltelt időszakban többször elutasítottak, szóba sem álltak, átvertek, hitegettek, megaláztak. Tovább nem tűrjük ezt a megaláztatást, lekezelő magatartást! Kevés dolgot szoktunk kérni tőletek, most viszont arra szeretnénk kérni benneteket, hogy álljatok mellénk, és támogassatok minket ebben a döntésünkben. Számos dolgot megértünk a tanév során, most a ti megértéseteket, türelmeteket kérjük. Annyit szeretnénk elérni, hogy megkaphassuk azokat a feltételeket, amiket más szakterületen természetesnek vesznek, és a tanulóink számára a legszínvonalasabb, legmegfelelőbb oktatást, képzést biztosíthassuk. Ehhez megfelelő feltételekre is szükség van. Mind anyagi, mind tisztasági, lelki nyugalom, megfelelő fizetés és értékelés az intézmény minden alkalmazottjának foglalkozásától függetlenül. Köszönjük, hogy számíthatunk a megértésetekre és támogatásotokra!” 

Az ügyben kerestük Hargita megye főtanfelügyelőjét, Demeter Leventét is, ám egyelőre nem válaszolt hívásainkra.