Székelyföld több városában tüntettek tegnap délben az emberéletet veszélyeztető nagyvadak miatt. Csíkszereda főterén több tucatnyian gyűltek össze a Hargita megyei gazdák, közbirtokossági elnökök és a megye településeinek elöljárói. A megmozduláson az agresszív medvék azonnali kilövését, biztonságos életet és a medvepopuláció szakszerű szabályozását követelték. Százas nagyságrendű tüntetés volt Gyergyószentmiklós főterén is. A korábbi tervek szerint Bukarestben tüntettek volna tegnap délben a székelyföldi lakosok az emberéletet veszélyeztető nagyvadak miatt. Ám a megmozdulást a járványügyi előírások miatt a bukaresti hatóságok nem engedélyezték. Így csupán a székelyföldi városokban vonultak utcára a tiltakozók. Csíkszeredában Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete szervezte a skandálást. A főtéren több tucatnyian gyűltek össze, a megmozduláson jelen voltak a megyei gazdák, közbirtokossági elnökök és a települések önkormányzati elöljárói. [caption id="attachment_124029" align="aligncenter" width="2560"] Fényképekkel szemléltették a nagyvadak okozta károkat[/caption] A helyzet tarthatatlan László Csongor, a Vidékfejlesztési Egyesület elnöke a tüntetésen hangsúlyozta: a medvék élete nem lehet fontosabb az emberi életnél. – Az, hogy ma itt ennyien összegyűltünk, azt jelképezi, hogy igenis fontos ez a kérdés számunkra. Ne csak a különböző civil és álcivil szervezetek legyenek az élenjárók az ilyen kérdésben, ahol panellakásokból megmondják, hogy hogyan éljünk mi itt Hargita megyében. Fontos, hogy mi is tudjuk hallatni a hangunkat. Fontos, hogy a mi véleményünk is megjelenjen a köztudatban, tudják meg, hogy itt mi Hargita megyében elsősorban közvetlen közelről érintettjei vagyunk a problémának – mutatott rá László Csongor. Biró István, a siménfalvi önkormányzat mezőgazdasági tanácsadója elmondta, 2017 óta dolgozik az önkormányzatnál, az első évben 40 vadkárt jelentettek a lakosok, de a valóságban már akkor jóval több volt. Azt is megjegyezte: az évek során a vadkárok száma csökkent, de valóságban jelenleg is sokkal több a probléma. Meglátása szerint az emberek a károk bürokratikus ügyintézése miatt nem jelentik a nagyvad garázdálkodását. – Ezúton szeretném felhívni minden gazda figyelmét arra, hogy nagyon fontos az, hogy jelentsék a vadkárokat, azért is, hogy az illetékes hatóságok lássák, hogy tényleg gondot okoznak a vadak – hangsúlyozta Biró István. Hozzátette: községükben annyira súlyos a helyzet, hogy az emberek félnek hátramenni a kertjükbe, mert oda is bejár a medve, és tehetetlenek a nagyvaddal szemben. A Tusnádfürdőn élő Kolozsvári Tibor Hargita megyei önkormányzati képviselő, elmondta: saját házába már két alkalommal tört be a medve. Megjegyezte: ezek az események a traumán túl, hatalmas anyagi kárral is jártak. Kolozsvári Tibor azt is elmondta: egy alkalommal biciklizés közben a 15 éves gyerekére és három társára támadt egy hárombocsos medve. Rámutatott: csak a lélekjelenléten múlt, hogy nem történt tragédia. A nagyvad az üdülővárosban sírokat dúl fel, üzleteket rongál meg és az emberek megélhetését veszélyezteti – tette hozzá. – Éjszaka nem alszunk, akár a Ro-Alert figyelmeztetései miatt, akár a kutyák folytonos, szűnni nem akaró csaholása miatt. A sarki boltig is autóval kell elmennem, a gyermekeimet nem engedhetem el magukra a házamtól 300 méterre lévő iskolába. Sokszor megdöbbenéssel tapasztalom, amikor elutazom valahova, hogy eltűnik a stressz, hogy milyen jó úgy élni, hogy nem jön a medve, nyugodtan ki lehet engedni a gyermeket az utcára. Tusnádfürdőn engem is, de nemcsak Tusnádfürdőn, hanem egész Alcsíkon, az egész térségben mindenkit személyesen érint a medvekérdés – mondta a megyei tanácsos. Hozzátette: a közhiedelemmel ellentétben az elmúlt harminc évben folyamatosan növekedtek az erdős felületek, nem igaz, hogy leszűkült a medvék élettere, annál is inkább, az ideális feltételek miatt túlszaporulat van. Ez pedig egyaránt veszélyt jelent az emberek és a faj számára is. – A biztonságunkhoz való jogaink alapján ezennel követeljük a biztonságunk helyreállítását, követeljük a problémás medvék azonnali kilövését és a medveállomány szakszerű szabályozását is – nyomatékosította Kolozsvári. Kiemelte: a térség lakói engedelmeskednek egy olyan törvénynek, amely nem veszi figyelembe az itt lakók élethez, egészséghez, biztonsághoz való jogát, holott a törvény feladata lenne, hogy védje és szolgálja a rendet, biztonságot, az életet és a medvefajt is. Benke József, a Zetelaki Területtulajdonosi Társulás elnöke felolvasta a tüntetők petícióját, amelyben a medvetámadások utáni beavatkozás időtartamának csökkentését, illetve a prevenciós kilövési kvóta újbóli bevezetését sürgetik. A csíkszeredai Szabadság téren a tüntetés szervezői 58 üres széket helyeztek el, amelyek a medvék áldozatait jelképezték, ugyanakkor 58 piros léggömböt engedtek a magasba az emberi élet többet ér minden medve életénél üzenettel. A tüntetők azt ígérték, ha a helyzet nem változik, továbbra is az utcára vonulnak. A békés tüntetés végén többen is azt kiabálták: erősebb fellépésre van szükség a helyzet rendezéséhez, ugyanakkor voltak olyanok is, akik a lakosság távolmaradását sérelmezték. [caption id="attachment_124030" align="aligncenter" width="2560"] Beszédes léggömbök. A medvetámadások áldozataira emlékeztettek[/caption] Közbelépést sürgettek Gyergyószentmiklós főterén is A térség minden települése képviseltette magát a Gyergyószentmiklóson szervezett tüntetésen, közel száz személy jelent meg a főtéri parkban, hogy hangot adjon véleményének. A környezetvédelmi minisztériumnak címzett petíciót dr. Gál József körzeti állatorvos olvasta fel, a jelenlévők közfelkiáltással fogadták el. A tüntetés végén az állatorvos a sajtó kérdésére válaszolva azt mondta: igen súlyos a helyzet a térségben is, sok kárt okoznak a Gyergyószentmiklóson idén tizenegy, Gyergyószárhegyen három, Gyergyóalfaluban két szarvasmarha vált a medvék áldozatává. A tüntetés előestéjén is medvetámadás történt, egy kilencszáz kilósra becsült bikát marcangolt szét a vad. A tüntetésen részt vevő gazdák arra is panaszkodtak, igen későre kapnak kártérítést, egyikük éppen egy éve nyújtott erre vonatkozó kérést. Azt mondták, az utóbbi egy évben lett igen súlyos a helyzet és váltak mindennapossá a medvetámadások. [caption id="attachment_124031" align="aligncenter" width="2560"] A sérülés helyeit mutatja egy korábbi medvetámadás áldozata[/caption] A megyeelnök uniós fórumon szólalt fel Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a közbiztonság megszilárdításának fontosságát hangsúlyozta, az európai uniós PlanUp-projekt online fórumán hétfőn, és mint fogalmazott, ezt a medvék sajátos környezeti jellemzőinek figyelembevételével kell megtenni. A PlanUp öt EU-tagállamban követi nyomon az országos energia- és éghajlatváltozási terveket: Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban, Romániában és Magyarországon. – Az Európai Zöld Paktumnak több tényezőre is összpontosítania kell, például a vadonbeli élőhelyek és a nagyragadozók védelmére, valamint az együttélési problémákra, amelyekkel megyénk jelenleg szembesül. Elkészítettünk egy dokumentumot, amelyben a Régiók Bizottsága véleményezte a javaslatainkat a konfliktusokat okozó fajokkal való együttélés javításáról. Azokon a területeken, ahol a medve és az ember is él, gyakran konfliktus alakul ki. Ezek az esetek az utóbbi időben megsokszorozódtak, a vadállatok által okozott károk száma ugrásszerűen megnőtt, akárcsak az ember elleni támadások száma – mondta felszólalásában Borboly Csaba. Hangsúlyozta: tekintettel ezekre, olyan döntéseket kell meghozni, amelyek megszilárdítják a közbiztonságot, figyelembe véve a medvék sajátos környezeti jellemzőit. – Remélem, hogy ebből az alkalomból lehetőségünk lesz megvitatni az EU-s alapok elosztásának fontosságát a problémás területeken – fűzte hozzá az elöljáró. A Hargita Megye Tanácsánál létrehozott munkacsoport, valamint az EU-platform javaslatsort fogalmazott meg a medvepopuláció optimalizálására, az élőhelyvédelemre, kártérítési rendszer kidolgozására, a nagyobb autonómia biztosítására helyi szinten a konfliktuskezeléssel kapcsolatos döntéshozatalban, a tájékoztatásra, a fenntartható turizmusra.

Biró István Barabás-Pál Hajnalka