erős felhőzet
Elég elé
Jelentem: harmadszor érettségizek. Félreértés ne essék, a háromból nekem egyszer kellett bizonyítanom, annak már egy híján 30 éve. A következő kettőn szülőként „vizsgáztam”, a fiaim voltak a főszereplők. Öt évvel ezelőtt a nagyobbikat, pár napja a kisebbiket izzasztotta bele a fehér ingbe a román-, magyar-, matematika-, földraj-z, biológiatétel.
Nem mellesleg a harmadik próba indult a legcifrábban. A gyermek még egy árva sort nem körmölt, de máris elázott. Szó szerint. Egyike volt annak a több száz érettségiző diáknak, aki az udvarhelyi gimnázium előtt kereken egy órát állt a szakadó esőben, mert a vizsgáztató bizottság annyira vigyázott arra, nehogy szabályt sértsen, hogy egyszerűen nem engedte be az épületbe az ifjúságot. Légy szigorú, de igazságtalan – másként nem tudom kommentálni ezt a stupid bevezetőt. Volt, aki úgy okoskodott, a gyermeksereg be kellett volna álljon az eresz alá – nyilván, zseniális ötlet! A másik „gyermekbarát” cinikusan úgy válaszolt: kórházban is lehet vizsgázni. A hideg zuhany miatt az érintettek, joggal, görbén néztek a megyei tanfelügyelőre, aki utólag elnézést kért, sőt körlevelet adott ki: többet ilyen elő nem fordulhat. Eső után köpönyeg. Háborog az ember, mert nem érti a bunkó és érzéketlen gesztus miértjét. Embertelen és megalázó, pedagógiai célzata nincs, üzenete legfeljebb annyi, hogy a megszerzett érettségi bizonyítvány nem feltétlenül az érett és józan gondolkodást tanúsítja. A vizes döntést meghozók esetében biztos nem. A térfigyelő kamerák kötelező volta óta tudomásul vettük, hogy a román tanügy mily nagy és feltétlen bizalommal viseltetik a diákok, pedagógusok iránt, ahogy azt is jól tudjuk, hiszen tapasztaljuk, hogy hiába figyel minden vizsgázót a nagy testvér, évről évre egyre halványabban teljesít a rendszer. Az egészről egy régi sztori jutott eszembe. „Kezdő vagy haladó?” – érdeklődött az új franciatanárnőnk annak idején. Tagyinak becézett nyakigláb osztálytársam szállóigévé lett válasza így hangzott: tanárnő, kérem, én elég elé vagyok. Hát valahogy így van ez a román tanügyi rendszerrel is. Elég elé van, s ráadásul akár esik, akár süt, újra és újra eláztatja önmagát.
Lázár Emese
