A Mexikó – Dél-afrikai Köztársaság találko­zóval holnap 22 órakor elkezdődik a 23. labdarúgó-világbajnokság, amelynek három ország, az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó ad otthont. Rekordot jelent a részt vevő csapatok száma, de a pénzdíj is, amelyet a vébére kijutott válogatottak kapnak. Érdekesség, hogy a nyolc éve rendezett FIFA-kongresszusnak otthont adó ország, amelyen eldőlt az idei vébé helyszíne, jelenleg nem tagja a nemzetközi szövetségnek.

Mexikó is rekorder lett a világbajnokságokat illetően, hiszen az egyetlen ország, amely háromszor lett házigazda 1970 és 1986 után. A fővárosban található azték stadion az egyetlen, amelyben mind a három vébén rendeztek meccset, lekörözni pedig nem lesz egyszerű a mexikóvárosi létesítményt, hiszen az idei kiírás után 24 vb-meccses lesz az aréna.

Négy csapat először vesz részt a vébén, Brazília pedig az egyetlen, amely minden eddigi világbajnokságon jelen volt. Mi több, a brazilok az idei társrendező országokban nyertek már vébét: 1970-ben Mexikóban, 1994-ben az Egyesült Államokban és mindkétszer az olaszokat győzték le a döntőben. Idén erre biztosan nem lesz lehetőségük, hiszen az egyik nagy távolmaradó az idei vébétől Olaszország. 1986-ban is dél-amerikai csapat lett világbajnok: Argentína 3–2-re nyert a döntőben Németország ellen.

Ugyan 2002-ben a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség a Dél-Koreában és Japánban tartott vébé után betiltotta a közös rendezésű pályázást, ezt azonban tizenkét év után felülvizsgálták, és az idei volt az első olyan pályázat, ahol három ország kérte a rendezést. A végső döntést a FIFA 68. kongresszusán hozták meg 2018. június 13-án, a helyszín Moszkva volt, Oroszország pedig négy évvel később már elvesztette FIFA-tagságát. Ma már azt is tudjuk, hogy 2030-ban Spanyolország, Portugália és Marokkó lesz a vb házigazdája, de lesznek meccsek Argentínában, Paraguayban és Uruguayban is. Huszonnégy év után az idei vébé az első, amelyet több mint egy ország rendez. 

Résztvevők

Sokáig nem lehetett tudni, hogy háromcsapatos csoportok vagy kvartettek lesznek, végül 2023. március 14-én jelentette be a FIFA, hogy a tizenkét négycsapatos csoport mellett döntött. A csoportokból az első kettő, valamint a nyolc legjobb harmadik jut tovább a legjobb 32 közé, ahonnan egyenes kieséses rendszerben folytatódik a torna. A vébén összesen 104 mérkőzés lesz, ebből négy csapat – a világbajnok, az ezüst- és a bronzérmes, valamint a negyedik helyezett – nyolc mérkőzésen lép pályára a korábbi hét helyett.

Brazília vb-veterán, rajtuk kívül csak Németországnak (az egykori NSZK-val közösen) van több mint húsz részvétele (21). Üzbegisztán, Jordánia, Zöld-foki-szigetek és Curaçao vb-újonc, utóbbi pedig a legkisebb népességű ország (155 ezer lakossal), amely világbajnokságon indul.

A csoportbeosztás. A csoport: Csehország, Dél-Afrika, Dél-Korea, Mexikó. B csoport: Bosznia-Hercegovina, Kanada, Katar, Svájc. C csoport: Brazília, Haiti, Marokkó, Skócia. 

D csoport: Ausztrália, Egyesült Államok, Paraguay, Törökország. E csoport: Curaçao, Ecuador, Elefántcsontpart, Németország. F csoport: Hollandia, Japán, Svédország, Tunézia. G csoport: Belgium, Egyiptom, Irán, Új-Zéland. H csoport: Spanyolország, Szaúd-Arábia, Uruguay, Zöld-foki-szigetek. I csoport: Franciaország, Irak, Norvégia, Szenegál. J csoport: Argentína, Algéria, Ausztria, Jordánia. K csoport: Kolumbia, Kongói DK, Portugália, Üzbegisztán. L csoport: Anglia, Ghána, Horvátország, Panama.

Pénzdíjak

A világbajnokság összdíjazása 652 millió dollár, amely rekordot jelent: soha ekkora összeget nem osztott szét vébéken a nemzetközi szövetség. A világbajnokságra kijutó csapatok 1,5 millió dollárt kaptak felkészülésre, így legkevesebb 10,5 millió dollár garantált minden csapatnak, ugyanis azok a válogatottak, amelyek nem jutnak tovább a csoportkörből, 9 milliót kapnak (a vb ranglistájának 33–45. helyezettje). A kieséses kör első fordulójából búcsúzó 16 csapat (17–32. helyezett) 11 millió dollárt kap, a nyolcaddöntő vesztesei (8 csapat) 15 millióval, a negyeddöntő vesztesei (4 csapat) 19 millió dollárral térhet haza. A kisdöntő vesztese 27, a bronzérmes 29, a második helyezett 33, a világbajnok pedig 50 millió dollárt kap.

Játékvezetők

Az ázsiai szövetség húsz (8 vezetőbíró és 12 partjelző), az afrikai 18 (7+11), a CONCACAF 24 (9+15), a dél-amerikai 32 (12+20), az óceániai 2 (1+1), az európai szövetség pedig 45 (16+29) játékvezetőt delegált a vébére. Romániából hárman (1+2) vesznek részt a vébén.

A nagykárolyi 41 éves Kovács István 1999-től játékvezető, 2006-tól az 1. Ligában sípmester, 2010-től FIFA-kerettag, 2022-ben
Európa-konferencia-liga-, 2024-ben Európa Liga-, 2025-ben Bajnokok Ligája-döntőt fújt. Asszisztensként a zilahi Tunyogi Ferenc és a besztercei Mihai Marius Marica segíti majd Kovács Istvánt a pályán.

Stadionok

A rendező országok közül csak egynek a fővárosa ad otthont meccsnek: ez Mexikóváros. Az Estadio Azteca (azték stadion) triplázott, hiszen 1970 és 1986 után idén is lesznek itt meccsek, többek között az első találkozót is itt rendezik (Mexikó–Dél-Afrika). A döntőnek július 19-én a a MetLife Stadium ad otthont, a döntőnek július 19-én az Estadio Akron kivételével a torna minden helyszínén lesz legalább egy kieséses szakaszbeli mérkőzése.

A világbajnokság stadionjai országokra bontva:

Egyesült Államok (11 helyszín, 78 mérkőzés)
 

Mexikó (3 helyszín, 13 meccs)
 

 Kanada (2 helyszín, 13 meccs)