erős felhőzet
Együttműködve hatékonyabban tudnak fellépni a gazdák érdekében
Kovászna, Hargita és Maros megyei gazdaszervezetek és közbirtokosságok képviselői tartottak megbeszélést tegnap Zágonban, a Mikes Kelemen Kulturális Központban, ez alkalommal megalakult a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fóruma.
[caption id="attachment_74223" align="aligncenter" width="1000"]
Tóth László főkonzul üdvözli a kezdeményezést. Stabilitásra van szükség Fotó: HMT sajtószolgálat[/caption]
Bízunk benne, hogy történelmet fogunk írni, Székelyföldet nemcsak a hagyományok, a közös múlt, de a közös mezőgazdaság, erdőgazdálkodás lehetőségei is összekötik, és ezeket a lehetőségeket csak összefogva tudjuk kihasználni – indította a találkozót Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, aki ismertette az előzményeket és a terveket, majd Kis József, Zágon polgármestere házigazdaként köszöntötte a három megye gazdaszervezetének képviselőit
– Azé a föld, aki megműveli és addig lesz Székelyföld a miénk, amíg megműveljük – emelte ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki jó lépésként értékelte az ernyőszervezet létrehozását. – A politikum, az önkormányzat tételesen nem foglalkozik a mezőgazdasággal, de amíg az eszünk a helyén van és karunk bírja, ezen a téren is közösen gondolkodunk és megoldásokat találunk, a jó kezdeményezéseket pedig kiemelten támogatjuk – fűzte hozzá, példaként kiemelve a székelykeresztúri, a csíkszépvízi és a kézdiszéki tejszövetkezet közös munkáját.
Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy „az együttműködés és összefogás mellett fontos kérdés a hatékonyság is”, így „ennek az egyeztető fórumnak a fő célja, hogy megvitassuk, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a székelyföldi gazdálkodást”. A Maros megyei elöljáró szerint „az egyesületnek az is feladata, hogy minél több fiatalt bevonjon ebbe az ágazatba, hogy a fiatalok lássák meg a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket, hiszen Székelyföldnek erőssége a mezőgazdaság, az erdő és a föld pedig olyan érték, amelyet meg kell őriznünk, mert ez biztosítja a jövőt az elkövetkező generációknak is”.
– A legtöbb ember Székelyföldön a mezőgazdaságban dolgozik, ha ezen a területen tudunk jó példát felmutatni, más ágazatokban is lesz előrelépés – jelentette ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki úgy értékelte, hogy a találkozó „fontos lépés a székelyföldi mezőgazdaság, a vidék fejlesztésében”.
Kiemelte a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével és az RMDSZ parlamenti képviseletével való együttműködés fontosságát, hozzáfűzve: „Fontos lesz az együttműködés a magyarországi partnereinkkel, nemcsak az egyes ágazatokat érintően, hanem uniós szinten is, hogy a székelyföldi kistermelők és gazdák érdekeit is meg tudjuk jeleníteni a Közös Agrárpolitika szintjén.”
Tóth László főkonzul Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezetője kijelentette:
– Ahol stabilitás és egység van, oda szívesebben megy a szakma, de könnyebben jön a támogatás is. A mai világban az érdekképviselet mellett az érdekérvényesítés is fontos, és ezt közösen hatékonyabban lehet megtenni – hangsúlyozta a főkonzul, megjegyezve, hogy a jövőben folytatódik a Maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program.
Orbán Miklós, az Agrosic Közösségek Közti Társulás igazgatója és Szabó Árpád, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének Maros megyei alapítója ismertette a konzultatív szerepet betöltő egyeztető fórum működési szabályzatát. Ebben szerepel az állandó bizottság létrehozása is, amelyben a szarvasmarha-tenyésztők, juh- és kecsketenyésztők, növénytermesztők, zöldség- és gyümölcstermesztők, kertészek, gyógynövénytermesztők, sertéstenyésztők és méhészek, erdészek és vadgazdálkodással foglalkozók, biotermelők, a mezőgazdasági szakoktatási intézmények ágazatonként delegálnak képviselőket. Augusztus 20-ig minden megye egy-egy állandó bizottsági tagot nevesít ágazatonként – döntötték el a tanácskozáson. A zágoni találkozón több mint ötven gazdaszervezet és közbirtokosság vezetője vett részt.
2010-ben Homoródfürdőn született meg annak az igénye, hogy összefogják a székely gazdatársadalmat, tehát az együttműködés, a közös fellépés szüksége hívta életre a Székely Gazdaszervezetek Egyesületét. Az ernyőszervezetet nemrég jegyezték be, célja a Székelyföld területén működő mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervezetek, vállalkozások, oktatási intézmények számára lehetőséget teremteni az érdekegyeztetésre, a tevékenységük összehangolására, valamint a hatékonyabb érdekképviseletre.
HN-információ
Tóth László főkonzul üdvözli a kezdeményezést. Stabilitásra van szükség Fotó: HMT sajtószolgálat[/caption]
Bízunk benne, hogy történelmet fogunk írni, Székelyföldet nemcsak a hagyományok, a közös múlt, de a közös mezőgazdaság, erdőgazdálkodás lehetőségei is összekötik, és ezeket a lehetőségeket csak összefogva tudjuk kihasználni – indította a találkozót Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, aki ismertette az előzményeket és a terveket, majd Kis József, Zágon polgármestere házigazdaként köszöntötte a három megye gazdaszervezetének képviselőit
– Azé a föld, aki megműveli és addig lesz Székelyföld a miénk, amíg megműveljük – emelte ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki jó lépésként értékelte az ernyőszervezet létrehozását. – A politikum, az önkormányzat tételesen nem foglalkozik a mezőgazdasággal, de amíg az eszünk a helyén van és karunk bírja, ezen a téren is közösen gondolkodunk és megoldásokat találunk, a jó kezdeményezéseket pedig kiemelten támogatjuk – fűzte hozzá, példaként kiemelve a székelykeresztúri, a csíkszépvízi és a kézdiszéki tejszövetkezet közös munkáját.
Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy „az együttműködés és összefogás mellett fontos kérdés a hatékonyság is”, így „ennek az egyeztető fórumnak a fő célja, hogy megvitassuk, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a székelyföldi gazdálkodást”. A Maros megyei elöljáró szerint „az egyesületnek az is feladata, hogy minél több fiatalt bevonjon ebbe az ágazatba, hogy a fiatalok lássák meg a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket, hiszen Székelyföldnek erőssége a mezőgazdaság, az erdő és a föld pedig olyan érték, amelyet meg kell őriznünk, mert ez biztosítja a jövőt az elkövetkező generációknak is”.
– A legtöbb ember Székelyföldön a mezőgazdaságban dolgozik, ha ezen a területen tudunk jó példát felmutatni, más ágazatokban is lesz előrelépés – jelentette ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki úgy értékelte, hogy a találkozó „fontos lépés a székelyföldi mezőgazdaság, a vidék fejlesztésében”.
Kiemelte a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével és az RMDSZ parlamenti képviseletével való együttműködés fontosságát, hozzáfűzve: „Fontos lesz az együttműködés a magyarországi partnereinkkel, nemcsak az egyes ágazatokat érintően, hanem uniós szinten is, hogy a székelyföldi kistermelők és gazdák érdekeit is meg tudjuk jeleníteni a Közös Agrárpolitika szintjén.”
Tóth László főkonzul Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezetője kijelentette:
– Ahol stabilitás és egység van, oda szívesebben megy a szakma, de könnyebben jön a támogatás is. A mai világban az érdekképviselet mellett az érdekérvényesítés is fontos, és ezt közösen hatékonyabban lehet megtenni – hangsúlyozta a főkonzul, megjegyezve, hogy a jövőben folytatódik a Maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program.
Orbán Miklós, az Agrosic Közösségek Közti Társulás igazgatója és Szabó Árpád, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének Maros megyei alapítója ismertette a konzultatív szerepet betöltő egyeztető fórum működési szabályzatát. Ebben szerepel az állandó bizottság létrehozása is, amelyben a szarvasmarha-tenyésztők, juh- és kecsketenyésztők, növénytermesztők, zöldség- és gyümölcstermesztők, kertészek, gyógynövénytermesztők, sertéstenyésztők és méhészek, erdészek és vadgazdálkodással foglalkozók, biotermelők, a mezőgazdasági szakoktatási intézmények ágazatonként delegálnak képviselőket. Augusztus 20-ig minden megye egy-egy állandó bizottsági tagot nevesít ágazatonként – döntötték el a tanácskozáson. A zágoni találkozón több mint ötven gazdaszervezet és közbirtokosság vezetője vett részt.
2010-ben Homoródfürdőn született meg annak az igénye, hogy összefogják a székely gazdatársadalmat, tehát az együttműködés, a közös fellépés szüksége hívta életre a Székely Gazdaszervezetek Egyesületét. Az ernyőszervezetet nemrég jegyezték be, célja a Székelyföld területén működő mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervezetek, vállalkozások, oktatási intézmények számára lehetőséget teremteni az érdekegyeztetésre, a tevékenységük összehangolására, valamint a hatékonyabb érdekképviseletre.
HN-információ
