szórványos felhőzet
tiszta égbolt
Egyre égetőbb a szennyvíz-rácsatlakozások kérdése
Széles körű tudatosítással terelnék a lakosságot a szennyvízhálózatra való rácsatlakozás irányába – hangzott el a Harvíz szolgáltató tegnapi kerekasztal-beszélgetésén. Az önkormányzatok ezután határozottabban szorgalmazzák a hálózat használatát, és kritikus esetekben hatósági segítséget kérnek. Elsősorban környezetvédelmi problémákat vet fel a passzív hozzáállás, de szolidaritás terén is elbukunk, ha nem lesz meg a következő óriásprojekt részvételi feltételét képező 85 százalékos rácsatlakozási arány.
[caption id="attachment_46216" align="aligncenter" width="2600"]
Tanácskozás a regionális vízszolgáltató székhelyén. Meggyőző munka Fotó: László F. Csaba[/caption]
A víz közelgő, március 22-i világnapja alkalmából a Harvíz térségi víz- és szennyvízszolgáltató kerekasztal-beszélgetést szervezett tegnap Szennyvizek? Tiszta vizet! címmel. A megbeszélésen jelen volt a Hargita Víz Önkormányzati Fejlesztési Társulás vezetősége, a környezetvédelmi ügynökség és környezetőrség, valamint a vízügyi igazgatóság vezetői, illetve polgármesterek. Arra kerestek választ, hogy milyen eszközökkel terelhetik a lakosságot a hálózatra való csatlakozás irányába.
A társulás februári közgyűlésén a felek egyhangúlag elfogadott határozatban rögzítették, hogy idén június 30-ig a tavaly zárult, POS 1-ként emlegetett óriásprojektből megvalósult, a telekhatárokig elvezetett szennyvízbekötések 75 százalékát aktiválják. Október végéig a potenciális fogyasztók 85 százalékának kell rácsatlakoznia a szennyvízrendszerre, ellenkező esetben korrekciókra számíthatunk a projekt közel 80 százalékát finanszírozó EU részéről. A határidő közeleg, a rácsatlakozások terén azonban nem fényes a helyzet: 5 százalék körüli az arány.
A Harvíznél már készül a következő, hasonló finanszírozású POIM 2014–2020 nevű uniós programból merítő pályázati dokumentáció, Bogáti Csaba vezérigazgatótól megtudtuk: az óvási időszak letelt, várhatóan két hét múlva aláírhatják a szerződést a konzulenssel, ezt követően a Hargita Víz Fejlesztési Társulás feltételrendszere alapján világossá kell váljon, hogy mely települések, településrészek lehetnek az új projekt haszonélvezői. A POS 1-ben érintett települések közül csak azok vehetnek részt a POIM-ban, amelyekben megvalósul a 85 százalékos rácsatlakozási arány.
A beszélgetésen Domokos László, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója a törvényi hátteret ismertette, emlékeztetve a polgármestereket, hogy törvény kötelezi az önkormányzatokat a csatlakozás szorgalmazására. Miklós Géza, az Olt Vízügyi Igazgatóság csíkszeredai szakaszmérnökségének vezetője derűlátó: szerinte a rácsatlakozással nem lesz gond, ha az emberek megértik ennek fontosságát. Balla Izabella, a Környezetőrség főfelügyelője az önkormányzatok népnevelő szerepére hívta fel a figyelmet.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy nem a büntetés a cél, de hangsúlyozták: világossá kell tenni a lakosság számára, hogy a törvény előírja a szennyvízrendszerre való csatlakozást ott, ahol a közműrendszerhez hozzáfér a fogyasztó. A környezetőrség 2000–4000 lejre bírságolhatja a nem csatlakozókat, továbbá a szennyvíz szippantással történő elszállítása tilos ott, ahol működő csatornahálózat van – áll azon a szórólapon, amelyet nemsokára eljuttatnak a háztartásokba.
A részt vevő polgármesterek szerint lakossági gyűléseken meg lehet értetni az emberekkel a csatlakozások fontosságát. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere a fejlesztési társulás elnökeként fejtette ki véleményét.
– A POIM csak ott működik, ahol a rácsatlakozást megoldották. A lakosságnak tehát azért is kell csatlakoznia, hogy a következőkben a szomszéd utca lakói is rácsatlakozhassanak a hálózatra – domborította ki a kérdés szolidáris vetületét Ráduly.
Az is elhangzott, hogy mihamarabb szülessenek helyi tanácshatározatok, amelyek szabályozzák a csatlakozások menetét.
A Hargita megye víz- és szennyvíz közműrendszereinek bővítése és felújítása (POS 1) nevű beruházásból és annak megtakarításaiból közel 10 ezer háztartás telekhatáráig vezették el a szennyvízrendszert, és eddig mintegy 500 fogyasztó csatlakozott.
Kovács Hont Imre
Tanácskozás a regionális vízszolgáltató székhelyén. Meggyőző munka Fotó: László F. Csaba[/caption]
A víz közelgő, március 22-i világnapja alkalmából a Harvíz térségi víz- és szennyvízszolgáltató kerekasztal-beszélgetést szervezett tegnap Szennyvizek? Tiszta vizet! címmel. A megbeszélésen jelen volt a Hargita Víz Önkormányzati Fejlesztési Társulás vezetősége, a környezetvédelmi ügynökség és környezetőrség, valamint a vízügyi igazgatóság vezetői, illetve polgármesterek. Arra kerestek választ, hogy milyen eszközökkel terelhetik a lakosságot a hálózatra való csatlakozás irányába.
A társulás februári közgyűlésén a felek egyhangúlag elfogadott határozatban rögzítették, hogy idén június 30-ig a tavaly zárult, POS 1-ként emlegetett óriásprojektből megvalósult, a telekhatárokig elvezetett szennyvízbekötések 75 százalékát aktiválják. Október végéig a potenciális fogyasztók 85 százalékának kell rácsatlakoznia a szennyvízrendszerre, ellenkező esetben korrekciókra számíthatunk a projekt közel 80 százalékát finanszírozó EU részéről. A határidő közeleg, a rácsatlakozások terén azonban nem fényes a helyzet: 5 százalék körüli az arány.
A Harvíznél már készül a következő, hasonló finanszírozású POIM 2014–2020 nevű uniós programból merítő pályázati dokumentáció, Bogáti Csaba vezérigazgatótól megtudtuk: az óvási időszak letelt, várhatóan két hét múlva aláírhatják a szerződést a konzulenssel, ezt követően a Hargita Víz Fejlesztési Társulás feltételrendszere alapján világossá kell váljon, hogy mely települések, településrészek lehetnek az új projekt haszonélvezői. A POS 1-ben érintett települések közül csak azok vehetnek részt a POIM-ban, amelyekben megvalósul a 85 százalékos rácsatlakozási arány.
A beszélgetésen Domokos László, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója a törvényi hátteret ismertette, emlékeztetve a polgármestereket, hogy törvény kötelezi az önkormányzatokat a csatlakozás szorgalmazására. Miklós Géza, az Olt Vízügyi Igazgatóság csíkszeredai szakaszmérnökségének vezetője derűlátó: szerinte a rácsatlakozással nem lesz gond, ha az emberek megértik ennek fontosságát. Balla Izabella, a Környezetőrség főfelügyelője az önkormányzatok népnevelő szerepére hívta fel a figyelmet.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy nem a büntetés a cél, de hangsúlyozták: világossá kell tenni a lakosság számára, hogy a törvény előírja a szennyvízrendszerre való csatlakozást ott, ahol a közműrendszerhez hozzáfér a fogyasztó. A környezetőrség 2000–4000 lejre bírságolhatja a nem csatlakozókat, továbbá a szennyvíz szippantással történő elszállítása tilos ott, ahol működő csatornahálózat van – áll azon a szórólapon, amelyet nemsokára eljuttatnak a háztartásokba.
A részt vevő polgármesterek szerint lakossági gyűléseken meg lehet értetni az emberekkel a csatlakozások fontosságát. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere a fejlesztési társulás elnökeként fejtette ki véleményét.
– A POIM csak ott működik, ahol a rácsatlakozást megoldották. A lakosságnak tehát azért is kell csatlakoznia, hogy a következőkben a szomszéd utca lakói is rácsatlakozhassanak a hálózatra – domborította ki a kérdés szolidáris vetületét Ráduly.
Az is elhangzott, hogy mihamarabb szülessenek helyi tanácshatározatok, amelyek szabályozzák a csatlakozások menetét.
A Hargita megye víz- és szennyvíz közműrendszereinek bővítése és felújítása (POS 1) nevű beruházásból és annak megtakarításaiból közel 10 ezer háztartás telekhatáráig vezették el a szennyvízrendszert, és eddig mintegy 500 fogyasztó csatlakozott.
Kovács Hont Imre
