Hirdetés

Egyháztámogatási projektek

HN-információ
Összesen egymillió euró értékben támogatta a különböző felekezetek, köztük az erdélyi magyar történelmi egyházak tevékenységét a Hargita megyei önkormányzat – hangzott el többek között tegnap Csíkszeredában, a valamennyi történelmi egyház képviselőinek részvétele mellett megtartott egyházi évértékelő fórumon. Az eseménynek Hargita Megye Tanácsának amfiteátruma adott otthont. A tegnapi eseményen a felekezetek képviselői, köztük Tamás József nyugalmazott katolikus püspök, Kántor Csaba református püspökhelyettes, valamint Csáki Levente és Solymosi László-Alpár unitárius esperesek vettek részt. Az egyházi méltóságok mellett az ünnepségen Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Bíró Barna Botond alelnök is tiszteletét tette. A legtöbb támogatást idén a Római Katolikus Egyház nyerte el. A beszédek után Ferencz Tünde Márton Áron-éremben részesült. Az évértékelő fórumon elsőként Zonda Erika, a programokért, projektekért és közbeszerzési eljárásokért felelős igazgatóság vezetője köszöntötte az egyházi és világi személyeket. Beszédében számba vette a megyei önkormányzat egyháztámogatási programjait. Mint részletezte, az idei évre két egyháztámogatási programja volt a megyei tanácsnak. Ezek révén összesen 123 projektet tudtak támogatni több mint egymillió euró értékben. Számos továbbképzést finanszíroztak, és a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra hatszáz személy kiutazását támogatták. A különböző felekezetek 2021-ben összesen 96 nyertes pályázatot nyújtottak be, ezek közül 47-et a Római Katolikus Egyház nyert el, a Református 22-t, az Unitárius húszat és az Ortodox hetet. Szükség van az egyházakra Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke beszéde elején úgy fogalmazott: bár az idei évben a láthatatlan ellenség – azaz a koronavírus-járvány – miatt a világi és egyházi elöljárók nem sokszor tudtak találkozni, létezik egy másik láthatatlan erő, amely mégis lehetőséget adott erre. – A műemlékek jelzik, hogy léteztünk, és hogyha figyelünk a továbbiakban is az épségükre, mi is megmaradunk. A családoknak és fiataloknak szükségük van az egyházakra. A családok támogatása kiemelt helyet foglal el az RMDSZ parlamenti szerepvállalásában is – fogalmazott az alelnök. Bíró két rövid és egy hosszú távú kihívásról beszélt. Mint részletezte, az első a Nyugaton látottak és tapasztaltak hatására fogalmazódott meg benne, ugyanis egy hete Brüsszelben járt, és ott üresen álló templomokat láttott. – A legnagyobb kihívás számunkra is a türelem. Rögtön akarunk tökéletesen boldogok lenni, és ezért hajszoljuk az érzékszervi boldogságokat, ám ezek nem tartanak sokáig. Brüsszel nincs olyan távol, mint ahogy nekünk tűnik, a mi közösségeinket még nem érte el a nyugat-európai hatás. Nálunk még megvannak a keresztény alapokon nyugvó berendezkedések, amelyek megtartóerőt jelentettek az elmúlt ezer évben. Az egyházi és világi elöljáróknak közös küldetésük, hogy átvezessék az itt élő embereket e nehéz időkön – vélte az elöljáró. Hozzáfűzte: a második kihívást a jövő évi magyarországi választások jelentik. Meglátása szerint nekünk erdélyi magyaroknak is részt kell venni rajta. – Ki kell állnunk a jelenlegi kormány mellett, ezáltal megerősítve az erős keresztény vonalat – foglalt állást Bíró Barna. Hozzátette: a harmadik és talán legfontosabb kihívás, amellyel közösségünknek szembe kell néznie, egyedül csak rólunk, az erdélyi magyarságról szól. Ez nem más, mint a szintén jövőben esedékes romániai népszámlálás. Az elöljáró kifejtette: az egyház segítségével azon kell dolgozzanak, hogy a magyarság létszáma ne zuhanjon olyan alacsony értékre, amely demoralizálhatná a közösséget. Hangsúlyozta: a népszámlálás tétje a magyarság túlélése az elkövetkező évtizedekben. Konkrét feladatok Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az egyházi vezetők munkáját méltatta. Úgy vélte: ebben a távolságtartást és embereket megosztó időszakban töretlenül helytálltak, és ebben az évben is van mire büszkének lenniük. – A legtöbb jó esemény közelében ott az egyház. Számtalanszor elhangzik a provokatív kérdéseknél, miért támogatjuk az egyházakat, ilyenkor csak azt tudom válaszolni, hogy nemcsak a téglákat és vezetékeket kell számontartani, hanem a közösség fejlődését is, lelki épségének továbbgyűrűző hatását is – fogalmazott. – Az idén is számtalan jó ötlet született, amelyek iránytűként szolgálnak a következő évre, évekre. A fiatalokat fontos kizökkenteni a technika világából, és a közösségi élet irányába kell terelni. Éppen ezért jövőre a hittantermeket és közösségi tereket szolgáló projektekre írunk ki pályázatokat – jelentette be Borboly. Az elnök az iskolán kívüli oktatás, nevelési lehetőségek egyik legjobb formájának tartja az egyházi közösségi terek kialakítását. A következő években a szórványban élő magyarságra is próbálnak fókuszálni, a megyeelnök ehhez az egyházi vezetők segítségét is kérte. – A politikusokkal szemben az egyházi elöljárók talán több ráhatással bírnak a közösségek mindennapjaira és hamarabb észlelik a változást igénylő feladatokat ezekben a térségekben – fűzte hozzá. Végül ő is a jövő évi magyarországi választás és a népszámlálás jelentőségéről beszélt. Elismerés Az elöljárók beszédeit követően az egyházi vezetők szóltak néhány szót a közelgő ünnepekről. Az évértékelő rendezvény végén Borboly Csaba a pódiumra szólította Ferencz Tündét, aki három és fél évvel ezelőtt kezdte el az egyházi projektek vezetését Hargita Megye Tanácsánál. Elmondta: Ferencz Tünde jövőre más feladatott lát el a megyei önkormányzatnál. – Az eredményesen elvégzett munkáért azonban tisztelet és köszönet jár – jegyezte meg Borboly. Ferencz Tünde Márton Áron-emlékérmet vehetett át az egyházi projektekben kifejtett tevékenységéért. A díj annyira meglepte, hogy a köszönömön kívül nem is igazán tudott mást mondani. Később a Hargita Népe megkeresésére annyit elárult, nagyon jólesik az elismerés, és hogy értékelik az embert, azonban továbbra is háttérmunkát szeretne végezni.

Vlaicu Lajos



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!