Most először történik meg, hogy a megye kórházai esetében nem beszélhetünk alulfinanszírozásról, hiszen 2015 második negyedévében összességében több pénz állt a rendelkezésükre, mint amennyit el tudtak költeni – nyilatkozta lapunknak Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elnök-vezérigazgatója. [caption id="attachment_8488" align="aligncenter" width="620"] Duda Tihamér. Előnyben az egynapos bennfekvés Fotó: Balázs Árpád[/caption] [dropcap]M[/dropcap]ost jött meg a pozitív hozadéka a minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár többéves egészségpolitikájának, most érik be a folyamat, hiszen a számok is mutatják: egyensúlyba került a rendszer – értékelte Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elnök-vezérigazgatója azokat a számokat, amelyek a Hargita megyei kórházak által a pénztárral leszerződött pénzösszegek és a megvalósított értékek alakulásának folyamatát tükrözik a 2011–2015-ös időszakban. Az egynapos előnyösebb Anélkül, hogy belemennénk a kórházak bonyolult finanszírozási módjának részleteibe, csak nagyvonalakban, közérthetően próbáljuk vázolni azt: az egészségbiztosítótól a legtöbb pénzt az akkut betegek ellátására kapják, emellett a pénztár finanszírozza az egynapos kórházi bennfekvéseket, illetve a krónikus betegek kórházi ellátását. Arról már az elmúlt évek folyamán többször írtunk, hogy a pénztár sokszor erőszakosnak mondott intézkedésekkel erőltette az egynapos befektetések számának növelését, csökkentve így a hosszabb bennfekvések számát. Tavaly például napvilágot látott az a szabályozás, amely 200 olyan diagnózist tartalmaz, amelyeket addig hosszabb kórházi bennfekvéssel kezeltek, azóta viszont csak egynapos ellátással tehetik a kórházak. A pénztár azzal érvelt e politikája mellett, hogy az egynapos bennfekvés előnyösebb a rendszernek, mert olcsóbb, előnyösebb a kórháznak, mert diagnózis függvényében fix összeget fizet számukra érte a biztosító, és teljesen érthető módon előnyösebb a betegnek is. Ha a megyében működő kórházak finanszírozását végigkövetjük 2011 és 2015 között, jól látszik, hogyan alakult az egynapos bennfekvések aránya az évek során: míg 2011-ben a kórházak költségvetésének 84 százalékát az akkut betegek ellátásáért kapott összeg tette ki, 13 százalék volt a krónikus betegek ellátásáért kapott pénz és csupán 3 százalék az egynapos bennfekvésekre kifizetett összeg, idénre már az akkut esetekért a teljes összegnek 75 százalékát fizette a biztosító, 16 százalék ment a krónikus betegek kezelésére és 9 százalék az egynapos bennfekvések finanszírozására. „Elértünk a normalitáshoz” Duda Tihamér, az említett időszak folyamatát végigkövetve mutatta a számokat, amelyek egyértelműen igazolják, hogy egészen idén márciusig a megye kórházai mindig többet költöttek, mint amekkora összegre szerződtek az egészségbiztosítóval, de ez a tendencia az idei második negyedévben megfordult. Álljon itt néhány szám ezt alátámasztandó: míg 2011-ben havi átlagban 7,2 millió lejre szerződtek a megye kórházai a pénztárral, a megvalósított értékek, azaz az elköltött pénz viszont, ugyancsak havi átlagban, 7,9 millió lej volt. 2012-ben sem volt jobb a helyzet, sőt. Akkor a leszerződött érték havi átlagban 7,1 millió volt, a megvalósított érték pedig 8,1 millióra rúgott. Ez a tendencia folytatódott még idén márciusig, akkor is nagy volt a különbség a két érték között (7,4 millió lejes leszerződött értékről és 9,3 lejes megvalósított értékről beszélhetünk abban a hónapban), de április–májusban már a két összeg jelentősen közelített egymáshoz, és júniusban meg is fordult az arány: több volt a leszerződött érték (9,3 millió lej), mint amit elköltött (8,8 millió lej). A megyei kórház a sor végen A fenti adatokat a pénztár lebontotta egyenként kórházakra is, és ezek az adatok meglepő különbségeket mutatnak. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház adataiból kiderül, hogy itt idén áprilisban számottevően zuhant a megvalósított érték, azaz a szolgáltatásokra elköltött pénz értéke, a márciusi 3,7 millió lejhez képest 3,2 millió lejre, miközben a leszerződött értéke, azaz a rendelkezésre álló, felhasználható pénze 3,9 millió lej volt. Ez a tendencia májusban és júniusban is folytatódott, a megyei kórház mindkét hónapban jóval kisebb összeget valósított meg, mit amekkorára lehetősége lett volna: májusban 3,9 millióból 3,1-et, júniusban 3,9 millióból 3,3-at sikerült elköltenie. – Nyilvánvaló, hogy a csíkszeredai kórháznál jelentősen zuhant a megvalósított érték, azaz az elköltött pénzösszeg gyakorlatilag a 2012–2013-as évek szintjére esett vissza – mondta a számokat elemezve Duda. Nem úgy a Székelyudvarhelyi Városi Kórháznál: itt 2011-től folyamatosan nagyobb a megvalósított érték, mint a leszerződött. Még 2015 júniusában is állt ez az arány, igaz, most már minimális különbséggel: a rendelkezésükre álló pénzösszeg 3 millió lej volt, ők pedig 3,2-t költöttek el, tehát itt is beállni látszik az egyensúly. Hasonló helyzetben van a Gyergyószentmiklósi Városi Kórház is, ott május hónap kivételével mindig többet költöttek, mint a leszerződött értékük, ám a két összeg júniusban már látványosan közel került egymáshoz. A maroshévízi kórház adatai a csíkszeredai kórházéhoz hasonlók: itt sem sikerült április–május–júniusban annyit elkölteni, mint amennyit a biztosítóval megkötött szerződés lehetővé tett volna, bár itt az eltérések kisebbek, mint a megyeszékhely kórháza esetében: júniusban például 665 ezer lejből 609 ezret költöttek el. – Úgy vélem, hogy ezek az adatok igazolják, hogy ebben a folyamatban elértünk egy egyensúlyi állapotba, amikor a pénztár többéves egészségpolitikája találkozott a kórházak megvalósításaival. Persze ehhez kellett az is, hogy a kórházak a berögződött, régi koncepcióikon változtassanak, például az egynapos bennfekvések tekintetében – fogalmazott Duda Tihamér. Úgy vélte, hogy az idei év második negyedévében megmutatkozó egyensúly idén egész évben tartható lesz akkor, ha az eddigi évek gyakorlatához hasonlóan, az idén decemberi költségek kifizethetők lesznek jövő januárban. Forró-Erős Gyöngyi