Hirdetés

Egy történet lezárult

HN-információ
Csütörtökön kellett volna kezdje a Székelyudvarhelyi KC férfi-kézilabdacsapata a román élvonalbeli bajnokság „tavaszi” fordulóit. Méghozzá a közvetlen rivális és egyben listavezető Bukaresti Steaua otthonában. Ezt a mérkőzést viszont nem rendezik meg, mint ahogyan az udvarhelyi csapat további találkozóit sem. Körülbelül egy hete lehetett hallani kósza híreket arról, hogy az udvarhelyi alakulat, amely Székelyföld egyik szimbólumává nőtte ki magát, megszűnik alapítója és főtámogatója halála után. Bár minden lehető eszközt bevetve igyekeztek megmenteni az SZKC-t, ez nem sikerült, és hétfőn be is jelentették a vég kezdetét. Hogy mikor indult a vég kezdete, hogy miért nem lehetett megmenteni a régió egyik hírvivőjét, arról mind a mai napig nem lehet semmi biztosat tudni, sőt az érintettek egyenesen elzárkóznak mindennemű kommunikációtól. Az egy dolog, hogy adósságokat halmozott fel a klub, és hogy több százezer euróra lett volna szükség a fenntartásához, de hogy egy versenyképes üzleti szférával megáldott, ugyanakkor egy torzsalkodásokkal teli Székelyudvarhely ezt megengedje magának, azt mind a mai napig nem értem. Lehetetlennek látom azt, hogy ha igazán meg akarták volna menteni a klubot, akkor ez ne sikerült volna. Ugyanakkor az SZKC esete is rávilágít arra, hogy milyen ingatag lábakon állnak azok az egyesületek, amelyek jövedelmei egy oldalról biztosítottak és nem egy széles körű finanszírozói bázisa van. Erre pedig számos példa van az országban, csak épp jelentős részük önkormányzati támogatásból él, ahol a sportklubok ki vannak téve a napi politikának. Ezért nem nevezhető profinak a mai honi sportélet, és mindaddig nem is lesz az, míg ezen nem változtatnak. Egyik napról a másikra persze ez sem fog működni. Darvas Attila


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!