Egy évvel ezelőtt, június elsején Csíksomlyóra látogatott Ferenc pápa. E történelmi eseményre hazánkból és a Kárpát-medence magyarok lakta tájegységeiről több mint százezer zarándok érkezett. A Szentatya látogatásának évfordulóján Urbán Erik ferences provinciálissal beszélgetett Biró István.

Fotó: László F. Csaba

– Erik testvér, hogyan emlékszik vissza Ferenc pápa csík­somlyói látogatására? – Személy szerint mély öröm volt a szívemben, de nemcsak az enyémben, hanem a ferences testvérek körében is nagy volt a boldogság, hogy az általunk őrzött kegyhelyet, Csíksomlyót is felkeresi Szent Péter utódja, úgy, ahogy akkor fogalmaztunk: az élő Szent Péter. Ez megtiszteltetés, kitüntetés, hogy a katolikus egyház vezetője elzarándokolt Székelyföldre. A csíksomlyói kegyhely 2006 óta tagja az európai Máriás-kegyhelyek hálójának, és a korábbi években, amikor a beszámolók voltak, képeket vetítettek ki vagy albumokat tekintettünk meg ezekről a kegyhelyekről, mindenki büszkélkedett azzal, hogy a kegyhelyet már meglátogatta legalább egyszer valamikor Szent Péter utódja. Vannak olyan kegyhelyek is Európában, ahová már többször is ellátogatott a pápa. Az öröm és a hála mellett kihívást is éreztünk már a szervezés kezdetén. Fontos volt, hogy a kegyhelyet és a liturgia helyszínét úgy tudjuk előkészíteni, hogy az valóban imádságra hangoló legyen, hogy amikor megérkezik a Szentatya és megérkeznek a zarándokok, akkor imádságra hangolódjanak, illetve valóban egy szép ünnepi szentmise legyen. Mindez úgy, hogy független legyen az időjárástól és attól, hogy ki hol kapott helyet a Nyeregben. – Részben már említette, hogy az előkészületek alkalmával számos kihívással találkoztak. Milyen nehézségekkel szembesültek? – Számtalan szervezési kihívás volt, több bizottság is alakult, ezek együtt kellett dolgozzanak. Ez természetesen számtalan egyeztetéssel járt. Voltak olyan döntések, amelyeket később felülírtunk, egy-egy bizottság másként látott egyes helyzeteket. Ha az ember visszagondol, azt is mondhatná, hogy kevesebb erőbedobással is meg lehetett volna szervezni. Viszont arra a feszültségre – és itt egészséges feszültségről is beszélek –, ami ösztönzött bennünket, arra szükség volt. Fontos volt az a számtalan gyűlés, még, ha nem is születtek mindig olyan döntések, amelyeket kiviteleztünk volna. Tehát szükség volt arra az egészséges feszültségre, ami erőt adott és arra ösztönzött, hogy együtt dolgozzunk, vállaljuk az együtt dolgozással járó, olykor kellemetlenebb pillanatokat is. Mindez hozzátartozik a szervezéshez, és összességében elmondhatjuk, hogy a csíksomlyói kegyhelyen megszervezett pápai látogatás európai volt. Tehát nem vallott szégyent a szervezőbizottság, és aki bekapcsolódott a média segítségével a szentmisébe, az valóban felemelő élményben részesült. – A Szentatya látogatása több szempontból is csodának nevezhető. Erik testvér szerint miért? – Az erdélyiek egy régen várt vágya teljesedett be Ferenc pápa látogatásával. Az az álom, ami húsz évvel ezelőtt nem teljesült, hogy a kisebbségben élőket is meglátogathassa az egyházfő, az egy évvel ezelőtt megvalósult, és ez valóban csoda. Számos kisebb csoda is volt, például az eső elállt, amikor érkezett a pápa, és kisütött a nap. A rossz idő próbára tette a zarándokokat, de kitartottak, hiszen aki Csíksomlyóra jött, az erős hittel érkezett, és vállalta a fáradságot, a megpróbáltatásokat. Azt gondolom, mindezek ellenére mindenki nagy örömmel tért haza. Kis csoda volt a kegyszobor kijuttatása is a pápai szentmisére, hiszen ezeken a szentmiséken ki szokták helyezni a kegyszobrokat. Csíksomlyón eléggé nagy a Szűzanya szobra, az egyik legnagyobb kegyszobor a világon. A szakemberekkel egyeztetve, könnyen kijutott a Nyeregbe, és reggel, amikor a köd felszállott, akkor az látszódott, hogy a Hármashalom-oltárnál a szobor megdicsőült. Ragyogott. Mindenkit öröm töltött el, hogy ott van a mi drága kincsünk, a kegyszobor. Csoda volt az is, hogy aranyrózsát kaptunk a Szentatyától. Ez a rózsa most ott van a kegyszobor mellett, meg lehet tekinteni. Örök emléke annak, hogy itt járt a pápa, hogy Szent Péter utódja meg akart erősíteni hitünkben. Tehát a pápai ajándék ennek egyik gyönyörű jelképe. – Ön szerint hogyan változtatta meg a kegyhely mindennapjait Ferenc pápa látogatása? – Azt tapasztaltam, hogy már a pápalátogatás előtt, de utána kifejezetten megnövekedett a zarándokok száma a kegyhelyen. Elmondásokból tudjuk, hogy sokan jöttek a pápalátogatás után olyanok is, akik addig nem tudtak arról, hogy Csíksomlyó létezik-e, hol van, mekkora zarándokközösséget vonz évente. Ezek a személyek a médiából értesültek a Szentatya romániai apostoli útjáról, ezután felkeresték a kegyhelyünket. – Egy év elteltével, hogyan látja, milyen üzenete van a pápalátogatásnak? – Személy szerint azt gondolom, hogy a Szentatya Csíksomlyón elhangzott prédikációját újra kell olvasnunk, újra kell elmélkednünk, hiszen elsőre azt mondanánk, hogy végül is Ferenc pápa nem mondott olyan nagy dolgokat. Szerintem a homíliában olyan mondatok vagy félmondatok vannak elrejtve, amelyek erőt adhatnak a továbbiakban. Azóta is azt tapasztaljuk, hogy a kegyhelyre több irányból érkeznek a zarándokok, de itt tényleg egy néppé kovácsolódnak.