Már jó ideje tudni lehetett arról, hogy összhangban bizonyos uniós direktívákkal, országunkban is módosítani kell jó néhány, a cégbejegyzéssel és -nyilvántartással kapcsolatos jogszabályt. Például azért, hogy Európa-szinten is beazonosítható legyen az adott vállalkozás, azaz rendelkezzen a hazai bejegyzési szám (CUI) és fiskális azonosító szám (CIF) mellett egy uniós azonosító számmal is. Tulajdonképpen egy salátatörvényről van szó, amely elfogadására júniusban került sor, s amely a Hivatalos Közlöny július 13-i számában jelent meg, s annak egyes előírásai máris hatályba léptek. [dropcap]E[/dropcap]zzel az egyetlen törvénnyel, nevezetesen a 2015/152-sel négy különböző jogszabályt módosítottak és egészítettek ki. Érdemes ezekre utalnunk: a Kereskedelmi Törzskönyvre vonatkozó, utólag módosított és kiegészített 1990/26-os törvény az utólag módosított és kiegészített 1990/31-es, a társasági törvény, a kereskedelmi törvénykönyvi bejegyzési formalitások leegyszerűsítésével kapcsolatos 2004/359-es törvény, a kereskedelmi törvénykönyvi bejegyzési tevékenységgel kapcsolatos egyes intézkedések bevezetésére vonatkozó, a 2010/84-es törvénnyel jóváhagyott 2009/116-os sürgősségi kormányrendelet. Ebből a felsorolásból is kikövetkeztethető, hogy a most megjelent törvény széles hatósugarú, olyan jogszabályozási előírásokat módosít és egészít ki, amelyek úgymond rendszeresen jelen vannak, éreztethetik hatásukat egy cég, egy vállalkozás életében. Hozzá kell fűznünk azt is, hogy esetenként hosszú távú rendelkezésekről van szó, lévén, hogy a törvényben szerepel jó néhány olyan előírás is, amelyek csak 2017. július 7-től kerülnek alkalmazásra. Uniós kódszám Annak okán, hogy a kereskedelmi törvénykönyvek bekerülnek egy összekapcsolt uniós rendszerbe, szükséges, hogy a tagállamok nyilvántartásában szereplő cégek, vállalkozások európai szintű azonosító kóddal (EUID) rendelkezzenek. A hozzáférhetőség pedig az európai e-Justiție honlap révén lesz majd lehetséges. A jövő időt kell használnunk, mert a kereskedelmi törvénykönyvre vonatkozó 1999/26-os törvényt most módosító előírások majd csak 2017. július 7-től kezdődően kerülnek alkalmazásra. Ennek az új rendszernek igen nagy gyakorlati jelentősége lesz, s arra műszaki szempontból is körültekintően kell felkészülni. Van azonban két olyan újdonság, amelyek közül az egyik máris aktuális, azaz hatályos, nevezetesen az, hogy ezentúl az Országos Kereskedelmi Törvénykönyvi Hivatal (ONRC) honlapján naprakészen közli a hazai jogszabályozásokkal kapcsolatos információkat. Egy másik október 13-tól lesz hatályos. Arról az előírásról van szó, amely értelmében azok a romániai jogi személyiségű entitások, amelyek külföldön kirendeltséget nyitanak, miután azokat bejegyezték az adott ország (országok) nyilvántartásába, kötelesek a Romániai Kereskedelmi Törzskönyvbe is azt bejegyeztetni. Egy másik újdonság, ha egyáltalán annak lehet nevezni, hogy ezentúl bizonyos dokumentumokat elektronikus formátumban is be lehet nyújtani, illetve lehet igényelni, de ez esetenként feltételezi az elektronikus aláírás meglétét is. Feloszlatás másként A társasági törvény, az 1990/31-es törvény előírásait módosító most hatályba lépett rendelkezések jobbára a cégek feloszlatási eljárásával kapcsolatosak. Így például újrafogalmazták a 237-es szakasz szövegét, amely azokat az eseteket sorolja fel, amikor is bármelyik érdekelt személy vagy kereskedelmi törzskönyvi hivatal kérelmezheti egy cég felszámolását. E tekintetben érdemes utalni arra, hogy a szabatosabb, aprólékosabb megfogalmazás nyomán megelőzhetővé váltak bizonyos félreértések, félreértelmezések. A cég székhelyeként használt/bejegyzett helység tekintetében például az új megszövegezés szerint amennyiben a használati jog egy adott pillanatban nem bizonyítható vagy az átruházódott, akkor igenis kérhető annak a cégnek a feloszlatása. Továbbá amennyiben egy cég nem nyújtotta be az éves pénzügyi jelentését, valamint a számviteli jelentéseit a pénzügyminisztérium területileg illetékes hatóságaihoz a törvény által aláírt határidőre, illetve amennyiben a késedelmeskedés meghaladja a 60 napot, kérelmezhető annak feloszlatása. A feloszlatási eljárást is újraszabályozták, sőt e tekintetben gyökeres változásokról lehet beszélni. Ennek megvan a maga nagy gyakorlati jelentősége, ugyanis a tapasztalat azt mutatja, hogy ugyan egy adott cég „megérett” a feloszlatásra, de arra nem kerülhetett sor, mert az eljárás nem volt kellőképpen leszabályozva, másképpen fogalmazva, a menetrendet nem lehetett betartani. Továbbá a most hatályba lépett törvény felrajzolja azt is, hogy mi következik a feloszlatásra vonatkozó törvényszéki határozat hatályossá válását követően. Nos, ezt követően az adott jogi személyiséggel rendelkező cég a felszámolás útjára lép, s a kereskedelmi törvénykönyvi hivatalnak kell majd eljárnia a felszámoló nevesítése érdekében. A többi már ez utóbbi dolga. Idetartozik az is, hogy amennyiben nem kerül sor a felszámoló kinevezésére, lévén, hogy azt nem igényelte senki, akkor a kereskedelmi törzskönyvi hivatal vagy más érdekelt személy kérelmezheti a törvényszéktől annak a feloszlatott cégnek a törlését a kereskedelmi törzskönyvből. Csak nagyvonalakban vázoltuk fel azokat a gyökeres változásokat, amelyeket magával hozott a most hatályba lépett jogszabály, az 1990/31-es törvénynek a kereskedelmi társaságok feloszlatásával kapcsolatos előírásai tekintetében. Amúgy ezekhez az előírásokhoz kapcsolódnak a 2009/116-os sürgősségi kormányrendeletet kiegészítő most hatályba lépett előírások is. Amint már arra utaltunk, egy terjedelmes törvényről van szó és az az által érintett területeken lényeges változások következnek be. Ezért is tartjuk érdemesnek a most megjelent törvény előírásainak az alapos tanulmányozását. Hecser Zoltán