borús égbolt
enyhe eső
Dilemma
Gőzöm sincs, hogy ki lesz Székelyudvarhelyen a választási bújócska győztese. Jelenleg adott egy szék, amelybe öten helyeznék négy évre kényelembe feneküket. Nem tudom, kit válasszak.
Azt, aki immár harmadszor gondolja úgy, hogy neki dukál a trón? Aki már nem szakít tulipánt, hisz szakított vele, és azt állítja, nem tisztségfüggő, ám nem akar otthon unatkozni, inkább bejárna a hivatalba?
Vagy keressem a szavazólapon inkább a nőt? Azt, akinek nemrég lett kedvence a tulipán, s a változatosság kedvéért azt ígéri, ha ő lesz a városanya, lendületbe hozza Székelyudvarhelyt? Vagy legyen inkább a pecsétem a rendet és közbiztonságot ígérő harmadiké, a helyi polgárok és népek pártjának kiválasztottjáé? Jelképe, az örökzöld fenyő csillaggal, kicsit karácsonyfás, de ki tudja, ha őt választom, négy évig karácsonyom lesz. Vagy legyen inkább a vállalkozó, akinek neve L. L., de nem junior? Mostanában elég rosszul alszom, s ő azt ígérte, ha ő lesz a nyerő, a hivatal feszt nyitva lesz, hogy az álmatlanságban szenvedők is intézhessék dolgaikat. Ő lenne az igazi?
Vagy voksoljak a legtitokzatosabb ötödik jelöltre, aki nem ígért semmit, s akinek az hozott szerencsét, hogy vezetékneve egyetlen N betűvel kevesebb, mint a most regnáló városvezetőé? Titokzatos, mint Columbo felesége, s nyugodtan letolvajozhatom, hiszen köztörvényes a fickó, csalás miatt ítélték. Végül is ő kavarta a legnagyobb balhét eddig, s neki köszönhetjük azokat az óriásplakátokat, amelyekkel ellenfele, a jelenlegi polgármester teleaggatta a várost. Nekem nem segített és nem oldotta meg a választási dilemmámat sem. Számomra egyetlen üzenete van ennek az ostoba hirdetménynek: az emberi butaságnak nincs határa. Plakátja van. Székelyudvarhelyen. És ez, Pilinszkyt idézve: „siratni való inkább, mint merész”.
Lázár Emese
web.jpg)
