Hirdetés

Cyberbullying: Ami gyógyíthatatlan sebeket okozhat gyermekeinknek

HN-információ
Bár a technológia folyamatos fejlődésének előnyeit nap mint nap élvezzük, használatának árnyoldalairól ritkábban esik szó. Miklós Csongorral, az Erdélyi Telefonos Lelkisegély-szolgálat szakmai koordinátorával, illetve a Székelyföldi Jégkorong Akadémiánál sportoló gyermekek és edzők pszichológusával beszélgettünk a leginkább kamaszkorúak körében gyakori iskolai jelenségről, az úgynevezett cyberbullyingról. A magyar nyelvben a bullying kifejezésre több fordítást is használnak: zaklatás, molesztálás, erőszakoskodás és pszichoterror. – A bullying ártalmas, agresszív viselkedés, amely magában foglalja a hatalmi viszonyok kiegyensúlyozatlanságát. Szisztematikus, hosszabb időn át elkövetett, szándékos és tudatos bántalmazó cselekvéssor, melyben a viszonyok kiegyenlítetlenek, a szerepek pedig nem cserélődnek fel. Az áldozat áldozat marad, míg a bántalmazó bántalmazó – avatott be Miklós Csongor pszichológus. Mi is a cyberbullying? Ha a szakirodalmat nézzük, akkor – nagyon leegyszerűsítve – a bullyingnak három formája különböztethető meg: a fizikai, a verbális és a kapcsolati vagy társas bántalmazás. Mint azt a szakembertől megtudtuk, a cyberbully- ing esetében arról beszélünk, amikor a zaklatás digitális eszközök segítségével történik. Szomorú valóság, de fiataljaink többsége napjának túlnyomó részét a digitális térben tölti. Mivel a világjárványnak köszönhetően az oktatás is hosszú időre a képernyők elé kényszerítette a diákokat, a digitális térben töltött idő még inkább kitolódott. Ma már majdnem minden fiatalnak van valamilyen profilja a közösségi média platformjainak egyikén, de általában többön is. A Facebook, az Instagram, a Snapchat mellett megjelent a Tik-Tok, amely egyre nagyobb teret hódít a fiatalok körében. – A cyberbullyingon azt az online tevékenységet értjük, amikor valaki folyamatosan gúnyt űz egy másik személyből, annak a beleegyezése nélkül információkat, megszégyenítő képeket oszt meg róla. Gyakori formái a befeketítés, a kiközösítés, kipletykálás, a „flaming”, amit egy dühödt, lealacsonyító kommentháborúként képzeljünk el. A pszichológus elmondása szerint szintén ebbe a kategóriába sorolhatjuk a fenyegetőzést vagy az egyre nagyobb teret hódító sextinget, amely a meztelen képek továbbítását jelenti. A virtuális tér lehetőséget ad álprofilok készítésére és az ezeken keresztül történő zaklatásra is úgy, hogy arra talán sosem derül fény, ki rejtőzködött a diákok körében csak „kamuprofilként” emlegetett felhasználó mögött – tudtuk meg a pszichológustól. Legtöbb fiatal elkövető nem érzi a tettei súlyát A serdülők nagyon sok esetben tisztában sincsenek azzal, hogy mit okoznak a cselekedeteikkel, hisz úgymond távolról történik a zaklatás, nem látják a célszemély reakcióját, így arra is kisebb az esély, hogy egyáltalán a bűntudat megjelenjen bennük. – Fiatalokkal beszélgetve nagyon sokszor jön szembe velem, hogy a párkapcsolatban lévő kamaszok meztelen képeket küldözgetnek egymásnak, aztán a kapcsolat végével, olykor bosszúból másokhoz is eljutnak ezek a képek. Bár a fiatalok néha egy jó heccnek szánják a dolgot, nincsenek tudatában annak, hogy mekkora károkat okoznak ezzel hosszú távon társaiknak. Sokszor hangsúlyozom nekik, hogy az „internet nem felejt”, ami oda felkerült, azt szinte lehetetlen már eltüntetni. Az online világ éjszaka nem tér nyugovóra, folyamatosan működik, így amikor a telefonunkat, számítógépünket kikapcsoljuk, a zaklatás nem szűnik meg, tovább tart – jegyezte meg Csongor. Mint mondta, rengeteg tévhit létezik a cyberbullyinggal kapcsolatosan. Az egyik leggyakrabban hangoztatott tévedés, hogy a fizikai erőszak károsabb a verbális bántalmazásnál. Ma már számtalan tanulmány bizonyítja, hogy a zaklatás bármilyen nemű formája ártalmas a gyerekek egészségére, jólétére és tanulására. Rengeteg energiát elvon a fiataloktól, miközben azon gondolkodnak, hogy miként tudnák elkerülni a zaklatást, ugyanakkor megjelenik a szorongás, a depresszió, melynek következtében elveszítik a motivációjukat is. A „szemlélők” is részeseivé válnak Míg korábban az otthon biztonságot jelenthetett a fiataloknak, a cyberbullying bárhol utolérheti őket, hiszen ma már majdnem mindenkinek van okoseszköz a zsebében. A pszichológus arra is rámutatott, hogy bár keveset beszélünk róla, de azok a fiatalok is elszenvedik a bullying következményeit, akik „csak” szemtanúi, nem elszenvedői a zaklatásnak. – Jó esély van rá, hogy érzéketlenné válnak és elveszíthetik azt a képességüket, hogy felismerjék az agresszív és káros viselkedést – fűzte hozzá a szakember. Szerinte arról is nagyon fontos beszélni, hogy a zaklatásnak három szereplője van: annak kezdeményezője, akit legtöbb esetben „elkövetőnek” vagy „bántalmazónak” hív a köznyelv – de sokkal inkább elfogadottabb már a „kezdeményező” kifejezés –, az „áldozat”, akit sokkal etikusabb „célszemélynek” nevezni a megbélyegzés elkerülése miatt, és van még egy szereplő, aki a bántalmazás szemlélője vagy tanúja. S bár a cyberbullying az online térben történik, mindig vannak mások is, akik tudnak az incidensről, de az esetek túlnyomó többségében nem lépnek közbe. Miklós Csongor ismertette, az Erasmus+ program keretében, a Spektrum Oktatási Központ gondozásában jelent meg dr. Varró Éva csíkszeredai pszichológusnak egy nagyszerű kiadványa, mely a VR not bullies címet viseli, s mely a fiatalok körében zajló bullyingmegelőzést hivatott segíteni virtuális valóság és más eszközök alkalmazásával. Remélhetőleg a segédanyag minél több iskolába és szülőhöz eljut majd. Még nem vesszük eléggé komolyan A fentebb említett jelenséget a kortárscsoportok viszonylatában tárgyaltuk, de nagyon fontos megjegyezni, hogy számos olyan esetről hallani, amikor felnőttek zaklatnak fiatalokat az online térben, nemegyszer szexuális kizsákmányolás céljából. Mivel könnyű álprofilt készíteni és fotó nélkül vagy akár más emberek fotójával megjelenni a webes felületeken, a szeméremsértést vagy online szexuális zaklatást elkövetők legtöbbször csak nehezen érhetők tetten. – Mivel véleményem szerint az igazság és a jog két teljesen más síkon haladnak, nagyon nehéz bizonyítani valakiről, hogy valóban zaklatás kezdeményezője volt, miközben rengeteg árulkodó jelt hagynak maguk után. Valahogy még nincs meg a kultúránkban az, hogy akár szülőként is, ha tudomást szerzünk ilyen esetekről, akkor határozottan lépjünk fel és jelentsük, mert egyrészt kevésbé ismerjük a fiatalok online viselkedési szokásait, másrészt úgy gondolhatjuk, hogy egy meztelen fotó még nem a világ vége. Pedig, ha mélyebben beleássuk magunkat a témába, akkor hamar megérthetjük, hogy ezek a nem idejében a fiataljaink látókörébe kerülő tartalmak milyen káros hatással lehetnek a felnőttkori szexuális viselkedésükre, egyszersmind az egészséges párkapcsolat kialakítására – hívta fel a figyelmet Miklós Csongor. Az őszinte emberi kapcsolatok a gyógyír A pszichológus szerint nagyban segíti a célszemély védelmét és megküzdési lehetőségeit, ha őszinte bizalmi kapcsolatot ápol a szüleivel. – Meggyőződésem, hogy egy zaklatásnak kitett fiatal folyamatosan ad jelzéseket a környezete felé, kérdés, hogy szülőként, pedagógusként ezt észreveszem-e és azonnal megteszem-e a szükséges lépéseket, természetesen úgy, hogy közben biztosítom a fiatalt arról, hogy biztonságban van. Véleményem szerint az őszinte emberi kapcsolatok a gyógyír ezekkel a kihívásokkal való megküzdésre is, ugyanakkor az, hogy ne bagatellizáljuk el, hanem vegyük őket nagyon komolyan gyermekeink, fiataljaink védelme érdekében – zárta a szakember.

Török Kata



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!