Rendkívül veszélyessé vált és ökológiai katasztrófával fenyeget a hargitafürdői volt kaolinbánya zagytározója, a savas üledéket tartalmazó meddőhányó az elmúlt időszak heves esőzései miatt instabillá vált. A zagytározó állapotát a Hargita megyei prefektusi hivatal szakbizottsága tegnap mérte fel. Az igazi gondot az jelenti, hogy nincs aki finanszírozza a potenciális természeti katasztrófa elhárításához szükséges munkálatokat. A hargitafürdői zagytározó fehér színű üledékes kőzete meglehetősen szokatlan látványt nyújt, a helyiek szerint sokan ide járnak esküvői fényképeket készíttetni. A felszín alatt azonban enyhén savas üledéket tartalmaz a meddőhányó, olyan hatalmas földtömegről van szó, amely ha megcsúszik, egészen a Csíkszereda és Székelyudvarhely közti országútig elérhet. Az egykori bánya zagytározóit felvásárló magánvállalkozás csődbe ment, így jelenleg a bányabezárásokkal foglalkozó állami cég, a Conversmin gondnoksága alá került a létesítmény. Az egykori bányának két különálló zagytározója van, amelynek stílszerűen sorszám alapján az egyes és kettes nevet adták. Az elsőben megközelítőleg 1,9 millió köbméter, a kettes sorszámot viselő, mintegy 25 hektáron elterülő tározóban pedig nagyjából 3,4 millió köbméter savas üledék található. Veszélyessé vált a zagytározó Miközben a prefektusi hivatal szakértői bizottsága helyszínelt, Jean Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa arról számolt be, hogy éppen egy évvel ezelőtt alakult meg a hivatal utasítására a két zagytározót ellenőrző bizottság. Hozzáfűzte: az elmúlt időszak hatalmas esőzései miatt repedések keletkeztek a zagytározó meddőhányójában, amely bármikor megcsúszhat és jelentős mértékű környezetszennyezést okozhat. A prefektus idén ismét összehívta az ellenőrző bizottságot, amely a helyszínre látogatott, hogy megnézzék, a zagytározó stabilitása megmaradt-e a tavalyi szinten. A kormánymegbízott szerint első látásra úgy tűnik, hogy nem, ugyanis szabad szemmel is jól látható, méretes repedések jelentek meg a zagytározó meddőhányójában. A meddőhányó egyébként bányászati tevékenység melléktermékeként keletkező, a kitermelés szempontjából értéktelen kőzetanyagból rakott domb. A prefektus azt is elmondta: a tározó állapotáról értesítették a gazdasági minisztériumot és a bánya felszámolásával megbízott, állami tulajdonú Conversmin Rt. vállalatot. Hozzáfűzte: a vállalattal a tavaly tárgyalt, de semmilyen visszajelzést nem kapott tőlük. Továbbá közölte: a helyszínelés eredményeként jegyzőkönyvet készítenek, amelyet elküldenek a gazdasági tárcának. Úgy vélte: az lenne a szerencsés, ha tárcaközi bizottság alakulna a gazdasági, a környezetvédelmi és pénzügyminisztérium képviselőiből, kellő finanszírozás hiányában ugyanis fennáll a veszélye, hogy bekövetkezik az ökológiai katasztrófa. A baj megelőzéséhez pénz kell Darvas János, az Olt Vízügyi Igazgatóság Felső-Olt Szakaszmérnökségének főmérnöke ugyanakkor arról számolt be a sajtó helyszínre látogató képviselőinek, hogy a hosszas esőzések után a tározó átnedvesedett, és a csuszamlás veszélye jelentős mértékben megnőtt. Kifejtette: az a szerencse, hogy a felszíni vizet elvezető, úgynevezett fordított szűrő működött, ellenkező esetben nagy valószínűség szerint a teljes zagytározó megcsúszott volna. Szemléltetésként hozzáfűzte: ha a csuszamlás bekövetkezik, akkor a zagytározóban tárolt anyag elborítja a növényzetet, belekerül a patakokba, a hatalmas mennyiségű üledék elboríthatja a Hargitafürdőre vezető megyei utat, sőt a Csíkszereda és Székelyudvarhely közti országutat is. A főmérnök ugyanakkor elmondta, az egykori bánya – a porcelánkészítés alapanyagaként szolgáló kaolint termelték ki elsősorban a 70-es és 80-as években – zagytározóját felvásárló magánvállalatnak már rég el kellett volna végeztetnie a tározó biztonságát szolgáló munkálatokat. Elsősorban a tározó lábánál kellett volna stabilizálni a földtömeget, megakadályozva csúszását, valamint a nagyobb esőzésekkor bekövetkező talajeróziós folyamatot kellett volna megállítani. Hozzáfűzte, a gond megoldása egyelőre kérdőjeles, hiszen sok pénz kell a szükséges munkálatok elvégeztetéshez. Jelenleg sem a felszámolás alatt álló magánvállalkozás, sem pedig a tározót kezelő állami vállalat nem rendelkezik a szükséges forrásokkal. Kiss Előd-Gergely