Közel húsz esztendeje, hogy elfogadásra került az Országos Lakásügynökség (ANL) létrehozására vonatkozó, 1998/152-es törvény. Az már a kezdet kezdetétől arra is hivatott volt, hogy állami alapokból (de nem csupán) tömbházlakásokat is építsen, mindenekelőtt fiatal házasok és más lakossági kategóriák számára, többek között azok szociális támogatása, valamint vidéken való megtelepedése végett. Azóta a jogszabály, ahogy az lenni szokott a romániai „sajátos” körülmények közepette jó néhányszor módosult és kiegészült, mindez okán pedig sok minden megváltozott az ANL-s lakások rendszere tekintetében is. Így például a bérek kvantuma megállapításának ismérvei ma már nem azok, mint mondjuk 10-15 évvel ezelőtt, s e tekintetben a múlt esztendőben a bérlők szempontjából igen kedvezőtlen fordulat következett be… Mi is történt tavaly? Áprilisban a Cioloș-kormány jóváhagyta ama 2016/251-es kormányhatározatot, amely révén módosították és kiegészítették a már említett 1998/152-es törvény alkalmazásának módszertani normáit megállapító 2001/962-es kormányhatározatot. Annak révén bizonyos ismérvekre, szem­pon­tokra való hivatkozással oly módon változtatták meg az ANL-s lakások bérleti díjának kiszámítási módját, hogy azok esetenként igen nagy arányban (akár háromszorosára is) megnövekedtek. Az érintett lakásbérlők részéről elégedetlenséget, sőt felháborodást váltott ki ez a drasztikus intézkedés, ugyanakkor a helyi közigazgatási hatóságok is ügykezelői minőségükben fenntartásokat fogalmaztak meg. Talán nem véletlenül, mert köztudott, hogy az ANL-lakások jelentős hányadát alacsony jövedelmű családok bérlik, akik számára nem egy esetben gondot jelent a házbér, valamint a közköltségek kifizetése. (Megyénk esetében is az ANL-s lakások bérlőinek viszonylag jelentős hányada jegyzett, és jegyez jelenleg is tartozásokat a házbér és a közköltségek terén.) „Enyhít” a kormány A kialakult áldatlan állapot okán a Grindeanu-kormány napirendre tűzte az ANL-s lakások házbéreinek, pontosabban azok megállapítási módjának kérdéskörét. Erre az áprilisi kormányülésen került sor, amelynek során el is fogadtak egy, az 1998/152-es törvény 8-as szakaszának módosítására és kiegészítésére vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. A Hivatalos Közlöny április 13-i számában megjelent, 2017/30-as sürgősségi kormányrendeletről van szó. Ami pedig a 8-as szakaszt illeti: egy igen terjedelmes, 15 bekezdést is tartalmazó, szakaszról van szó, amely rendelkezik többek között a bérleti szerződések időtartamáról, a bérleti díjszabások megállapításáról, a bérlet kvantumának újraszámításáról stb. Nos, a múlt hónapban megjelent kormányrendelet értelmében ezentúl (azaz meglátásunk szerint április 13-tól kezdődően, amikor is hatályossá vált a kormányrendelet) amennyiben a bérlő egy családtagjára jutó bruttó jövedelem egyenlő vagy kevesebb, mint az országos garantált bruttó bér, a házbér felső szintje nem haladhatja meg az egy családtagra jutó havi átlagos bruttó jövedelmet, azt, amelyet a legutóbbi 12 hónap viszonylatában számítanak ki; amennyiben a szóban forgó egy családtagra jutó havi átlagos bruttó jövedelem nagyobb, mint az átlagos országos garantált bruttó minimálbér, de kevesebbel, mint 100%, akkor a havi házbér kvantuma legfeljebb az egy családtagra jutó havi átlagos bruttó jövedelemnek a 20%-a lehet; amennyiben a szóban forgó egy családtagra jutó havi átlagos bruttó jövedelem nagyobb mint az országos garantált minimálbér kétszerese, akkor a házbér kvantuma legfeljebb az előbbinek a 30%-a lehet, de semmiképp sem több, mint 5000 lej. A sürgősségi kormányrendelet előírta azt is, hogy a házbér számítási modelljét az alkalmazási normákat jóváhagyó kormányhatározat módosítása és kiegészítése révén kell jóváhagyni. Az elfogadandó kormányhatározat utolsó határidejeként május 13-át jelölvén meg. Számítási modell A kormány május 5-i ülésén hagyták jóvá a szóban forgó kormányhatározatot. A Hivatalos Közlöny május 12-i számában megjelent 2017/304-es kormányhatározatról van szó, amely révén jóváhagyták a törvény alkalmazásának módszertani normáit megállapító, 2001/962-es kormányhatározat újólagos módosítását és kiegészítését. Annak előírásai gyakorlatba ültetése révén sor kerülhet az ANL-lakások bérleti díjainak újraszámítására, illetve aktualizálására, összhangban a 2017/30-as sürgősségi kormányrendelet előírásaival. Amúgy a kormányhatározat szerves részét képező mellékletben részletesen ismertetnek a bérlet kiszámítására vonatkozóan egy példát is, azaz az illetékesek kezébe adták a szükséges „képletet”. A sürgősségi kormányrendelet értelmében egyébként az idei esztendőre vonatkozóan a helyi közigazgatási hatóságokra hárul a házbérek kvantumának aktualizálása, a kormányhatározat megjelenésének május 13-i időpontjától számított 60 napon belül pedig közölniük kell az ANL-vel a megállapított bérkvantumokra vonatkozó részletes helyzetjelentést. Összegezve: most már valóban örvendhetnek az áprilisi kormányrendeletnek az ANL-s lakások bérlői, lévén hogy ténylegesen sor kerülhet az általuk fizetendő (fizetett) házbérek újraméretezésére, azaz „szűkítésére”. Hecser Zoltán