Néhány hétig viszonylagos csend honolt a szakszervezeti tömörülések háza tájain, de az utóbbi időben egyre gyakrabban fogalmazódnak meg részükről figyelmeztetések, tiltakozó hangvételű álláspontok. A közszférai egységes bérezési kerettörvény megjelenésének előestéjén is már annak egyes előírásaival kapcsolatosan kifogásokat, kemény bírálatokat fogalmaztak meg, majd azt követően is. Szeptember 5-én a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Föderációja (FSLI) közleményt hozott nyilvánosságra, s abban hangot adtak a bérezéssel kapcsolatos elégedetlenségüknek. Kifogásolták többek között azt, hogy a 2018-as esztendőre a közszférai bérezési kerettörvény által „beígért” béremelkedés a valóságban nem 50%-os lesz, hanem legfeljebb 25%-os. Ez egyrészt annak okán, mert a kormány határozott szándéka szerint a társadalombiztosítási hozzájárulások terhei teljes egészében átkerülnek, átkerülnének a munkavállalók vállaira. Másrészt azt is hangoztatják, hogy a tanárok, a tanítók bruttó jövedelmüknek több mint 3%-át „elveszíthetik” annak okán, hogy a bérpótlékokat a megelőző esztendei alapbérhez viszonyítva számítják ki. Továbbá azt is fájlalják, hogy az idei állami költségvetésbe nem foglaltattak bele azok az összegek, amelyek lehetővé tették volna a bíróságok által megítélt bérkülönbözetek kifizetését. Egyébként számításaik szerint országos viszonylatban egy tanügyi káder átlagosan mintegy 5000 lej „visszaszerzésére” jogosult. Nos, az elmúlt héten elfogadásra került a költségvetés-kiigazítás, de abban nemigen lehet rátalálni arra a pénzforrásra, amely révén eleget lehetne tenni a szóban forgó követelésnek. A hónap elején e követelés kapcsán a közpénzügyi miniszter fél szájjal ígéretet tett, de hozzáfűzte azt is, hogy a szükséges pénzösszeg lehet, hogy csak a második költségvetés-kiigazítás során teremtődik elő. Abban a közleményben utalás van arra is, hogy a bérpótlékokat legkésőbb október 1-től számítják másként ki, ugyanakkor e hónap végéig a kormányzati illetékesek találjanak megoldást arra, hogy a tanügyi szektorban 2018-ban a nettó bérek nagyobb arányban növekedjenek, mint ahogy azt bejelentette a kormány. Amennyiben követeléseik nem valósulnak meg, akkor október 2-tól kezdődően tiltakozó akciókra kerül sor. Keveslik a pótlékokat Az elmúlt héten a Sanitas Szakszervezeti Föderáció vezetői bejelentették, hogy ugyancsak tiltakozó akciókat fognak szervezni október folyamán. Amit követelnek: a közszférai bérezési kerettörvényből kerüljön ki az az előírás, miszerint a különböző pótlékok, illetmények stb. együttes összege nem haladhatja meg a költségvetésben előirányzott bértömeg 30%-át. És ugyancsak követelik a társadalombiztosítási hozzájárulások fizetési rendszerének a megváltoztatására vonatkozó kormányzati szándékról való lemondást. Dumitru Costin, az egyik legnagyobb és legtekintélyesebb hazai szakszervezeti tömörülés, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke egy minapi sajtótájékoztatóján igen élesen ostorozta a kormány ama jogszabálytervezetét, miszerint 2018-tól a munkáltatók által fizetett különböző társadalombiztosítási hozzájárulási kötelezettségek áthelyeződnének a munkavállalókra egyidejűleg a jövedelmi adónak a jelenlegi 16%-ról 10%-ra való csökkenésével. Costin szerint a nemzetközi szakszervezetek által monitorizált 120 ország között egyetlen olyan sincs, amely teljes egészében átruházta volna az alkalmazottra a társadalombiztosítási hozzájárulások befizetésének a kötelezettségét. Arra is figyelmeztet, hogy a kilátásba helyezett intézkedések súlyosan sértik azokat a nemzetközi egyezményeket is, amelyek a szociális biztonsági rendszerekre vonatkoznak, s amelyeket a román állam is ratifikált. Nyomatékolta azt is, hogy számításaik szerint a közszférai 2018-ban esedékes béremelések nem fogják kompenzálni a megemelkedett szociális hozzájárulásokat, ilyenképpen pedig a nettó bér növekedése éves viszonylatban elenyésző lesz. A privát szektorban bonyolultnak ígérkezik a helyzet, ugyanis senki sem kötelezheti a munkáltatókat arra, hogy egyik napról a másikra megemeljék alkalmazottaik bruttó bérét, s ha megemelik is, nem biztos, hogy azzal arányosan fognak növekedni a nettó bérek. Hecser Zoltán