A pityókatermelőkre, valamint a juh- és kecsketartókra kisebb, a gabonatermesztőkre és szarvasmarhatartókra viszont idénhez képest nagyobb adóterheket róna a 2018-ra javasolt mezőgazdasági jövedelemadó-alap számításaival a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság. De az is lehet, hogy a január elsejétől változó adótörvénykönyv nyomán minden – így a három esztendeje bevezetett mezőgazdasági átalányadó is – érvényét veszti. [caption id="attachment_61411" align="aligncenter" width="1000"] Juhok a téli szálláson. Csökkenne gazdájuk adóterhe? Fotó: Domján Levente[/caption] A juh- és kecsketartók esetében 6,2 százalékkal csökkenhet, a szár­nyas­tartóknak változatlan marad, ám minden egyéb kategóriában nőhet jövőre a Hargita megyei állattartó gazdák 2018-ra meghatározott mezőgazdasági jövedelemadó-alapja. A növénytermesztők közül igazán csak a burgonyatermelők örvendhetnek, míg a két hektárnál nagyobb búzavetéssel rendelkező gazdák adóterhe jövőre 6,5 százalékkal nőhet – derül ki a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság által kidolgozott, a Brassói Regionális Közpénzügyi Vezérigazgatóság jóváhagyására benyújtott dokumentumból. Ehhez persze két feltételnek kell teljesülnie: egyrészt a szakigazgatóság jövedelemnorma-számításait az adóhatóság a javasolt formájában fogadja el, másrészt a mezőgazdasági termelők átalányadózási rendszere – a januártól várható nagymérvű adóváltozások után is – a jelenlegi formájában maradjon. Utóbbira viszont a jövedelemadó és az egészbiztosítási járulékok tervezett módosítása miatt kevés esély mutatkozik. Jobban adóztatnák a szarvasmarhatartókat Ha viszont a mezőgazdasági átalányadó-kalkulálás a 2015-óta megszokott formájában marad, akkor a méhészek adózási alapja jövőre az ideihez képest 9 százalékkal, a sertéstartóké 6,6 százalékkal, a szarvasmarhatartóké pedig 18,8 százalékkal nő, azaz a magánszemélyként gazdálkodó, több mint két tehénnel rendelkező gazdák jószágonként megállapított 120 lejes adóalap nagysága megközelíti a három évvel ezelőtti szintet. A tervezet értelmében jövőre a Hargita megyei bivalytartók adózási kötelezettségeit két egyed felett bivalyonként 110 lejre, a juh- és kecsketartókét 50, illetve 25 egyed felett állatonként 15 lejre, míg a méhészekét 75 családnál nagyobb állományok esetében méhcsaládonként 12 lejre kalkulálják. Azok a sertéstartók, akik hatnál több hízóval rendelkeznek, állatonként előreláthatólag 16 lejes norma szerint kellene eleget tegyenek adózási kötelezettségeiknek. Kedveznének a burgonyatermelőknek A növénytermesztők közül a gabonatermelők 2018-as adóterhét – amennyiben vetésterületeik meghaladják a 2 hektárt – idénhez képest 10 lejjel nagyobb, azaz hektáronként 162 lejes elvárt jövedelemszintre állapították meg. Jobban járnának ellenben a burgonyatermelők, akik a jelenlegihez képest 40 lejjel alacsonyabb elvárt jövedelem-szint után kellene eleget tegyenek adózási kötelezettségeiknek: a pityókatermelők jövőre megállapított adóalapja hektáronként 870 lejre csökkenhet. Az 1 hektárnál nagyobb cserjeültetvénnyel rendelkező Hargita megyei gazdák 2018-as adóalapja 550 lejen változatlan marad, de az ideihez viszonyítva nem kellene nagyobb adóalap után fizetniük a zöldségtermelőknek, illetve a virág- és dísznövénykertészeteknek sem. A szőlőültetvényekre javasolt adóalap nagysága ugyanakkor 2,7 százalékkal csökkenve hektáronként 360 lejre, míg a cukorrépatermesztőké 1 százalékkal csökkenve hektáronként 300 lejre apad – derül ki a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság lapunk rendelkezésére bocsátott javaslatából. [box type="shadow" ]Február 15-ig kell döntenie a pénzügynek A növénytermesztőket és állattartókat terhelő mezőgazdasági adó a jelenleg hatályos jogszabá- lyok alapján két komponensből áll: a 16 százalékos jövedelemadóból és az 5,5 százalékos egészségügyi hozzájárulásból. A helyi gazdálkodókra vonatkozó mezőgazdasági adóalap nagyságára – a megye sajátos földrajzi, talajtani és termelési adottságait szem előtt tartva – évről évre a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság tehet javaslatot, ám a mezőgazdasági jövedelemnorma nagyságáról a végső szót a területileg illetékes Brassói Regionális Közpénzügyi Vezérigazgatóságnak – a jelenlegi állapotok szerint – legkésőbb február 15-ig kell kimondania.[/box] Domján Levente