A település Ajnád, Alszeg, Csigafalva és Tőkeszeg összeolvadásából keletkezett. Községközpont, Ajnád, Ló­vész és Vacsárcsi tartozik hozzá. Csíkszeredától 13 km-re északra, a Rákos-patak völgyében fekszik. Nevét Mihály arkangyal tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta. 1332-ben S. Michaele néven említik először. 1694-ben a tatár betöréskor sokat szenvedett, ekkor pusztult el a szomszédos Cibrefalva, amely ma már csak határrészként szerepel. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott. Római katolikus erődtemplomát 1448-ban építették a régi, először 1332-ben említett templom átalakításával. 1661-ben a törökök, 1694-ben a tatárok égették fel, 1819-ben átépítették és bővítették. 15. századi falfestményei vannak. Tornyát Sándor Mihály építtette a török rabságból való szabadulása emlékére. A főoltáron állott Szent Mihály faszobráról azt tartották, hogy egyidős volt a székelyek megtérésével. Határában 6 km-re keletre, a Pogány-havas nyugati nyúlványán, melyet Vártetőnek neveznek, Balaskó várának romjai láthatók. Templomkertjében áll a madéfalvi veszedelem emlékére emelt első kereszt. A Biális-kúria a 19. század elején épült. A Lóvész közelében található Kara­kó-völgyhíd, Erdély legnagyobb völgyhídja, a Csíkszereda–Gyimesbükk-vasútvonal legszebb építménye. Itt született Csíkszent­mihályi Sándor László honvéd százados és Tamás András honvéd alezredes, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Kolozsvárott kivégzett vértanúi. Ugyancsak itt született Sebestyén Péter erdélyi magyar római katolikus egyházi író és helytörténész.