szórványos felhőzet
borús égbolt
tiszta égbolt
Csíksomlyó áradata
Kevés olyan hely van a Kárpát-medencében, amelyről ne hallott volna minden magyar. Csíksomlyó ezen kivételes helyek egyike. Egyedisége abban is rejlik, hogy mindenki más-más dologban találja meg a kegyhely vonzerejét. Hogy milyen sokféle Csíksomlyó, annak szép gyűjteményét láthattuk a múlt héten. Az Áradat Egyesület önkéntesei alázatos munkával gyűjtötték össze azokat az alkotásokat, amelyek középpontjában Csíksomlyó áll.K
A kiállításmegnyitók, verses-dalos összeállítások, régészeti kutatások eredményeinek bemutatása, dokumentumfilmek vetítései mind-mind azt bizonyították, hogy mindannyiunknak, akik itt élünk Csíksomlyó vonzásában, még sok az ismeretlen, a felfedezésre váró érték. Ezeket látva, azt is mondhatnánk: Csíksomlyó kiapadhatatlan forrás, amely ihlet, munkára sarkall. Az Áradat Egyesület igen fontos munkát végzett el azzal, hogy megszervezte a Szakrális Művészetek Hetét. Leltárt készített mindarról, amit Csíksomlyó inspirált. A leltár számontartása azonban már (lehet) nem az egyesület feladata.
Bár az elmúlt években nagyon sok átalakítás, beruházás volt a kegytemplom övezetében, még mindig sok tennivaló van ahhoz, hogy akár vallási, akár másféle turizmus tekintetében megfelelő szolgáltatást, információt kapjon az ide érkező. A turizmus területén dolgozók tudják a legjobban, hogy az átutazó turistát itt tartani a legnehezebb. A látogatók programját színesíthetné, ha a múlt héten felvonultatott alkotások legalább egy része a mindennapokban is látható, nézhető, megfogható lenne.
Negyedszázaddal a rendszerváltás után talán érdemes lenne igazán egyházközpontúvá tenni a kegyhelyet. Megnézni, hogy miért nem történik meg a tényleges és egyértelmű visszaszolgáltatás. Ha valamikor „természetes” volt a kórház jelenléte, ma már ez igazi szégyenfoltja, tehetetlenségünk bélyege. Minden csupán magyarázkodás, hogy miért nem volt ennyi év elég ahhoz, hogy az egykori székház új rendeltetést kapjon.
Az egykori községházát, ha már nem láthatja el eredeti feladatát, ugyancsak jobban be lehetne kapcsolni a somlyói körforgásba. Csíksomlyó rejtett értékeit is érdemes lenne láthatóvá tenni. Az egyházi kincsek, a hely történelmi múltja mind bemutatható lenne, ha a sokszor elképzelt múzeum létrejöhetne.
Csíksomlyót nem kell kitalálni, nem kell vonzerejét keresni, és mégis valahogy ott toporgunk a Kis-Somlyó és a kegytemplom tövében, és úgy tűnik, nem találjuk vagy nem is keressük eléggé a megoldásokat. Miközben a térségben újabb és újabb desztinációkat keresünk, akarunk kitalálni, nem tudunk a meglévővel kellőképpen sáfárkodni.
Az elmúlt hét sok mindent felvillantott. Azt is, hogy az egyházi és világi intézmények között jobb és összehangoltabb együttgondolkodásra lenne szükség, ami a hely lehetőségeit, fejlesztését illeti. A sok bába közt – egyelőre úgy tűnik – sok-sok értékes tartalom veszik el, amely bár Csíksomlyó egyediségét hirdeti, mégis láthatatlan.
Daczó Dénes
