Nemrégiben már írtunk a hazai bútoripar múlt esztendei eredményeiről. A mérlegadatokból az derült ki, hogy ebben a szektorban a szerény fellendülés jelei mutatkoznak, az utóbbi három esztendőben valamelyest sikerült fokozni a termelést, valamint a kivitelt, ugyanakkor újabb munkahelyek is teremtődtek. Most visszatérünk ennek az ágazatnak a helyzetére, mert időközben újabb statisztikai adatok kerültek a birtokunkba. [caption id="attachment_8879" align="aligncenter" width="620"] A Famos Rt. jobbára exportra termel...[/caption] [dropcap]A[/dropcap]z adóhatóságokhoz benyújtott éves pénzügyi helyzetjelentések szerint tavaly a hazai bútoripar üzleti forgalma 9,4 milliárd lej volt. Az területi megoszlásban érdekes képet mutat: Máramaros megye a maga 6 nem kis nagyságrendű bútoripari cégével úgymond a hazai bútoripar fellegvára. Mondjuk ezt annak okán, hogy a szóban forgó értékből a 6 máramarosi cég mintegy 13 százalékot, azaz 1,2 milliárd lejt tud a magáénak. Az első helyen pedig a maga 567 millió lejes üzleti forgalmával az Aramis Invest Rt. áll. Ez a hazai tőkéjű cég már évek óta a bútoripari toplista első helyét foglalja el mind az üzleti forgalom, mind pedig az alkalmazottak száma tekintetében. Érdekes a maga nemében ennek a megyének az előretörése, mert 1990 előtt abban a régióban nem voltak nagy faipari, s azon belül bútoripari cégek, de igen Maros vagy Hargita megyében, amelyek esetében a túlélés elmaradt a sikertelen privatizálás nyomán, s ma már az egykori nagyvállalatokra egyre kevesebben emlékeznek. Amúgy a hazai bútoripar az utóbbi 25 esztendő során volt lejtmenetben, és volt az előrelépés időszakában is. A 2008-as esztendőt követően például a szektor alig 2 esztendő során több mint 17 ezer alkalmazottat veszített el, azt követően viszont sikerült „visszanyerni” mintegy 13 500 főt, s jelenleg a bútoripar országos szinten 62 200 alkalmazottat számlál. Nyolc megye… A mérlegadatok alapján készített nemrégiben egy rangsort a Ziarul Financiar gazdasági napilap. Abból az derül ki, hogy a hazai bútoripar gyakorlatilag nyolc megye ötven vállalatára összpontosul. Máramaros megye, mint már arra utaltunk, már-már utolérhetetlenül vezeti a toplistát. Mondjuk ezt annak okán, hogy az azt követő Bihar megye 2014-es esztendei üzleti forgalma csak 550 millió lej volt. Egyébként ebben a megyében a ranglistán szereplő 50 cégből 4 tevékenykedik. A harmadik helyre Kolozs megye került 514 millió lejes üzleti forgalommal, a negyedikre Szatmár megye 418 millió lejessel, az ötödikre Arad megye 406 millióval, hatodik Temes 204 millióval, hetedik Maros megye 172 millióval, a listát pedig megyénk zárja 165,7 millió lejes üzleti forgalommal. Amúgy a szóban forgó nyolc megye, illetve 50 cég döntő többsége hazai tulajdonban van vagy azok többségi részvénycsomagja. Ez egy sajátossága a bútoriparnak, amely esetében a külföldi beruházások nem bizonyultak olyan erőteljesnek, mint például a fafeldolgozásban vagy a könnyűiparban. Feltétlenül utalnunk kell még egy jelenségre, illetve egy félreérthető helyzetre: a rangsorolás ama CAEN-kód (a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) alapján történt, hogy kizárólag bútorgyártásról van szó. Igen ám, de vannak olyan cégek, amelyek fő tevékenységi körét nem a bútoripar képezi, de ettől függetlenül jelentős volumenű bútort állítanak elő. Máramaros megyében van az olasz érdekeltségű Italsofa Rt., amely a CAEN-kód szerint matrac- és ágysodronygyártással foglalkozik, és melynek tavalyi üzleti forgalma 303 millió lej volt, s annak igen jelentős hányadát tette ki a bútor. Megyénkből négyen Hargita megye bútoriparának termelési volumene alig 12 százaléka a Máramaros megyeinek, s még a fele sincs az Arad megyeinek, de ettől függetlenül országos viszonylatban is az jelentősnek számít. A már említett toplistán szereplő 50 cég közül négy Hargita megyében van. Viszonylag előkelő helyet foglal el, nevezetesen a 18.-at a csíkszeredai Iris Service Rt., amely az utóbbi évek során küzdötte fel magát a legnagyobb 20 közé, s tavalyi üzleti forgalma megközelítette a 68 millió lejt. A 42. helyet foglalta el a gyergyószentmiklósi Industry Transilvan Kft., amely üzleti forgalma 34,5 millió lej volt. Az azt követő, azaz a 43. helyre került az ország egyik legpatinásabb bútorgyára, a székelyudvarhelyi Famos Rt., amelyről amúgy köztudott, hogy évtizedek óta jobbára exportra termel. Nos, ennek a cégnek a tavalyi üzleti forgalma 33,1 millió lej volt. A táblázaton a 45. helyen szerepel a várhegyi székhelyű, olasz érdekeltségű Cetate Production Kft., amelynek üzleti forgalma 30 millió lej volt. Megyénk esetében örvendetes tényként könyvelhető el az, hogy az ötvenes ranglistán négy céget sikerült felsorakoztatni (akárcsak Kolozs vagy Maros megyében), de többet mint Temes megyében, ugyanakkor a területi megoszlás tekintetében is kiegyensúlyozottnak minősíthető a helyzet, ugyanis képviselve van a megye majd mindegyik mikrorégiója. Hecser Zoltán