A Boldogasszony tenyerén című darab többek között körtáncok formavilágával, mezőségi, rábaközi, vajdaszentiványi, gyergyói, felcsíki táncokkal, népi gyermekjátékokkal, archaikus népi imákkal, népénekekkel, szülés, születés és az asszonnyá avatás szokásaival szemlélteti a Boldogasszony-tisztelet elődöktől átöröklődött formáit. A bemutató előadás november 16-án lesz a Városi Művelődési Házban.

Viseletes főpróba után sajtótájékoztatón ismertették a Boldogasszony tenyerén című új előadást az alkotók.
András Mihály, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója kiemelte: az előadás témája izgalmas, rejtélyes és egyben kényes is, amelyhez hasonlót eddig még nem dolgoztak fel népi együttesek.

– Úgy gondoltuk, hogy nap mint nap újra és újra megszólít minket, a Hargita együttest, a tagjait és az itt élő embereket a Nagyboldogasszony. Egy 1764-es felirat szerint a Salvator-kápolnán azt írja: „Ezen a helyen láttatott az égből lebocsáttatni lajtorja és itten csodálatos processziójárások és éjszaka énekszó hallottak, azért hivatott e hely Salvator helyének.” Hogyha csak ennyi indulási pontunk lenne, akkor is el kéne kezdeni a csíkiaknak erről egy műsort készíteni – indokolta a műsor témájának választását együttes igazgatója. Megjegyezte: mindehhez hozzáadódik az is, hogy a csíksomlyói búcsú, az Ezer Székely Leány Napja rendezvények a női minőség iránti tiszteletből jelentenek ekkora „mágnest”, szólítanak meg több száz résztvevőt, illetve pünkösd hajnalán a napba öltözött asszonyt köszöntik a moldvai csángók is.

– A műsor az én olvasatomban egy hétköznapi ember, a rítus részeként a szakrális térbe kívánkozó és abban részt vevő életének különböző szakaszai vagy pillanatai. Azért nem merem mégsem végig egy rítusnak nevezni a műsort, mert csak akkor lesz igaz, ha ennek a rítusnak része lesz a közönség. Ha egy rítusban kívülállók vannak, akkor már nem egy rituálé, bensőséges esemény – mutatott rá András Mihály. Hozzátette: reméli, hogy a közönséget is be tudják vonni az előadás adta szakrális térbe.
A mintegy másfél órás előadás rendező-koreográfusa Gábos Endre, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosa és Furik Rita Magyarországon élő, felvidéki származású rendező-koreográfus. Gábos Endre a sajtótájékoztatón rámutatott: az előadás elkészítésének legjobb helye ez a térség. Hozzátette: a Csíki-medence földrajzi helyzete is a női minőségre utal, illetve Lukács atya, egykori ferences szerzetes könyvéből is tudjuk, hogy már évszázadokkal a kereszténység előtt gyűltek össze itt a zarándokok, már akkor létezett itt egy kultusz. Megjegyezte: a rítusok a népszokásainkban is léteztek, ám lassan kikopott a vallásosság a hétköznapjainkból.

– A Földön is megszülethet a Boldogasszony, mert régebben azt hitték az őseink, ami fent, úgy lent. Az életet adó asszony ugyanúgy boldog asszony, mint a Napbaöltözött Asszony, a Babba Mária, és ha ezt meg tudjuk valósítani, akkor itt a földön megszületik, ami fent, úgy lent. Egy kicsit ezzel a céllal is nyúltam a témához, hogy ennek a nagy materialista világnak a falán bár egy hajszálrepedést ejtsünk – hangsúlyozta Gábos Endre.
Az előadás a körtáncok formavilágával, archaikus népi imákkal, népénekekkel, szülés, születés és az asszonnyá avatás szokásaival szemlélteti a Boldogasszony-tisztelet elődöktől átöröklődött formáit. A mezőségi, moldvai, rábaközi, vajdaszentiványi, jobbágytelki, gyergyói, felcsíki és gyimesi táncokat, illetve népi gyermekjátékokat, leánykörtáncot és legényes táncokat bemutató előadás zenei szerkesztője András Orsolya, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem óraadó tanára, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársa, valamint Mihó Attila, Junior Prima Primissma-díjas prímás, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa.
 

Mihó Attila rámutatott: rendkívül nagy kihívás volt a műsor zenei részének elkészítése, nemcsak zenei szerkesztést végeztek, hanem egyes jelenetekhez zenét is szereztek. András Orsolya kiemelte: kihívást jelentett az is, hogy egyszerre 18 különböző hangszer szólal meg az előadásban. A népdalok mellett egyházi népénekek, archaikus imák is elhangzanak majd a műsorban.

Szabó László, az együttes tánckarvezetője a műsor rendhagyóságát és időszerűségét hangsúlyozta. Úgy fogalmazott: az előadás előrelépés a Hargita együttes életében is.
A Boldogasszony tenyerén című előadás bemutatója november 16-án, szerdán 19 órától lesz a csíkszeredai Városi Művelődési Házban. Csütörtökön és pénteken ugyanebben az időpontban lehet megtekinteni a darabot. Jegyek már kaphatók a bilete.ro oldalon és a Csíki Mozi jegypénztárában, illetve előadás előtt egy órával. A szervezők arra kérnek mindenkit, hogy aki teheti, előzetesen online vagy a mozi jegypénztárában váltson jegyet az előadásokra.

Jegyárak
A bemutatóra: 35 lej, diákoknak és nyugdíjasoknak 20 lej.
A további előadásokra: 25 lej, diákoknak és nyugdíjasoknak 15 lej.

Az előadás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap és az Emberi Erőforrások Minisztériumának Csoóri Sándor Alap programja támogatta.