kevés felhő
szórványos felhőzet
tiszta égbolt
„Bízzatok, én legyőztem a világot” (Jn 16,33)
Húsvét a győzelem ünnepe. Azt ünnepeljük, hogy Jézus győzött a halálon, győzött a gonosz felett és győzött ellenségei felett is.
A Teremtés története szerint az első emberpár bűnének egyik következménye a halál. Minden embernek meg kell halnia. Kivétel nincs. Ezért vált igazsággá az, hogy „temető az egész világ, az ember minden alkotása síremlék, a történelem pedig gyászjelentés arról, hogy meghaltak a császárok, királyok, nagy urak, szegények egyaránt”. De nagyon szomorú lenne a történet, ha csak ennyi lenne. Jézus története nem ért véget nagypéntekkel, eljött számára a húsvét hajnala.
Ez volt megváltásunk csúcsa. Ezért kiált fel Szent Pál apostol boldog örömmel: „Halál, hol a te győzelmed? Halál, hol a te fullánkod?... Istennek hála, Ő segít minket győzelemre Urunk Jézus Krisztus által” (1 Kor 15, 55-57).
Isten nagy ajándékaként Jézus Krisztus záloga lett a halál fölötti győzelemnek, a mi halálunk feletti győzelemnek is. Ezért olyan örvendetes számunkra húsvét, mint az örökélet és boldogság ígérete.
Jézus nemcsak a halál felett győzött, hanem ellenségei fölött is. Ellenségeinek sikerült Őt láb alól eltenniük, a keresztre juttatniuk. Ezzel úgy gondolták, hogy örökre megszabadultak tőle, nem lesz több problémájuk vele. De hiába állítottak sírja mellé katonákat, hiába pecsételték le sírját. A tavaszt lehet késleltetni, de megállítani nem. Hogyha megjön a tavasz, megmozdul az egész természet, újra indul benne az élet. Ugyanez történt az első húsvétkor is, amikor eljött Isten angyala és elmozdította a sír bejáratától a követ. Semmi sem tudta megakadályozni Jézus feltámadását. És senki sem tudta megakadályozni a feltámadás hírének elterjedését, Krisztus művének, az Egyháznak elindulását és további útját. Hiába fizették le a katonákat, hiába tiltották meg az apostoloknak, hogy Jézusról beszéljenek, hiába zárták őket börtönbe vagy végezték ki. Ezért hangzik húsvét ünnepében Jézus bátorító szava: „Bízzatok, én legyőztem a világot” (Jn 16,33).
Milyen nagy szükségünk van az idei húsvétunkban is erre a biztatásra. Lassan elviselhetetlenné válik ez a járványhelyzet, amely Damoklész kardjaként ott van a fejünk felett. Meguntuk már a távolságtartást, a maszkviselést, a kijárási tilalmat, idegeinkre ment az a sok összevissza beszéd, információ, amely nap mint nap ránk zúdul, fojtogatóvá vált a félelem, ami bénítólag nehezedik rá életünkre. Csoda-e, ha sok helyen már lázadoznak a megszorítások ellen és utcára vonulnak. Jézus biztatására nagyon rászorulunk, hogy keresztként magunkra véve a megpróbáltatást, nyomdokain járva haladjunk a Golgota csúcsánál magasabb csúcsra, a feltámadás magaslatára, ahol már nem kell farkasszemet nézni az ilyen problémákkal, mert ami eddig volt, az elmúlt. (vö. Jel 21, 4)
Gondolataink e szent ünnepen szálljon különleges módon is azok felé, akiket mélyen, fájdalmasan érintett és érint e járvány. Adja a feltámadt Úr, hogy mielőbb véget érjen és eljöjjön mindannyiunk számára a szabadulás ideje. És adja a feltámadt Úr, hogy bizalommal telt húsvétunk legyen, megérezve irántunk tanúsított nagy szeretetét, amelyben mindent, ezt a megpróbáltatást is javunkra fordítja. Áldott húsvéti ünnepeket!
Tamás József római katolikus nyugalmazott segédpüspök
